„Forró nyomon” a zámolyi bűnügyben

A múlt héten megkezdődött a pótnyomozás a zámolyi romák büntetőügyében. Az eljárást azért rendelte el a bíróság, mert hitelt érdemlő adatok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy drogelszámolási vita állt az 1999 augusztusában történt lincselés hátterében. Amennyiben ez beigazolódik, az ügyészségnek várhatóan pótvádat kell benyújtania. Az, hogy a vizsgálat során miért nem merült fel drogra utaló nyom, több, máig megválaszolatlan kérdést vetett fel. Az igazság kiderítése egyre nehezebb, mivel az ügy kulcsszereplői, Krasznai Ibolya és Daróczi Magdolna időközben elhunytak. Krasznai József közlése szerint a pótnyomozás arra késztetheti a zámolyi romákat, hogy továbbmeneküljenek Strasbourgból. A lehetséges úti cél – Kanada – azonban bezárta kapuit a magyar roma menekültek előtt.

2001. 12. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a múlt héten megkezdte a pótnyomozást a zámolyi büntetőügyben – tájékoztatta lapunkat Németh Lajos alezredes, a rendőr-főkapitányság szóvivője. Arról, hogy a bíróság milyen kérdésekben rendelt el nyomozást, a szóvivő nem kívánt nyilatkozni.
A Fejér Megyei Bíróság sajtóirodáján ugyanakkor megtudtuk: a pótnyomozást azért rendelték el, mert az emberölés vádja miatt Krasznai Krisztián és társai ellen folyó büntetőper legutóbbi tárgyalásán az úgynevezett egyes számú tanú hitelt érdemlő adatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy kábítószer-elszámolási vita állt a zámolyi emberölési ügy hátterében. A tanúvallomás szerint az elhunyt sértettet, Cs. Ferencet és két társát várták a zámolyi romatelepen 1999. augusztus 28-a éjszakáján, ugyanis az emberölési ügy elsőrendű vádlottja éppen aznapra várta azt a szállítmányt a budapesti Daróczi Magdolnától, a büntetőügy – időközben elhunyt – másodrendű vádlottjától, amelyből vissza tudta volna adni a csákvári fiatalembernek a kölcsönkapott kábítószert. A bíróság sajtóosztályán megtudtuk azt is, hogy mind ez ideig senki sem vizsgálta, hogy a drogügy szerepet játszhatott-e a büntetőügyben. Németh Lajos, a Fejér megyei rendőrség szóvivője ezt megerősítette, mondván, hogy nem merült fel olyan nyom a büntetőeljárás során, amely az emberölési ügy hátterében meghúzódó kábítószer-elszámolási vitára utalt volna.
A Fejér Megyei Bíróság sajtóosztályától azt is megtudtuk, hogy az elrendelt pótnyomozás során ismét vizsgálni kell G. László szerepét is az emberölési ügyben. Az egyes számú tanú ugyanis azt vallotta, hogy Krasznai Ibolyától – a zámolyi cigányönkormányzat időközben elhunyt vezetőjétől – azt hallotta: G. László tevőlegesen részt vett Cs. Ferenc agyonveré-sében.
Ha a zámolyi gyilkossági ügyben a bíróság által elrendelt pótnyomozás igazolja a Magyar Nemzet ez év március végén közzétett információját, miszerint drogelszámolási vita állt az 1999. augusztus végi lincselés hátterében, akkor várható, hogy az ügyészségnek pótvádat kell benyújtania.

Strasbourgban az egyik elkövető?
Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, információink szerint – a Roma Polgárjogi Alapítvány tényfeltáró vizsgálatának eredményével szemben – nem „faji indíttatású, pogromszerű támadás”, hanem kábítószer-elszámolási vita vezetett 1999. augusztus 28-a éjszakáján a csákvári fiatalember halálához. A Strasbourgban politikai menedékjogot szerzett zámolyi romákat nem a rasszista falubeliek, hanem sokkal inkább az igazságszolgáltatástól való félelem, avagy a drogügy kergetette világgá. A büntetőperben eljáró bíróság előtt is feltárt drogelszámolási háttér a romákat – szószólójuk, Krasznai József közlése szerint – állítólag arra készteti, hogy továbbmeneküljenek Strasbourgból, akár a tengeren túlra is. Csakhogy Kanada időközben bezárta kapuit a magyarországi roma menekültek előtt.
