Béri Balogh Ádám, a kuruc kor generálisa

Béri Balogh Ádám a Rákóczi-szabadságharc egyik legismertebb katonai vezetője volt. Béri Balogh Ádám a Dunántúlon harcolt, ahol a kuruc csapatok egyik legfontosabb parancsnoka lett.

Béri Balogh Ádám a kölesdi csatában

Béri Balogh Ádám 1665 körül született nemesi családban, Vas megyében. 1690 körül házasodott, felesége Festetich Julianna volt, hét gyermekük született.

Béri Balogh Ádám a kölesdi csatában

Béri Balogh Ádám kardja

A Rákóczi-szabadságharcban több csatában is kitűnt bátorságával, például egy lovasroham során súlyos fejsérüléseket szerzett. 1708-ban brigadéros lett, és győzelmet aratott a rác csapatok ellen Kölesdnél. 

Béri Balogh kardját a hagyomány szerint XIV. Lajos francia király küldte II. Rákóczi Ferencnek az 1707-es ónodi országgyűlés idején, majd Rákóczi azt Béri Balogh Ádámnak adta. A kard francia eredetét a rajta lévő francia felirat és a párizsi ötvösökre emlékeztető díszítés is bizonyítja.

Béri Balogh Ádám és II. Rákóczi Ferenc

A fegyver nagyon díszes és értékes mestermunka: ezüst markolata és hüvelye gazdagon díszített, a penge aranyozott, erős és harcra is alkalmas. A pengén látható csorbák arra utalnak, hogy Béri Balogh valóban használta csatákban a fegyvert. A kard görbe, magyar típusú szablya.

A pengén egy francia felirat áll:

„Ne vond ki ok nélkül, és ne tedd vissza becsület nélkül.”

A kölesdi győzelem után Béri Balogh még több mint két évig harcolt Rákóczi mellett. A kardot később értékes ereklyeként őrizték a családjában, és Tolna megyében nagy tisztelet övezte; még a főispánok is ezzel a karddal ábrázoltatták magukat festményeken. A kard egyszerre fontos történelmi emlék és művészi értékű fegyver.

Béri Balogh Ádám fogságba esik

A legendás kuruc hadvezért 1710 őszén Szekszárd környékén elfogták. Ennek körülményeiről 2011-ben Töttös Gábor a Honismeretben írt. Az országot pestis sújtotta, a kuruc hadak meggyengültek, a nemesség pedig bizonytalan volt a jövőt illetően. A Dunántúlon a kuruc csapatok felmorzsolódtak, miközben a császáriak és a rác hajósok ellenőrizték a fontos átkelőhelyeket. Béri Balogh Mohács felé próbált menekülni, de Bátaszék után az ellenségbe ütközött. Szekszárd közelében, a csatári árokban próbált elrejtőzni, ám a sáros terep csapdává vált számára és katonái számára. A harc nagyon véres volt: a kurucok közül mintegy hetvenen estek el.

A brigadérost brutálisan megverték, majd Eszékre hurcolták, ahol bilincsbe verve őrizték és kegyetlenül vallatták. 

„Béri Balogh Mohács felé tartott, de Bátaszék után szembetalálta magát az ellenséggel, megpróbált a dombok között elrejtőzni; talán a Sárközbe igyekezett, amikor Szekszárd határában, a csatári árokban próbált egérutat nyerni. Nem számolt azzal, hogy a dombság és az alföld érintkezési pontján a szakadékos árok csapdává válik. Murza lova és kurucai kötésig a löszös sárban forgolódhattak végső órájukban”.

A kuruc vezetők – még Rákóczi is – megpróbálták kiszabadítani, de a császáriak nem voltak hajlandóak elengedni a foglyukat. A budai hadbíróság esküszegés és dezertálás vádjával halálra ítélte, és 1711. február 6-án Budán a Pállfy-féle haditanács kivégeztette.

Béri Balogh Ádám fája

A Történelmi Társulat ülésén 1870. október 6-án Thaly Kálmán beszámolt arról a hírről, hogy a Szekszárd közelében álló híres fa, az úgynevezett Balogh fája, amelyhez a hagyomány Béri Balogh Ádám elfogatását kötötte, egy viharban kidőlt. 

A híres fa rekonstrukciója

A korabeli tudósítás szerint:
„A Szekszárdon túl, a bátaszéki országút mellett, a csatári szőlőhegyek alatt állott vén, terebély szilfát, az ú. n. Balogh-fáját, melyhez a néphagyomány Rákóczi vezér Balogh Ádám elfogatását csatolta, a múlt szeptember hó 8-án d. u. 2 óra után a dühöngött vihar derékon kettétörve kidöntötte.”
Thaly Kálmán bécsi kutatásai alapján tudta, hogy az elfogatás valóban ezen a helyen történt, ezért javasolta, hogy a helyet emlékkel jelöljék meg. 
Végül báró Augusz Imre, Béri Balogh Ádám leszármazottja, 1882-ben emléktáblát állíttatott a helyszínen. A rajta lévő felirat ma is olvasható:
„Ezen a helyen fogatott el Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi Ferenc dandártábornoka, ki a hős tulajdonságait a hon és a szabadság szent szeretetével egyesít s elvhűségéért kegyetlen vértanúságot szenvedett. Örökös tisztelet emlékének! A haza minden előtt!”
 

Halála után Béri Balogh Ádám legendás kuruc hőssé vált, akinek emlékét népdalok, versek, közterek, gimnázium és a A Tenkes kapitánya című filmsorozat is megőrizte.

Béri Balogh Ádámról dal is született:

Vörös bársony süvegem,
Most élem gyöngy életem,
Balogh Ádám a nevem,
Ha vitéz vagy jer velem!

Fakó lovam, a Murza
Lajta vizét átússza
Császárt hogyha megkapom
Bécs várába ugratom. 

Béri Balogh Ádám jelentősége:

1. A Rákóczi-szabadságharc egyik kiemelkedő hadvezére volt,

2. Fontos csaták résztvevője és győztese – a kölesdi csata a pályafutásának csúcspontja, amely a kurucok egyik utolsó nagy győzelmének számított.

3. Hűséges maradt Rákóczihoz és a szabadságharchoz – még a kuruc sereg meggyengülése és a nehéz körülmények ellenére is kitartott a felkelés mellett.

4. Mártírhalált halt a szabadság ügyéért.