Az amerikai nyomozónak huszonhét hónapjába tellett, amíg elfogadtatta magát a maffiacsaláddal, és bekerült az úgynevezett „üzlettársak” közé. A klánon belüli feladatul kapta, hogy a korábban a rendőrségen ellopottként bejelentett, de közben szétszedett kocsikat alkatrészként értékesítse – közölte az MTI. Ez a maffiának kétszeres hasznot hozott, hiszen nemcsak a biztosítóktól vették fel a kártérítést, hanem a darabjaiban árult autóért is. A genovai klánból három maffiavezért, hét klántagot és 63 úgynevezett üzlettársat tartóztattak le. A hatóságok különböző pénzösszegek kikényszerítésével, csempészéssel, hamis pénzek birtoklásával, valamint többszörös csalással, zsarolással, bankkártya-hamisítással, orgazdasággal, fegyveres rablással és tiltott szerencsejátékkal gyanúsítja őket.
Magyarországon 1999. október 1-je, a maffiatörvény életbe- lépése óta dolgoznak fedett nyomozók törvényi háttérrel. A pa-ragrafusok lehetőséget adnak a rendőrségnek, a hivatásos állományú rendőrtiszteknek leplezett nyomozási módszerekre. A fedett nyomozók alkalmazását adott esetekben megelőzi a titkos információgyűjtés. Csak ezt követően döntenek a vezetők a bevetésről. A törvény előírja, hogy milyen esetekben kell ilyen embereket alkalmazni: bizalmi vásárlás, álvásárlás, célzott szállítás, bűnszervezetbe való beépülés alkalmával. A fedett nyomozó minden esetben ügyészi engedéllyel és ügyészi felügyelettel végezheti tevékenységét. Mint ahogyan azt az Országos Rendőr-főkapitányság egyik, neve elhallgatását kérő főtisztjétől megtudtuk, a titkosügynök indokolt esetben és ügyészi engedéllyel a szervezett bűnözői csoport eredményes felderítése és leleplezése érdekében a szándékos emberölésen kívül bármilyen bűncselekményt elkövethet. Ennek azonban arányban kell állnia a nyomozás súlyával. Bár a felszámolandó bűnszervezetekben látszólag magukra hagyatva dolgoznak, a valóságban ez nem így van. Minden esetben egy rendőrségi speciális csoport figyeli őket, és vigyáz rájuk a háttérből. Ez a csapat értékeli és elemzi a beépített embertől érkező információkat, nyomon követi a fedett nyomozó tevékenységét, és ha észleli, hogy a beépült rendőr veszélyben van, akkor ha kell, azonnal „kivonja” őt a forgalomból.
Megtudtuk azt is, hogy a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy vész esetén miként menthető ki, illetve eredményes felderítés után miként helyezhető biztonságba a felderítőtiszt. A rendőr védelme érdekében felmerülő költségeket minden esetben a rendőrség téríti meg: legyen az plasztikai műtét vagy külföldre menekítés. Arról, hogy hány beépített nyomozót alkalmaz a magyar rendőrség – érthető okokból – senki sem hajlandó nyilatkozni.
Az 1998 nyarán nyugdíjba vonult Sándor Istvántól, alias „Papától” megtudtuk: az ő idejében törvény híján a Legfőbb Ügyészség elvi jóváhagyásával dolgoztak a fedett nyomozók. Svájci, német és francia módszereket tanulmányoztak, azokat „ültették át” a magyar szervezett bűnözés elleni harcba. Papa szerint jóval nagyobb veszélyek között, úttörőként dolgoztak a gyakorlott alvilágban. Bár ígéretet kaptak arra is, hogy veszély esetén ők is, családjuk is megfelelő védelemben részesül, munkájuk során, hál’ istennek, nem volt szükség erre.
Személyi kölcsönök: kiderült, mikor csökken brutálisan a kamat?
