Azért került sor a Fővárosi Főügyészség indítványára meghosszabbított nyomozásra, mert mint az ügyészségen megtudtuk, mintegy 280 darab hitelügyletet vizsgálnak meg. Ettől a vizsgálattól várják, hogy fény derüljön arra: miként került a Postabank olyan pénzügyi válságba, mely mintegy 150 milliárd forintos vagyonvesztést okozott.
Emlékezetes: a Postabank tíz egykori külső igazgatósági tagjának ügyében a Fővárosi Főügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette a nyomozást, ugyanakkor a Legfőbb Ügyészséghez fordultak a nyomozás határidejének meghosszabbításáért a továbbra is gyanúsítottként szereplő Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és négy volt munkatársa ügyében. A tíz egykori külső igazgatósági tag esetében a főügyészség arra a megállapításra jutott: a gyanúsítotti, illetve a tanúvallomások, az igazságügyi könyvszakértői vélemények nem támasztják alá, hogy a külső igazgatósági tagok szándékosan megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait, illetve olyan adatok birtokában lettek volna, amelyek alapján felismerhették, hogy az éves beszámolók tévesek.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal még július végén jelezte: panaszt tesz a Postabank egykori külső igazgatósági tagjai ügyében történt nyomozás megszüntetése miatt, amit azonban a Fővárosi Főügyészség elutasított és július végén megszüntette a nyomozást ellenük. A KEHI elnöke akkor elmondta: a megszüntető határozatot megalapozatlannak és törvénysértőnek tartják.
Sepsey Tamás emlékeztetett arra: az igazgatóság külső tagjait szakértelmük, valamint az üzleti életben betöltött szerepük miatt választották a grémiumba. Ugyanakkor olyan döntésekben vettek részt, amelyek esetében minimális üzleti és jogi tudás mellett is látni kellett volna, hogy veszteséget okoznak majd a Postabanknak, ezért – Sepsey Tamás szavai szerint – nehéz jóhiszeműségüket feltételezni. – A tiszteletdíjukat sem azért kapták, hogy asszisztáljanak a vezérigazgató döntéseihez – vélekedett.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
