Olyan pozitív folyamat indult el az építőipar számára 1998 óta, amelyet régóta vártunk, ugyanis korábban, az utóbbi másfél évtizedben az ágazat termelése csökkent vagy stagnált. Sajnálatos, de a bő tizenöt év alatt a fizetőképes kereslet reálértékben harminc– negyven százalékkal mérséklődött – nyilatkozta lapunknak Tolnay Tibor. Hozzátette: bizakodásra ad okot, hogy az év első felében már 21 029 építési engedélyt adtak ki a hatóságok. Ez a mutató a múlt év egészében 44 709 volt, míg 1999-ben 30 577, az azt megelőző évben pedig 23 400. A kiadott építési engedélyek időpontjától számítva egy–három éven belül készül el egy-egy épület. Ezt bizonyítja, hogy az idén nőtt az átadott lakások száma. December végéig 32 ezer család veheti birtokba otthonát, szemben a tavalyi 21 583-mal vagy az 1999-es 19 287-tel. Ez a jelentős változás a lakásfinanszírozási programoknak, illetve a gazdasági növekedésnek köszönhető.
Az elnök szerint az ágazat jövőbeli növekedésének garanciája lehet a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítménye, a Széchenyi-terv, továbbá annak kibővítése, az úgynevezett Széchenyi Plusz program is. Jelentős bevétel származik az épületfelújításokból, hiszen a lakóépületek műszaki állapota – főleg a fővárosban – igen rossz. Hazánk európai uniós csatlakozása is kikényszerít számos, főleg környezetvédelmi beruházásokat, s az elkövetkezendő években komoly feladatok várnak az építőipari cégekre a logisztikai központok megvalósításában, s reményeik szerint számos NATO-beruházásra is sor kerül. A konjunktúra az építőiparban – a szakember prognózisa szerint – még egy jó ideig bővülni fog, s néhány éven belül újabb lehetőségek nyílhatnak a magyar cégek számára a környező országokban is. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyekkel indulnak a magyar vállalatok a nemzetközi cégekkel szemben a különböző tendereken, az elnök azt válaszolta: a kivitelezés költségei révén lehetnek versenyképesek a hazai társaságok, ugyanis a bérek még mindig alatta vannak az uniós átlagnak, s ez egy ideig így is marad. Tolnay Tibor a volt szocialista országok közül a harmadik piacon való megjelenés szempontjából egyedül a csehektől tart, mert ők azonos minőséget produkálnak, mint a magyarok, azonos áron. Egyébként megfigyelhető tendencia, hogy a volt szocialista országok vállalatai, a piacszerzés érdekében, a harmadik országban közösen lépnek fel.
Az elnök hangsúlyozta: az ÉVOSZ – mint a szakma érdekeinek képviselője – számára rendkívül fontos, hogy az unió területén a magyar vállalkozások legalább olyan lehetőségeket kapjanak, mint a külföldi cégek Magyarországon. Nagyon sok olyan trükkel találkoztak azonban a magyar cégek, amelyek nem ebbe az irányba mutatnak. Például Németországban a munkavédelmi vizsgát a magyar munkavállalóknak német nyelven kell letenniük. A törvény alapján ez nem kifogásolható, de komoly akadályt jelent.
Sajnos nemcsak külföldön, de a hazai piacon is kiszolgáltatott a magyar építőipar – állítja Tolnay Tibor. A külföldi beruházóknak két csoportja létezik: az egyik a tisztességes, amelyik a szerződés szerint fizet, a másik, amelyik megépíttet egy ingatlant, mivel azonban arra nem talál bérlőt, így mindenféle mondvacsinált okkal visszatartja a megbízási díj egy részét. Érdekes módon ha megérkezik az általuk várt bérlő, többségük rövidesen fizet. Az ÉVOSZ az ilyen típusesetek feldolgozására megalakította munkacsoportját, amely jogászok véleményét kikérve tesz javaslatot a hasonló helyzetek orvoslására, s ha szükséges, akár törvénymódosítást is kezdeményez.