A zámolyi gyilkosság hátterében meghúzódó drogelszámolási ügyet feltáró, március végi cikkünk megjelenését követően Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője és Németh Lajos, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke egybehangzóan állították: a vizsgálatot végző rendőrök alapos és körültekintő nyomozást folytattak, ám a zámolyi bűnügy hátterében semmilyen kábítószer nyomát nem lelték.
Ennek némiképp ellentmond korábbi értesülésünk, miszerint az egyes számú tanú már a korábbi nyomozati eljárásban részletes tanúvallomást tett. Az, hogy a rendőrség mégsem fordított figyelmet a háttérben meghúzódó drogügyre, igen figyelemreméltó, hiszen a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Krasznai Krisztiánról szűkebb és tágabb környezetében is közismert volt drogfüggősége. Mint ahogy az időközben kábítószer-túladagolásban elhunyt Daróczi Magdolna másodrendű vádlott is hoszszabb időt töltött 1999 őszén előzetes letartóztatásban, ahol kiderülhetett volna a drogokhoz való viszonya.
Mint arról március végén beszámoltunk, az úgynevezett titkos tanú e hónapban tett nyilatkozatába betekintést engedett lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó személy.
E nyilatkozatban a tanú nem kevesebbet állított, mint hogy a Strasbourgban tartózkodó romák között van olyan személy is, aki tevőlegesen részt vett a csákvári fiatalember agyonverésében, ám nincs a vádlottak között.
A tanú a nyomozást végző rendőrtől azt kérte: ne kelljen megjelennie tanúként a bíróságon. Erre állítólag ígéretet is kapott, ám ennek ellenére – a tanú meglepetésére – beidézték tanúként a tárgyalásra.
Arra, hogy egy büntetőeljárásban tanúként szereplő polgár mentesüljön a bírósági meghallgatástól, a törvényben biztosított különlegesen védett tanú intézménye ad lehetőséget. Ebben az esetben még az eljáró bíró sem tudhatja, ki a tanú, őt egy másik bíró hallgatja meg. Az, hogy a zámolyi ügyben szereplő titkos tanút mégis a rendes tárgyalásra idézték, azt jelenti, hogy vagy a tanú értette félre, miféle védelmet is ígért vallomásáért cserébe a rendőrség, vagy pedig súlyos eljárási hibát követett el valaki a büntetőeljárás során.
A védettséget kérő egyes számú tanú vélhetően emiatt nem jelent meg – az idézések ellenére – hónapokig a bíróságon. A büntetőper október eleji tárgyalásán végül zárt ajtók mögött hallgatta meg a bíróság. A tanú két és fél órán keresztül mondta el, amit a zámolyi ügyről tud. Vallomása szerint a tanú – bár maga nem volt szemtanúja a gyilkosságnak – a zámolyi romák és Krasznai Ibolya elbeszéléséből tudja, mi történt valójában 1999 augusztusában.
Állítja: az emberölés hátterében kábítószer-elszámolási vita állt. Cs. Ferencet, a tragédia áldozatát Krasznai Krisztián, az emberölési ügy elsőrendű vádlottja hívta 1999. augusztus 28-án éjszaka a zámolyi romák faházaihoz, azt ígérve neki, hogy visszaadja a korábban egy diszkóban kölcsönkapott kábítószer tablettákat. A szert az időközben drogtúladagolásban elhunyt másodrendű vádlott, Daróczi Magdolna szerezte be és vitte a fővárosból Zámolyra augusztus 28-án. A tanú elmondása szerint a tragikusan végződött vita azon robbant ki, hogy Krasznai Krisztián végül meggondolta magát, s mégsem akarta odaadni a csákvári fiúnak a tablettákat.
