A három alperes a kereset elutasítását kérte, a következő, 2002. május 29-i tárgyaláson pedig akár már az elsőfokú ítélet is megszülethet a műkincsperben.
A perelt festmények között többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél, Csók István, Barabás Miklós, Benczúr Gyula és Brocky Károly képei találhatók. A legtöbbet, 80 milliót Munkácsy Mihály Csendélet című olajfestménye éri.
A kereset szerint D. Géza és felesége 1948-ban letéti szerződést kötött a Szépművészeti Múzeummal, hogy ideiglenes megőrzésre átadja a képeket, de azokat bármikor viszszakövetelheti. A házaspár utóbb az Egyesült Államokba távozott és ott állampolgárságot kapott. 1954-től többször kérték a képek kiadását, ám ezt a magyar hatóságok elutasították azzal: a védett műkincseket nem lehet kivinni az országból. A kereset szerint 1999-ben, illetve 2001-ben a házaspár jogutódainak a képek kiadására vonatkozó kérését ismételten elhárították a hatóságok. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma érvelése szerint a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között 1973-ban kötött, az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás nyomán keletkezett igényeit rendező vagyonjogi egyezmény értelmében a vitatott festmények állami tulajdonba kerültek. A felperes szerint azonban nem az 1973-as nemzetközi egyezmény az irányadó, hanem az 1948-ban, a képeket tulajdonló házaspár és a Szépművészeti Múzeum között ideiglenes őrzés céljából megkötött letéti szerződés.
*
Még nincs jogerős döntés a Legfelsőbb Bíróságon a Herzog-gyűjtemény kapcsán perbe vont 12 festmény ügyében, amelyeket Herzog Mór Lipót leszármazottjaként Martha Nierenberg követel vissza állami intézményektől. Az elsőfokú ítéletet szerint az örökös a tizenkét kép közül tízet visszakaphat.
origo.hu
Forró leves miatt égett meg súlyosan egy szabolcsi kislány - videó
