Az ügyészség végindítványában – megváltoztatva az eredeti vádat – több emberen elkövetett szándékos emberölés kísérletével megvalósított háborús bűntettben kérte kimondani a vádlott bűnösségét. A bíróság az ügyészség érvelését elfogadta, ám az ítéletet túl enyhének minősítve a vádhatóság fellebbezett, Mátai pedig úgy nyilatkozott: „Nem érzem bűnösnek magam, így fellebbezek az ítélet ellen.” Mátai jogi képviselője három nap gondolkodási időt kért a bíróságtól.
A vádirat szerint Mátai Ottó karhatalmista főhadnagy az 1956. december 6-i, Kádár melletti „vörös zászlós” tüntetéssel összefüggésben a Nyugati pályaudvarnál golyószóróból 47 golyót lőtt ki egy több száz fős fegyvertelen csoport irányába. A vádhatóság azonban az eljárásban nem tudta bizonyítani, hogy a vádlott lövöldözése kapcsán bárki is megsérült, netán meghalt volna, így az eljáró ügyész a befejezett cselekmény helyett a kísérleti szakban maradt bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Mátait végindítványában. A bíróság is ugyanezt a véleményt képviselte ítéletében, bár hozzátette: nem a vádlotton múlt, hogy nem történt bizonyítható személyi sérülés.
Az ügyész perbeszédét úgy kezdte: a vádbéli sortűzben érintett Mátai Ottót és karhatalmista egységét akkor vezényelték a Nyugati térre, amikor a legnagyobb tűzerejű lövöldözés már lefolyt, s őket a tömeg oszlatására rendelték ki. Parancsnoka „Kurvák, stricik, gazemberek, takarodjatok haza!” felkiáltással „oszlatott”, a levegőbe lőtt, majd amikor erre a tömeg nem mozdult, kiadta a tűzparancsot. Az ügyész szerint Mátai ugyan a földbe lőtt, ám mégis a tömeg felé, így nem rajta múlt, hogy nem sérült meg senki. Az ellenkezőjét pedig nem lehetett bizonyítani. Pedig maga Mátai mondta: nemigen bízott akkor már a figyelmeztető lövés hatásosságában.
A védő perbeszédében hagsúlyozta: Mátai nem önként került a karhatalomba, hanem odavezényelték. Nem bizonyított, hogy a tömeg felé lőtt, hiszen a tömeg előtt álltak a karhatalmista bajtársak, így őket nem akarta eltalálni. A védő szerint védencében fel sem merült az, hogy a földbe lőtt golyók esetleg sérüléseket okozhatnának bárkiben is. Kiemelte: nem az ül a vádlottak padján aki az eseményeket mozgatta, hiszen Mátai csak parancsot teljesített. Felhívta a bíróság figyelmét védence egészségi állapotára, valamint hetven éven felüli korára.
A bíró ítéletében úgy fogalmazott: Mátai vallomása szerint önként jelentkezett a karhatalmistákhoz. A végzett tüzértisztnek pedig tudnia kellett, hogy lövéseivel – a macskakövön gellert kapó golyók – eltalálhattak volna bárkit. A bíróság hiányolta a vádlott megbánását is.
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
