A belorusz piacgazdaság zsenge volta ellenére bővülő kétoldalú kereskedelmi forgalom legnagyobb részét, mintegy harmadát azonban az itthon is jól ismert „Belorusz” traktorok adják. A piac további lehetőségeinek felmérését szolgálta az a minapi minszki rendezvény, amelyet az ITD Hungary szervezett magyar üzletemberek számára.
Az 1998-as orosz válság is viszszavetette a Moszkvához különösen erősen kötődő ország gazdaságát, amely erősen visszavetette a külkapcsolatokat is. A kereskedelmi forgalom ma már meghaladva az 1997-es szintet, 100 millió dollár felett van, ez azonban elsősorban a belorusz export látványos növekedésének köszönhető, amely mintegy duplája a magyarnak, és még elmarad a válság előtti volumentől. Magyarország így is Belorusszia tíz legnagyobb kereskedelmi partnere. Talán még többet árul el az az adat: hazánk a posztszocialista országok közül a helyi viszonyokat jól ismerő Lengyelország mögött a második, úgy, hogy a kétoldalú forgalom annyi, mint amennyit Csehország, Bulgária és Románia együttesen bonyolít le. A magyar exportban 1998 után csökkent és most növekszik ismét az agrárkivitel, a domináns szerepet a feldolgozott termékek, elsősorban gyógyszerek vették át. Belorusszia komoly felvevője lehetne a piacon jól ismert élelmiszer-ipari és agrártermékeknek, amelyek meg is jelennek az országban, csak sokszor harmadik, például lengyel közvetítőkön keresztül. Az import jelentős részét ma is az itthon még nagy számban futó „Belorusz” traktorok adják. Az olcsó és jól ismert mezőgazdasági erőgéppel gyakorlatilag Magyarország látja el a térséget, az import egy hányadát tovább exportálva.
A kétoldalú kereskedelem talán legnagyobb akadálya, hogy kevesen tudnak alkalmazkodni a keleti viszonyokhoz; a lényegében ellehetetlenített belorusz vállalkozások csak kisebb-nagyobb trükkökkel tudnak üzletet kötni. Gondot okoz a bizalmatlanság is, amelyet egy, a két fél közé beépített üzleti „garanciaház” enyhíthetne.
Mostantól ezt a merész formájú autót gyártják Szlovákiában a Kia Ceed helyett
