idezojelek

Három támpont a Tisza Párt értelmezéséhez

Az ellenzéki kihívó egy tőrőlmetszett balliberális párt.

Felföldi Zoltán avatarja
Felföldi Zoltán
Cikk kép: undefined

Tizenöt és fél év kormányzás után pontosan tudjuk, hogy mit várhatunk egy következő Fidesz-kormánytól, arról azonban fogalmunk sincsen, hogy mi következne Magyar Péter választási győzelme esetén. Nincsen leírt politikai program, nincsen referenciaként figyelembe vehető kormányzati előzmény, és nincsenek szakpolitikai viták. Utóbbira volt ugyan próbálkozás, de miután Kulja András totális vereséget szenvedett az egészségügyi államtitkárral folytatott szakmai vitában, Magyar Péter úgy döntött, hogy további szakpolitikai vitákkal inkább nem próbálkoznak.

Nem sok támpontunk van tehát. Valamennyi azonban van.

Az első a pártelnök és néhány politikusának nyilatkozatai – utóbbiak addig, amíg egy-egy rosszul sikerült megszólalás miatt Magyar Péter vagy a mögötte álló háttérhatalom le nem tiltja őket a további megszólalásoktól úgy, mint Kollár Kingát, Tarr Zoltánt, Dálnoki Áront vagy Kulja Andrást. Ezek a nyilatkozatok sokszor egymásnak is ellentmondanak – nemcsak a különböző szereplők nyilatkozatai, hanem, nem egy esetben, ugyanannak a szereplőnek a különböző helyen és időben tett nyilatkozatai is. A személyi jövedelemadó kérdésében például a következőket hallhattuk: egykulcsos, kilencszázalékos szja várható; határozottan és erősen progresszív személyi jövedelemadó-rendszer várható a jelenleginél magasabb adókulcsokkal; illetve a jelenlegi rendszer marad fent, azzal a különbséggel, hogy az átlagbér (vagy mediánbér? – ez sem tiszta) alatt keresők adókulcsa adójóváírással a jelenlegi tizenöt százalékról kilenc százalékra csökken.

A családi adókedvezménnyel kapcsolatban szó volt annak megtartásáról, eltörléséről, illetve annak valamilyen – egyelőre ismeretlen tartalmú – módosításáról. Vagyis, összefoglalva: nem tudunk semmit. Azonban éppen ez ad támpontot arra vonatkozóan, hogy győzelmük esetén milyen kormányzásra számíthatunk: véletlenszerű, ad hoc, a kormányrudat, és ezzel az országot ide-oda rángató, kiszámíthatatlan kormányzásra. Sem a program, sem az azt megvalósító szakpolitikusok nem ismertek, a mai üdvöskék egy-egy rosszul sikerült nyilatkozat vagy a múltjukból napvilágra került folt (például felnőttfilmes szereplés, gazdasági bűncselekmény stb.) után egy pillanat alatt eltűnnek a süllyesztőben.

Van azonban egy irányvonal, ami az összevissza nyilatkozatok és a titkolózások ellenére is jól kitapintható: mivel a Tisza Párt konzekvensen az Orbán-kormányok antitéziseként határozza meg magát, és az orbáni politika deklaráltan illiberális, ezért biztosak lehetünk abban, hogy kormányra kerülésük esetén minden tekintetben liberális, a legrosszabb értelemben vett liberális politikát várhatunk tőlük.