A hangoskodásra kimentek a többiek is. Dobálni kezdték a csákváriak Trabantját, s ütlegelni az abból korábban kiszálló két fiatalembert. Azok menekülni próbáltak, de Cs. Ferencet az egyik roma férfi – aki azóta Strasbourgban él – kirángatta az autóból, Krasznai Krisztián pedig egy csákánynyéllel fejbe verte.

Taktikai megbeszélés
A Magyar Nemzet március végén közzétett információja egybecseng a tanú október eleji vallomásával. Vélhetően az egyes számú titkos tanú márciusban magnóra mondott vallomását ismertette meg velünk, a Magyar Nemzetnek magát megnevezni nem kívánó közvetítő. Információink szerint az eredeti hangkazetta került végül az ügyben eljáró Fejér Megyei Bírósághoz. Az ügyben a Roma Polgárjogi Alapítvány tényfeltáró bizottsága nevében több ízben felbukkanó Hell István a lapunk forrásául szolgáló dokumentumról Magyar Hírlap április 20-i számában azt közölte, hogy az „valójában egy járó motorú autóban készült magnófelvétel, amelyet a bűncselekmény áldozatává váló Cs. Ferenc sértetti képviselője, Monostory Attila készített”. Sőt, Hell István megnevezte a strasbourgban tartózkodó Góman Lászlót és élettársát is, mint akiknek a tanú vallomása szerint „közük lehet” a Zámolyon történt bűncselekményhez. Lapunk Góman László teljes nevét az ártatlanság vélelme miatt Hell István cikkének megjelenése előtt nem közölte.
A Magyar Hírlap információját a hangkazettáról mind a mai napig nem cáfolta senki, sőt alátámasztotta Franka Tibor a zámolyi ügyről közelmúltban kiadott könyve is, amelyben Monostory Attila lényegében felfedi szerepét az egyes számú tanú bírósági szerepével kapcsolatban, egyben megerősítve Hell István korábbi értesülését a droghátteret feltáró cikkünk forrását illetően.
Hell István a könyv megjelenése után a Magyar Hírlap útján bejelentette, hogy büntetőeljárást kezdeményez Franka ellen, és a bíróságtól a könyv betiltását is kérte. Egyúttal megemlítette, hogy a Magyar Nemzetben megjelent, rá nézve terhelő állítás miatt is feljelentést tett, ám állítása szerint az igazságszolgáltatás eddig semmit nem lépett az ügyben. (Lapunk mindeddig nem értesült a Hell által indított eljárásról.)
Hell István szerepét illetően a Magyar Nemzet Vélemény rovatában megjegyeztük, hogy fültanúja volt, amint a zámolyi tagédiát követő napokban Daróczi Magdolnát rábeszélték, hogy vállalja magára a gyilkosságot. A zámolyi ügy hátteréről szóló könyv szerzője ennél lényegesen komolyabb szerepet tulajdonít Hell Istvánnak.
Hell István, mint arról korábban beszámoltunk, a Roma Polgárjogi Alapítvány tényfeltáró bizottságának képviseletében vizsgálta a zámolyi gyilkosság hátterét, és arra a következtetésre jutott, hogy pogromszerű, faji indíttatású támadás történt. Egy sajtótájékoztatón kifogásolta is, hogy a média nem mutatta be kellőképpen a csákvári fiatalok támadásának pogromjellegét.
Az október eleji tárgyaláson a tanú nem csupán Krasznai Józsefet nevezte meg, mint aki a zámolyi tragédia után a romatelepre sietett, hanem Horváth Aladárt és Hell Istvánt is. A tanú elmondása szerint „taktikai megbeszélést” folytattak arról, miként kezeljék az ügyet.
Továbbra is nyitott kérdés, hogy e megbeszélésen miről esett szó.

