Kevés a hajléktalanszálló

A magyarországi városok közül Pécsett jutna a legtöbb hajléktalan, szám szerint 33 fő egy éjjeli menedékhelyre – derül ki a Szociális és Családügyi Minisztérium felméréséből.

Felmérték a vizsgálat során az országban működő összes átmeneti szálló és éjjeli menedékhely állapotát. Megállapították, hogy az épületek 65 százaléka öt éven belül részleges vagy teljes felújítást igényel, 6 százalékát pedig le kell bontani.
Megnézték azt is, hogy hány hajléktalan jutna egy éjjeli menedékhelyre. A legrosszabb helyzet a nagyvárosokat jellemzi, bár a főváros a középmezőnybe tartozik. Pécsett 33, Szegeden 29, Debrecenben 24, Ózdon 19, Nyíregyházán és Budapesten 15, Miskolcon 13, Dunaújvárosban 10 fedél nélküli jutna egy éjjeli menedékhelyi férőhelyre. A tavaly augusztus–szeptemberben készült felmérés szerint a vizsgált településeken az átmeneti elhelyezést nyújtó férőhely a hajléktalanok 14 százalékának elegendő. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 45 százalékának ideiglenes működési engedélye van, két intézmény nem rendelkezik semmilyen működési engedéllyel. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált intézmények 45 százaléka felel meg teljesen a tárgyi, személyi, szakmai előírásoknak.
A megkérdezett intézményvezetők szerint a szálláshasználók 46 százalékának másfajta elhelyezésre – egészségügyi vagy fogyatékkal élők intézményére – lenne szüksége. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők 24 százalékának állandó munkahelye volt, 26 százalék pedig rendszeresen végzett alkalmi munkát.
A vizsgált kilenc településen több mint 400, közterületen és nappali melegedőben tartózkodó hajléktalant kérdeztek meg az intézményekkel kapcsolatos tapasztalataikról és igényeikről. Kiderült: a férfiak 23 százaléka, a nők 44 százaléka még soha nem aludt szállón. A megkérdezettek 78 százaléka egy hónapnál, 55 százaléka fél évnél, 39 százaléka egy évnél, 11 százaléka pedig három évnél régebb óta éjszakázik közterületen. Arra a kérdésre, miért nem a szállón töltötte az éjszakát, a legtöbben a zsúfoltságot, a sorban állást, a rendszeres lopást és verekedést jelölték meg okként.
Nyitrai Imre, a szociális tárca helyettes államtitkára elmondta: a felmérés alapján hosszú távú szakmai koncepciót dolgoztak ki, amelyet ma országos konferencián bocsátanak a kis- és nagyszolgáltatók, valamint az önkormányzatok rendelkezésére.