Az ÉVOSZ első embere a közbeszerzésekről szólva megjegyezte: amennyiben a külföldi és a magyar ajánlattevő ára között az eltérés eléri a tíz százalékot a hazai cég javára, akkor jelenleg a hazai céget kell előnyben részesíteni. Ez a gyakorlatban azonban nem így működik. Az érdekvédelmi szakszövetség azt szorgalmazza, hogy a tendereken a jelenleginél nagyobb mértékben jussanak lehetőséghez – üzlethez – a magyar tulajdonú vállalatok a közpénzek felhasználása során. Igaz, ezt a külföldiek nem szívesen hallják, pedig hasonlóképpen viselkednek ők is a saját hazájukban – tette hozzá Tolnay Tibor, majd aláhúzta: az autópályák építése kapcsán elmaradt közbeszerzések számos kritikát kaptak. Azt viszont látni kell, hogy ennek eredményeként lesz két olyan magyar cég, amelyik már képes sikeresen pályázni a nemzetközi tendereken. Ha a kormány döntésével nem hozza helyzetbe ezeket a vállalatokat, maguktól sosem lettek volna képesek a megfelelő referenciák és a biztos anyagi háttér megteremtésére. Ezek viszont elengedhetetlenek a sikeres jövőbeli pályázatok megnyerése során.
Az elnök rámutatott: a szürke- és a feketefoglalkoztatás erősen jellemezte és talán még ma is jellemzi az ágazatot. A tisztességes munkaadó, az alkalmazottai után az adókat és járulékokat befizető vállalkozó hátrányba szorult a pályázatokon a zsebből zsebbe történő fizetéssel operáló vállalkozásokkal szemben, hiszen utóbbi a közterhek „megspórolásával” alacsonyabb áron tudott elvállalni egy munkát. Az ÉVOSZ ezért is üdvözölte a minimálbér felemelésének gondolatát, majd megvalósítását.
Tolnay Tibor hangsúlyozta: a munkaerőhiány miatt szükség van a külföldi vendégmunkásokra. Az ÉVOSZ szeretné, ha az építőipar számára a státustörvénnyel a későbbiekben lehetőség nyílna a nem magyar állampolgárok legalább hat hónapos foglalkoztatására is, szemben azzal a három hónappal, amelyet a nemsokára életbelépő státustörvényben határozott meg az Országgyűlés. Eddig ugyanis az volt a tendencia, hogy az erdélyi vagy a kárpátaljai magyar munkavállalókat – többnyire – illegális munkaerő-toborzók hozták Magyarországra. Sok esetben embertelen körülmények között, fillérekért dolgoztatták őket, vagy ki sem fizették munkabérüket. A szakmai szövetség el akarja érni, hogy legális úton, magasabb fizetésért a jól képzett szakmunkások is hazánkba jöjjenek munkát vállalni. Ezért terveik között szerepel, hogy szervezőirodákat állítsanak fel a határok túloldalán.
Problémáikról szólva Tolnay Tibor megjegyezte: mélyre sülylyedt az építési fegyelem. Gyenge és túltagolt, szakmailag felkészületlen és magára hagyott a települési önkormányzatoknál működő építésügyi hatóság. Egyes akciók csak az önkormányzatok rövid távú érdekeit szolgálják, melyek a belterületek extenzív jellegű felhasználását, indokolatlan növekedését eredményezik. A szakmai szövetség szorgalmazza, hogy tegyék működőképessé az építésfelügyelet rendszerét a minőség és a rendezettség érdekében. Elképzelésükben az építésfelügyeletet országos hatáskörű, önálló szervként működtetnék.
Tolnay Tibor véleménye szerint a szakma egyik legnagyobb gondja, hogy az ágazattal és annak problémáival hat minisztériumban – a gazdasági, a pénzügyi, a belügyi, a földművelésügyi, a környezetvédelmi és a közlekedési tárcánál – foglalkoznak. Az ÉVOSZ ezért azt javasolta a kormánynak, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül hozzanak létre egy referatúrát, ahová a külföldiek és a hazai szakemberek az ágazatot érintő kérdéseikkel, problémáikkal fordulhatnak.
Kovács Zoltán
Több százezren vettek részt a tűzijátékon
