Nagy változás elé néz a Legfelsőbb Bíróság, hiszen jövőre négy új kollégiumvezető kezdheti meg munkáját, ön pedig elnökhelyettes lesz. Mit tekint a legfontosabb feladatának?
– Több fontos változásra szeretném felhívni a figyelmet. Két-három éven belül tagja leszünk az Európai Uniónak, s ez jelentős mértékben módosítja az ítélkezési feladatokat valamennyi bíró esetében, de különösen igaz ez a legfelsőbb bírósági bírákra. Már 1999 óta folyik a bírák uniós felkészítése, ami a jövő év végéig befejeződik. De ez csak az alapokat biztosítja. Ezt a hatalmas joganyagot csak akkor tudja majd alkalmazni a bíró, ha egy olyan magyar nyelvű számítógépes rendszert használhat, amelyben tud keresni, s a legfontosabb négy-ötszáz európai bírósági döntés is le van fordítva magyarra. Én azon vagyok, hogy – különösen a legfelsőbb bírósági bírák esetében – a képzést folytatni kell, és ki kell alakítani ezt a számítógépes rendszert legalább a megyei bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon az unióba való belépésig.
– Milyen terjedelmű ez a közösségi joganyag?
– Százezer oldalnyi anyag és az Európai Bíróság hatezerötszáz érdemi döntése, amit ismerni és alkalmazni kell.
– Mi lesz a szerepe a Legfelsőbb Bíróságnak a közösségi jog alkalmazásában?
– Ez lényeges kérdés, mert az uniós közösségi jogot a belépés pillanatától kell alkalmazni. Természetesen minden tagországnak van nemzeti joganyaga, de az Európai Bíróság kimondta azt, hogy a közösségi – európai – jog elsőbbséget élvez. Ha a közösségi jog ellentétes a nemzeti jogszabályokkal, akkor azokat félretéve is alkalmazni kell. A Legfelsőbb Bíróság szempontjából ez azért lényeges változás, mert ha azt észleljük, hogy a közösségi és a nemzeti jog között ellentmondás tapasztalható, akkor nekünk mérlegelés nélkül kötelességünk lesz megkeresni a luxemburgi Európai Bíróságot, hogy foglaljon állást a jogvitában.
– Ha 2003-ra feláll az ítélőtábla intézménye, a Legfelsőbb Bíróságnak az elvi döntések meghozatalára is marad „kapacitása”. Jelenleg nem sok ilyen döntés születik, viszont a társadalom igényli ezeket.
– Az elnökhelyettesi pályázatomban is leírtam, hogy növelni kell az úgynevezett jogegységi határozatok számát, mert számos olyan vitás kérdés van, amelyben eltérő a bíróságok gyakorlata. Az én területemről ilyen például a befektetési kedvezmények ügye, a belterületi ingatlanok kérdése vagy épp a legutóbbi, a gyorshajtó autósok adatszolgáltatási ügye. Három év alatt – amióta a jogegység intézménye működik – alig negyven jogegységi határozat született, de ennél sokkal többre van igény a bírók, az ügyvédek, de a társadalom részéről is. Lényeges, hogy a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos feladatára koncentráljon. Ezen túl pedig a jogegységi határozatok és az eseti döntések elvi megalapozását is nagyon fontosnak tartom.
– Ez uniós elvárás is?
– Igen. Egyrészt azért is fontos, mert nemzetközi elvárás, másrészt pedig a legfelső bíróságok a világon mindenütt igyekeznek az elméleti eredményeket beemelni a konkrét döntésekbe, azaz a gyakorlatban is használni azokat. Fontos, hogy elvi tartalom is legyen a döntésekben.
– Marad majd idejük a legfelsőbb bírósági bíráknak elméleti jogvitákról értekezni, ugyanakkor tárgyalóbíróként ítélkezni?
– Nyugat-Európa legtöbb legfelső bíróságán a bírók munkáját elméleti jogászok is segítik. Olyan referensek, olyan felkészült, képzett jogászok ők, akik elkészítik a határozattervezeteket, amelyek egy-egy ítélet vagy jogegységi döntés elvi megalapozását jelenthetik. Magyarországon az alkotmánybírák mellett dolgoznak ilyen jogászok, mindegyik mellett három-három. Szerintem a Legfelsőbb Bíróságon is meg kellene nyitni ezeket a státusokat, ami főleg költségvetési kérdés.
– Mit tud tenni a bíróságok anyagi helyzetének javításáért elnökhelyettesként?
– Abban a vitában, amely szinte a rendszerváltozás óta folyik a harmadik hatalmi ág anyagi helyzetével kapcsolatban, én optimista vagyok. Óriási a társadalmi igény a munkánkra, gyakorlatilag minden létező hatáskört megkapott a bíróság, beleértve a közigazgatási bíráskodást. A döntéseink a társadalom nagy részét foglalkoztatják, szinte nincs olyan nap, hogy ne legyen bírósággal kapcsolatos hír a médiában. Arról nem is beszélve, hogy csak az az alig száz bíró, aki a közigazgatás területén ítélkezik, az eltelt tíz év alatt majdnem ezermilliárd forintról döntött. Tehát a gazdasági életben a bíróságok döntései meghatározók, így az ország költségvetésének sem mindegy, hogy milyen „minőségű” döntést hoz a bíróság. Én biztos vagyok abban, hogy a politikai szféra felismeri: a közvélemény hangulatát jelentősen befolyásoló tényező, a gazdasági élet területén pedig meghatározó tényező vagyunk. Ezért szerintem az elkövetkezendő években prioritást fogunk kapni a költségvetés szempontjából is.
origo.hu
Hankó Balázs: A kormány mindent megtesz azért, hogy a 13. havi nyugdíj rendelkezésre álljon
