Az összeg nagysága már-már költségvetési gondokat is felvethet. A vérátömlesztéssel megfertőződött betegek ugyanis joggal reménykedhetnek a bíróság kedvező döntésében, miután – mint arról tegnap hírt adtunk – a Pesti Központi Kerületi Bíróságon pert nyert első fokon egy HCV-vel fertőzött beteg, aki a műtét idején vért és vérkészítményeket kapott. A bíróság hárommillió forint nem vagyoni kár megtérítésére, valamint havi 15 ezer forint járadék folyósítására kötelezte az államot.
Az állam és a HCV-vel fertőzöttek jogvitája többek között abból keletkezett, hogy az előbbi keresete szerint az egészségügyről szóló 1972. évi törvény 58. paragrafusa 3. bekezdésének rendelkezése értelmében az állam felelőssége csak akkor állapítható meg, ha olyan anyagtól fertőződött meg a beteg, amely gyógyszernek minősül és azt a gyógyszerkönyvben regisztrálták. A betegek jogi képviselője álláspontját viszont többek között a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletére alapozta, amely kimondja: nem azt kell vizsgálni, hogy a felhasznált anyagot – vérkészítményt – gyógyszernek kell-e tekinteni, hanem az alkalmazás módját.
A szerdán Budapesten pert nyert beteget 1993-ban súlyos baleset érte otthonában. A fővárosi Szent János Kórházban műtéten esett át, nagy mennyiségű vért és vérkészítményt kapott. 1995-ben egy véradáskor kiderült: vére hepatitis–C vírussal (HCV) fertőzött. Akkor a lelethez tanácsot nem kapott a vérellátótól, így nem is tudhatta, hogy betegsége gyógyíthatatlan – olvasható a perdöntő orvos szakértői véleményben. Csak egy 1998-as orvosi vizsgálatkor informálták, amikor már idült májgyulladással kezelték. Az orvos szakértői vélemény szerint a beteg a HCV-fertőzést legvalószínűbben az 1993-as gyógykezeléskor kaphatta, mivel a fertőzéshez viszonylag nagy mennyiségű vér szükséges. A fertőzött azt állította: máskor nem kapott vérátömlesztést. A szakvélemény úgy fogalmaz: a HCV-fertőzöttség okozta egészségkárosodást maradandónak kell tekinteni. Megfelelő kezelés nélkül a halálozás a 80 százalékot közelíti.
A felperest képviselő Horváth Béla ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott: a bíróság indoklásában az 1972. évi egészségügyi törvényt vette alapul. Eszerint, aki gyógyszerfelhasználás során lett beteg, az jogosult állami kártérítésre. Az állam jogi képviselője ellenkeresetében felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyről szóló 1972-es törvény szerint az állam csak akkor vállal felelősséget, ha olyan anyagtól – vérkészítménytől – fertőződik meg valaki, amely gyógyszernek minősül, és összetétele, valamint minősége megfelel a Gyógyszerkönyvben megállapított előírásoknak.
Azonban egy legfelsőbb bírósági ítélet szerint – melyre a felperes hivatkozott – nem azt kell vizsgálni, hogy egy adott készítmény gyógyszernek tekinthető-e, hanem a felhasználás módját.
Az állam jogi képviselője további érvelése szerint a vér- és vérkészítmény-ellátás szakmai követelményéről szóló 1992-es népjóléti minisztériumi rendelet szerint a vérellátás céljából levett véren HCV-szűrővizsgálatot kell elvégezni. Ha valaki ezután kapott transzfúzió nyomán vált fertőzötté, az kizárólag a vérellátó szolgálat hibájából következhetett be, amelyért az tartozik kártérítési felelősséggel.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
