A mindig nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak évről évre komoly támogatást jelentenek a cél- és címzett támogatások. A sokmillió forintos egyszeri, egy feladatra adott pénz olyan tőkeinjekció, amely legtöbbször a város vagy a település többéves költségvetését is fedezné. A tét tehát minden pályázó városnak, minden év pályázati időszakában nagy. A döntéstől függ, elkezdhetnek-e olyan beruházásokat, amelyekre – hiába égetően sürgősek – saját erőből soha nem futná. Az idén közel 600 pályázatból negyvenhárom pályázatot támogatott az önkormányzati és rendészeti bizottság. Ezekre harmincötmilliárd forintot fizetne ki az állam a tervek szerint. A bizottság anyagaiból kiderült, hogy az egymilliárd forintnál nagyobb beruházások mellett emelkedett a nyertesek száma, továbbá az elmúlt évekhez képest módosultak a címzett támogatások odaítélésének prioritásai. Ahogy eddig azok az önkormányzati intézmények számíthattak nagyobb eséllyel pénzre, amelyek térségi feladatokat láttak el, vagy szolgáltatást végeztek, a mostani döntésnél az jelentett előnyt, ha a beruházás mindezek mellett költséghatékony is volt. Ráadásul 2003-tól az egyházak is pályázhatnak a támogatásra akkor, ha önkormányzati, szociális feladatot látnak el. Azonban, ha ezt később felfüggesztik, vissza kell fizetniük az elnyert összeget. Az eredeti elképzeléseket megtoldva pedig – újabb javaslatként – hat jászsági település is segítséget kapna ahhoz, hogy szennyvízcsatorna-hálózatát kiépíthesse. Nagyobb öszszegű támogatást – a leginkább költséges vízgazdálkodási feladatokhoz – azok a városok és települések kapnak, amelyek ezt a feladatot szeretnék megoldani. Ilyen egyebek közt Csurgó, Iszkaszentgyörgy, Szeged és Pétervására, amelyek átlag egy-két milliárd forint címzett támogatáshoz jutnak úgy, hogy a víztisztításhoz vagy szenyvízhálózatukhoz saját maguk is hasonló összeggel járulnak hozzá. Több Fejér megyei település mielőbbi belvízelvezetése is kiemelt lesz. Ezekre hárommilliárd forintot szán a kormány.
– A címzett támogatásokra csak jogos és még jogosabb igények vannak. Az önkormányzatok igyekeznek fejlődni, és ehhez mi is igyekszünk segítséget adni. Annál is inkább, mert a támogatások becslések szerint ötven-hetven évre előre meghatározzák az érintett települések sorsát, s mintegy hatmillió magyart érintenek. A döntés nehéz, tekintve, hogy nagyságrendekkel több pályázat érkezett idén is, mint amit fedezni tudunk. 2002-re a három fő döntési szempontot ráadásul kiegészítettük azzal, hogy ügyeltünk a nyertes pályázatok egyenletes területi eloszlására is – mondja Perlaki Jenő, a parlament önkormányzati és rendészeti bizottságának fideszes tagja.
Perlaki szerint szempontjaik nem az adott önkormányzat színét vették alapul – szemben a szocialisták néhány évvel ezelőtti gyakorlatával –, amikor is az akkori kormány több szocialista vezetésű városban indított el igen kis összegű munkákat. Ennek eredménye, hogy jövőre is 17,2 milliárd forint jut a szocialista vezetésű települések beruházásainak folytatására és csak 6,5 milliárd a kormánypárti színekben pályázókéra. A támogatás fennmaradó részét pedig a független önkormányzatok nyerték el.
Az elmúlt években címzett támogatással indított beruházások egyébként legnagyobb összegben a különböző egészségügyi intézményeket segítették. Míg korábban az ilyen intézmények korszerűsítésére, új felszerelésére és speciális intézetek építésére áldozott a legtöbbet a kormány, addig tavaly főképp a rekonstrukciós munkákat támogatta. Ilyen segítséggel kezdődött meg az encsi módszertani intézet építése és a Kaposi Mór Megyei Kórház műtéti tömbjének rekonstrukciója is. Változott a koncepció más területek támogatásában is. Az egészségügy, kultúra, szociális, vízgazdálkodási és oktatási területekre pénzt kérők közül 2001-ben az egészségügy mellett az oktatási intézmények is kiemelt támogatáshoz jutottak. Jövőre újra változik a döntési koncepció: az előterjesztők minél kevesebb folyó beruházással akarják megterhelni az új kormány címzett támogatási alapját.
Magyar film nyert fődíjat a Szarajevói Filmfesztiválon
