Hatályban a státustörvény

Információnk szerint a tegnap életbe lépett státustörvény. Jogalanyai tizenhárom magyarországi településen vehetik majd át a magyar igazolványt. A dokumentum elnyeréséhez szükséges iratokat egyébként mától nyújthatják be a határon túli magyarok és – Románia kivételével – hozzátartozóik. Erdély vonatkozásában még folynak az információs irodák működésének végleges előkészületei. A kérelmeket Budapesten, a Belügyminisztérim Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala harminc napon belül bírálja el.

Budapest, Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Szeged, Győr, Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Kaposvár, Tatabánya és Kecskemét közigazgatási hivatalában vehetik majd át a magyar igazolványt a státustörvény jogalanyai, kivételes esetben pedig a magyar konzulátusokon. A harminckét oldalas dokumentum formátumra a magyar útlevélhez hasonló, színe azonban nem kék, hanem zöld. A borítóján a Szent Korona és a magyar igazolvány felirat látható. A könyvecske harmadik oldala tartalmazza a személyi adatokat, itt a családi, az utó-, a lánykori és az illető anyja nevét hivatalosan és magyar nyelven is feltüntetik, épp úgy, mint a születési helyének megnevezését. Az igazolvány tulajdonosának a nemzetisége nem derül ki az okmányból, mindössze az illető állampolgárságát írják be a harmadik oldalra, amelyet egyébként lézergravírozási módszerrel töltenek majd ki. Az a tény egyébként, hogy az igazolványban nem szerepel az illető nemzetisége, megfelel mind az Európa Tanács velencei bizottsága ajánlásának, mind a december 22-én Budapesten aláírt román– magyar egyetértési nyilatkozatnak.
A magyar igazolvány kiállítását az a nem magyar állampolgárságú, magát magyarnak valló személy kérheti, aki – Ausztria kivételével – a környező országok valamelyikében él, magát magyarnak vallja, tud magyarul, a lakóhely szerinti állam magyar nemzetiségű személynek tartja nyilván, vagy tagja a magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezetnek, továbbá a területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként szerepel. A szükséges iratokat a környező országokban működő információs irodák gyűjtik össze, és juttatják el az adott országban működő diplomáciai és konzuli képviselethez. A kérelmeket innen küldik tovább a magyar Belügyminisztérium illetékes hivatalához, ahol harminc napon belül elbírálják; ez a határidő azonban egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható. A hivatal a kérelmet visszautasíthatja, ha például a kérelmező már rendelkezik magyar igazolvánnyal, magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező, menekültként elismert személy, beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll vagy szándékos bűncselekmény elkövetése miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban ellene. Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását a magyar igazolványt kérelmező, vagy már azzal rendelkező személlyel együtt élő házastársa és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermeke kérheti. Hozzátartozói igazolványt nem állítanak ki Románia viszonylatában, keleti szomszédunk miniszterelnökének a kérésére a román–magyar egyetértési nyilatkozat kizárja ennek a lehetőségét.
A magyar igazolvánnyal rendelkezők, a tavaly júniusban 92 százalékos többséggel elfogadott státustörvény értelmében, az anyaországban kedvezményeket, szülőföldjükön pedig támogatásokat élvezhetnek. A kedvezmény olyan juttatást jelent, amelyet a határon túli magyar alanyi jogon, tehát különleges mérlegelés nélkül élvezhet. Ezzel szemben a támogatás kifejezés alatt említett juttatások soha nem járnak automatikusan, azok iránt mindig pályázat útján egyedi kérelmet kell benyújtani az érintetteknek.
A törvény fontosabb kedvezményeket és támogatásokat nyújt a kultúra és a tudomány területén. Ennek értelmében a határon túli magyaroknak is lehet művészeti és tudományos díjakat adományozni, ösztöndíjakat biztosítani, igénybe vehetik a magyarországi könyvtári szolgáltatásokat és tagjai lehetnek az akadémiai köztestületnek is. A magyar igazolvánnyal rendelkező határon túli magyar tanulók és a felsőoktatás hallgatói diákigazolványt igényelhetnek. Ennek birtokosai hasonló kedvezményeket élvezhetnek, mint az anyaországi diákigazolvánnyal rendelkezők.
