Robert C. Castel: A világrendszerváltás már elkezdődött

A Front podcastben Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója arról beszélt, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon változott a politikai hangsúly: szerinte Donald Trump napirendje erősödött, miközben Ukrajna ügye kevesebb figyelmet kapott. Az elemző az európai mozgásteret, a békekezdeményezéseket, a fronthelyzetet és az amerikai stratégiai lépéseket is értékelte.

2026. 01. 23. 16:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Robert C. Castel a Frontban azt mondta: Donald Trump davosi beszéde szerinte nem tekinthető nyitóbeszédnek egy világrendszerváltáshoz, mert a változás már korábban elindult. Úgy fogalmazott, Davosban az volt érzékelhető, hogy a Trump korábbi nemzetközi szerepléseit kísérő gúny és hitetlenség visszaszorult, és a fórum napirendjében nagyobb teret kap a Trump-féle megközelítés. Azt is megjegyezte, hogy szerinte a korábban hangsúlyos progresszív témák és szereplők kevésbé jelentek meg.

Robert C. Castel (Fotó: Magyar Nemzet)
Robert C. Castel. Fotó: Magyar Nemzet

Arra, hogy Davosban miért volt kevesebb szó Ukrajnáról, Castel azt mondta: szerinte 

az Egyesült Államok politikájának változása alakítja a davosi prioritásokat is. 

Úgy fogalmazott, ami fontos Washingtonnak, az fontos Davosnak, és ha Ukrajna kevésbé fontos az Egyesült Államok számára, akkor a fórumon is háttérbe kerül. 

Európáról Castel azt mondta: szerinte stratégiai dilemmában van, amelynek egyik oldala Ukrajna, a másik Grönland, és úgy vélte, az európai célok és képességek nincsenek összhangban. A davosi Béketanács-kezdeményezést azzal magyarázta, hogy szerinte ha az ENSZ hatékony eszköz lenne, nem jelenne meg alternatíva; ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új kezdeményezés sikerére nincs garancia.

Zelenszkij bejelentésére reagálva – miszerint Abu-Dzabiban amerikai–ukrán–orosz egyeztetésre kerülhet sor – Castel azt mondta: már az is jelentős fejlemény, hogy a három fél egy asztalhoz ül, és szerinte akkor lenne érdemi előrelépés, ha a technikai szintről a politikai döntéshozók szintje felé mozdulnának az egyeztetések.

A fronthelyzetről Castel azt mondta: szerinte csökkent a szárazföldi műveletek intenzitása, miközben a drónok uralta halálos övezet miatt a mozgás nehezebb. Úgy vélte, Oroszország a telet fegyverként használja, és ennek fényében a megállapodás időzítése is a tél kimenetelétől függhet. 

Grönland kapcsán Castel azt állította: az amerikai fellépés mögött szerinte inkább félelem áll, és Washington tartósabb jogi garanciákat akar a jelenlétére. 

Az Aranykupola ügyében a nukleáris elrettentés logikáját és az északi útvonal jelentőségét említette.

Kanada esetében történelmi példákkal érvelt amellett, hogy az amerikai–kanadai feszültségeknek vannak előzményei. Iránról azt mondta: nem látja a rezsimváltó beavatkozás politikai alapját, a térségbe vezényelt erők célját pedig inkább a Hormuzi-szoros nyitva tartásával hozta összefüggésbe, miközben korlátozott csapások lehetőségét sem zárta ki bizonyos létesítmények ellen.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.