Szélsőbaloldali kampánytéma
Az igazság kiderítésére egyre kisebb az esély. Az egyik szemtanú, Krasznai Ibolya ez év elején meghalt Kanadában, Strasbourgból való távozását haláláig titkolni próbálták a zámolyi ügy szószólói. Az erről szóló első híradások szerint Strasbourgban halt meg, később a kanadai Hamilton várost jelölték meg. A halál oka hol szívbetegség, hol agyvérzés, hol pedig az, hogy rosszul lett, kórházba került, mert „besűrűsödött” a vére. Mint említettük, kábítószer-túladagolásban elhunyt Daróczi Magdolna is. Ez ugyancsak kérdéseket vethet fel utólag, hiszen egészségügyi szakiskolát végzett, így feltételezhetően óvatosan bánt a kábítószerrel. Az Origo internetes lap információja szerint Góman László hónapokkal ezelőtt kómába esett Strasbourgban egy vízi baleset miatt. Mint Krasznai Józseftől megtudtuk, Góman László már jobban van.
Valamennyien kulcsszereplői voltak a zámolyi ügynek.
A brit biztonságpolitikai szaklap, a Jane’s Intelligence Digest a zámolyi drogügyet feltáró cikkünk előtt egy hónappal nem kevesebbet állított, mint hogy a zámolyi romákat az orosz titkosszolgálat biztatta fel a Strasbourgba menekülésre. A Jane’s szerint a titkosszolgálati akció célja az volt, hogy megnehezítse Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Egyes lapértesülések szerint ezt magukat megnevezni nem kívánó orosz titkosszolgálati források cáfolták, ugyanígy tett napokkal később Oroszország nagykövete is.
Felmerült az ügyben több izraeli szál is. Például egy izraeli egyetemi tanár anyagilag támogatta a romák kiutazását, és Izraelből kapta faxon a hírt a csoport érkezésének időpontjáról egy orvos, aki támogatta a zámolyi romákat.
A zámolyi menekültek ügyét szélsőbaloldali trockista politikai csoportosulások felhasználták a strasbourgi önkormányzati választási kampányban. (Vélhetően ennek is köszönhető, hogy ma jobboldali polgármestere van Strasbourgnak.) Ez év kora tavaszán nemzetközi rasszizmusellenes sajtókonferenciát is szerveztek a zámolyi romák ügyében Párizsban, és később Budapesten is. A párizsi rendezvényre nem engedték be a magyarországi cigányság választott képviselőit, az Országos Cigány Önkormányzat hivatalos delegáltjait.
A hazai politikában szabad demokrata politikusoktól hangzott el leggyakrabban, hogy a zámolyiaknak az üldöztetésük miatt kellett elhagyniuk hazájukat.
A szocialisták két országgyűlési képviselője Strasbourgban megkereste a zámolyiakat önként vállalt jószolgálattal, hogy megtudják, hajlandóak lennének-e hazajönni. Igen durva támadás érte őket e látogatást követően: azzal gyanúsították meg a zámolyi térség országgyűlési képviselőjét, Herczog Editet, hogy pénzt ígért, ha hazatérnek.
A zámolyi ügy megosztotta a romaszervezeteket is. Míg a zámolyiaknak új házak felépítését szervező Országos Cigány Önkormányzat elítélte a Strasbourgba menekülést, addig az SZDSZ-hez közelállónak tartott, a Soros-alapítvány által támogatott Roma Polgárjogi Alapítvány mindvégig szolidáris volt az „üldözöttekkel”.
***
TÜNTETÉS FRANKA KÖNYVE ELLEN. Néhány tucat ember tüntetett Nyíregyházán Franka Tibor író, publicista a zámolyi romákról szóló könyvének nyíregyházi bemutatója miatt. A többségében 20-30 éves tiltakozók elmondták: a kisebbségek elleni gyűlölet megfékezése vezérli valamennyiüket, mert békében, barátságban szeretnének élni minden nemzetiséggel. Franka Tibor, aki a könyvesboltban dedikálta a tüntetést kiváltó Cigánysorsok cigányúton című művét, úgy vélte: a tiltakozók nem önmaguktól, hanem budapesti balliberális pártok és egyes cigányszervezetek vezetői felkérésére demonstráltak. Ezek az emberek nem olvasták a könyvemet, így könnyen félrevezethették őket a fővárosból – mondta. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.