A magyar igazolvány birtokosai kedvezményekre jogosultak a közforgalmú személyszállításban. A hatévesnél fiatalabb gyermekek és a 65 évesnél idősebbek számára ingyenes Magyarországon a helyi és helyközi utazás. Az egyéb jogosultak évente négyszer kilencvenszázalékos kedvezményt vehetnek igénybe. A diák- és a pedagógusigazolvánnyal rendelkezők hasonló utazási kedvezményben részesülnek, mint az anyaországi diákok és pedagógusok.
A munkavállalás területén a törvény hatálya alá tartozó személyek évente összesen három hónapig hivatalosan vállalhatnak munkát. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó a munkavállaló után társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A magyar igazolványnak a munkavállalással kapcsolatos oldalain többek között fel kell tüntetni a munkaügyi központ nevét, székhelyét, bélyegzőlenyomatát, aláírását, az engedély számát, a munkavállalás kezdő és befejező napját, a foglalkozató cégszerű megnevezését és adószámát. A magyar–román egyetértési nyilatkozat értelmében minden román állampolgár – származásra való tekintet nélkül – szintén évi három hónapig vállalhat hivatalosan munkát. A munkavállalással kapcsolatos részletes szabályozás, kormányrendelet formájában, információnk szerint még január első felében a kabinet asztalára kerül.
A magyar igazolvánnyal rendelkezőket nem illeti meg alanyi jogon egészségügyi ellátás hazánkban. A hivatalosan munkát vállalók azonban meghatározott körben élhetnek egészségügyi ellátással, hiszen utánuk a munkaadó fizeti az egészségügyi hozzájárulást. Ha a törvény jogalanyainak egészsége Magyarország területén veszélybe kerül, akkor a kétoldalú egyezmények alapján joguk van sürgősségi ellátásra. Amennyiben egy szülőföldjén élő határon túli magyaron olyan életmentő műtétet kell elvégezni, amelyet az illető országban nem tudnak biztosítani, akkor az illető magyarországi operációhoz anyagi támogatást kérhet a Segítő Jobb Közalapítványtól vagy más magyarországi közalapítványtól.
A tömegtájékoztatás tekintetében a törvény előirányozza a jogalanyok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló, a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek tárgyilagos közvetítését, valamint a kisebbségi magyar közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését szolgáló információk anyaországi közszolgálati hírközlő szervek által történő összegyűjtését és továbbítását. A törvény továbbá rögzíti, hogy a határon túli magyarság közszolgálati televízióműsor- készítését és sugárzását biztosítja az anyaország, s az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.
A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásáról egyébként Szlovákia kivételével minden környező állammal sikerült Budapestnek megegyezni. Ukrajna, Horvátország és Szlovénia az első perctől üdvözölte a jogszabályt és semmilyen akadályt nem gördített annak végrehajtása elé. Jugoszlávia sem emelt kifogásokat a státustörvénnyel szemben, Románia és Szlovákia viszont folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a jogszabály életbe lépését. A román miniszterelnökkel a magyar kormányfőnek sikerült december 22-én megegyeznie, ezt a román–magyar egyetértési nyilatkozat tükrözi. Szlovákia továbbra is hangoztatja fenntartásait, Dzurinda miniszterelnök azonban nemrég egy interjúban kifejtette, hogy Pozsony nyitott a kompromisszumra. Északi szomszédunk egyébként főleg a szülőföldön pályázati úton igényelhető oktatási támogatással nem ért egyet. Ennek ellenére Szlovákiában már november 29-én megalakult a Szövetség a Közös Célokért megnevezésű információs iroda Komárom székhellyel. Ennek tagjai a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség. Az információs iroda mától szintén várja a magyar igazolványt kérelmezőket.