Ezt támasztja alá a párt új gazdaságpolitikai szakértőjének a személye, Kármán András, aki gondolkodását, szocializációját, adó-, költségvetési és gazdaságpolitikai elképzeléseit tekintve vérbeli liberális.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs itt hely ennek a részletes kifejtésére, mindenesetre olyan sarokpontok jellemzik a liberális politikát, mint az állam szerepének a legszükségesebb közszolgáltatások biztosítására való korlátozása; a verseny és a piac abszolutizálása; az állam társadalompolitikai szerepének (gyermekszületések ösztönzése, családok erősítése, a középosztály kiszélesítésére és megerősítésére tett törekvések, hazai vállalkozások támogatása stb.) tagadása. A külföldi vállalkozásokra kivetett különadók, és ezzel a multinacionális cégektől a magyar családok irányába megvalósított redisztribúció megszüntetése; doktriner gondolkodás a problémák pragmatikus és a józan paraszti észen alapuló megközelítése helyett (ebben komoly rokon vonást mutatva a kommunizmussal). Nemzeti érzéketlenség, többek között érdektelenség a tekintetben, hogy egy megrendelést hazai vagy külföldi cég kap meg; a tőke nemzeti jellegének tagadása; világnézeti semlegességnek nevezett vallás- és egyházellenesség.

Vagyis az első támpont alapján biztosak lehetünk abban, hogy Magyar Péterrel egy liberális kormányt és liberális politikát kapnánk a nyakunkba.
A második támpontunk a Magyar Péter mögött álló támogatói kör. Ami a hazai támogatókat illeti, a hagyományos baloldal mellett felsorakozott szinte a teljes egykori SZDSZ, Horn Gábortól és Szent-Iványi Istvántól kezdve Kuncze Gáboron, Demszky Gáboron, Magyar Bálinton, Csillag Istvánon, Haraszti Miklóson és Kőszeg Ferencen át Surányi Györgyig vagy éppen Petschnig Mária Zitáig. Vagyis a Magyarországon állomásozó, sok esetben egyébként kommunista családi gyökerekkel bíró liberálisok.

Habár ez a kör nem jelent tömegeket, és intellektuális képességeik is jóval szerényebbek annál, mint amit magukról gondolnak, az indokoltnál jóval nagyobb befolyásra tesznek szert a magyar politikában.

 Így volt ez 1994 és 1998, valamint 2002 és 2010 között az MSZP társutasaként, és láthatólag ugyanerre törekszenek most is. Erős jelenlétük a párt mögött és gondolati világuk megjelenítése a párton belül a fentebb említett Kármán András vagy a Csipke Józsika című, mesekönyvnek álcázott LMBTQ-propagandakiadványt jegyző Bódis Kriszta által abba az irányba mutat, hogy kormányra kerülésük esetén liberális politikára számíthatunk.

Ezt erősítik a külföldi támogatók is, nevezetesen az az Európai Néppárt és az a Manfred Weber, amely és aki kereszténynek és konzervatívnak ma már a legkevésbé sem nevezhető, és amelynek és akinek az ideológiai alapállása és a politikája egyértelműen a balliberális jelzővel írható le. Fölösleges lenne itt részletezni az unásig ismert témákat a bevándorlástól kezdve a különadókon és rezsicsökkentésen át a genderkérdésig.

Végül a harmadik támpont a magyar társadalom politikai-ideológiai összetétele és a rendszerváltozás óta eltelt három és fél évtized politikatörténete. A magyar népességen belül mindig is volt egy masszív baloldali tömb és őket képviselő baloldali politikai erő. Mivel a jobboldal kétszeresen is foglalt (Fidesz és Mi Hazánk) és a baloldali politikai közösséget képviselő erős párt jelenleg nincsen a politikai palettán, ezért a politikai logika alapján jelentős támogatásra a kormánnyal szemben csak baloldali párt számíthat. 

Vagyis a Tisza Párt nem lehet más, csak baloldali párt. Ráadásul – a fentiek szerint és a korábbi tapasztalatok alapján is – minden valószínűség szerint nem hagyományos baloldali, hanem a liberálisok által foglyul ejtett baloldali párt.

Minden abba az irányba mutat tehát, hogy Magyar Péter és politikai mozgalma nem jelenít meg újdonságot a magyar politikában. A Tisza Párt magát a konzervatív jobboldallal szemben meghatározó, a politikában annak antitézisét megjelenítő baloldali liberális párt. A jövő évi választás tehát – csakúgy, mint az eddigiek – a nemzeti-konzervatív jobboldal és a nemzetközi erők által megtámogatott balliberális oldal közötti választás lesz.

A szerző közgazdász, politológus

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.