Miskolcról indította Budapest felé a MÁV 1991-ben az első IC-vonatot, a tíz év során fokozatosan kapcsolták a hálózatba a megyeszékhelyeket és a nagyobb vidéki városokat. Ma napi nyolcvan vonatpár biztosítja a forgalmat, a MÁV ehhez 250-270, korábban átépített belföldi, illetve nemzetközi kocsikat használ. Az IC-vonatok iránt elsősorban 1994 után nőtt meg az igény, amikor a MÁV felújított, magas komfortfokozatú kocsikat állított forgalomba. Sárdi Gyula, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, a növekvő igények miatt a belföldi IC-vagonok mellett 120, a nemzetközi forgalomban közlekedő vasúti kocsit használnak, ezek számát a közeljövőben még negyvennel kívánják bővíteni. A MÁV vezetése már határozatot hozott ötven újabb IC-vagon beszerzéséről; ebből tíz a 2002-es üzleti tervben is szerepel. A beruházást hitelből valósítja meg a MÁV, a komfortfokozattól függően egy-egy vasúti kocsi átépítése 100-120 millió forint lesz. Amennyiben a vasúttársaság újak vásárlásáról döntene, abban az esetben egy-egy járműért 250-300 millió forintot kellene fizetni. Sárdi Gyula elmondta, az IC- vonatokat gazdaságosan működteti a MÁV, így valamelyest csökkenteni tudják a személyszállítás veszteségeit. Az újabb kocsik forgalomba állításával elsősorban az a céljuk, hogy csúcsidőben is minden utasnak ülőhelyet tudjanak biztosítani. A nem villamosított vonalakon egyelőre nem tervezik az IC-közlekedést, ugyanis erre nincs anyagi fedezet. A MÁV 2002-ben tizennégy dízel motorvonatot rendel, ám ha ezeket IC-minőségben szállítaná a gyártó, a vasúttársaság csak tizet tudna vásárolni. Ezért a MÁV úgy döntött, hogy több motorvonatot vesz, amelyeket a távolsági forgalomban használnak.
Tegnap átadták Miskolcon azt az utascsarnokot, amelyet a tízéves, 25 milliárdos költségvetésű állomásrehabilitációs programból újítottak fel. A miskolci állomás teljes átalakítása hétszázmillió forintba kerül.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij megint mások pénzét költené
