Reformra készülő vasutak

A magyar vasútreform egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az áru- és személyfuvarozás részaránya ne csökkenjen, sőt a közlekedési munkamegosztáson belül néhány százalékkal emelkedjen, illetve a MÁV és a GYSEV a bővülő európai piacon fel tudja venni a versenyt a nagy vasutakkal, valamint a közúti járművekkel.

A személyszállításban a jövő a nagy sebességű vonatoké, az európai kereskedővasutak pedig csak abban az esetben maradnak versenyben, ha az eltérő szabványok és a bürokratikus rendszerek felszámolásával nem országhatártól országhatárig hanem logisztikai központok között haladnak a szerelvények a mainál lényegesen rövidebb menetidővel – mondta el szerdán Sopronban az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának kihelyezett ülésén Ruppert László, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Berényi János, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. elnök-vezérigazgatója.
Európában valamennyi állam hosszú évek óta küszködik a vasúti rendszerek átalakításával, aminek két alapvető oka van: a teljesítmény folyamatosan csökken – az EU-ban a vasúti áruszállítás aránya ma 14 százalék –, eközben a közutak túlterheltek, ami nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai feszültségeket is okoz. A legfőbb cél – ami tízévi próbálkozás után eddig nem sikerült –, hogy a szervezeti reformmal és az infrastruktúra fejlesztésével megteremtsék az egyensúlyt a közlekedési alágazatok rendszerében. A nemzeti vasutak több évtizede alulfinanszírozottak, az országonként eltérő szabványok és az átalakulás problémáival küszködő szervezeti egységek nem felelnek meg a piaci követelményeknek. Ma a tehervonatok átlagos sebessége Európában mindössze 18 kilométer óránként. Mint azt Ruppert László hangsúlyozta: az átalakulás hazánkban is, Európában is jelentős forrásokat igényel, ennek viszont az a feltétele, hogy piackonform és átlátható módon gazdálkodószervezeti egységek jöjjenek létre. A magyar vasúti reformmal kapcsolatban elmondta, hogy a jövőben külön gazdasági egységként működik a pályavasút, a kereskedővasúton belül a személy- és az árufuvarozás. Ez lehetőséget teremt arra, hogy megszűnjön a keresztfinanszírozás. Az árufuvarozásnak teljesen piaci körölmények között kell működnie, a személyszállítás – ami közszolgálati szerepet tölt be – egészét nem lehet nyereségessé tenni, ezért a hiányt az állam mint megrendelő pótolja a jövőben is. Berényi János elmondta, hogy jövőre már forgalomba állítják a kétáramnemű mozdonyt – a GYSEV ötöt, a MÁV tízet rendelt –, ami külföldön is használható. Ezek a járművek alapjaiban változtatják meg a kereskedővasutak lehetőségeit.