Kossuth téri sortűz: áprilisban indul a per

Április 10-re tűzte ki soron kívül a Fővárosi Bíróság az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz perének tárgyalását. A Fővárosi Főügyészség E. Józsefet az 1949-es genfi egyezmény alapján társtettesként több emberen emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűncselekménnyel vádolja. A parlament előtt 60 ember halt meg.

A vádirat szerint 1956. október 23-án – a forradalmi események hírére – E. József, aki a kormányőrség operatív alosztályának vezetője volt, önként, külön erre vonatkozó parancs nélkül, emberei egy részével bevonult a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának székhelyére, az V. kerületi Akadémia utcai épületbe. A civil ruhás, de géppisztolyokkal fölfegyverkezett kormányőrök feladata a pártközpont védelme volt, mivel a párt – a Szovjet Kommunista Párt egyes vezetőinek részvételével – Központi Bizottsága október 25-én ülést tartott. Az épületet még több, toronygépfegyverrel felszerelt szovjet harci jármű is védte.
Ezen a napon délelőtt 10 óra körül a Parlament elé, a Kossuth térre fegyvertelen tüntető tömeg érkezett. A forradalmárok feltételezett támadásával szembeni védelmet kormányőrök és a Parlament körül legyezőszerűen felállított szovjet harckocsik látták el. A vádirat szerint a mind nagyobb létszámúvá dagadó tömeg és a szovjet harckocsizók között párbeszéd indult, amit azok elöljárói vészhelyzetként értékeltek. A szovjet parancsnokok a tér kiürítésére adtak parancsot, így a pártközpont előtti harckocsik is megindultak a Parlament felé és riasztólövéseket adtak le.
Ezt követően – azóta is tisztázatlan okok miatt – a téren tartózkodó mintegy 3000 fős tömegre a szovjet harckocsikból repeszgránátokat és géppuskasorozatot adtak le. Részben azonosítatlan kormányőrök is géppuskasorozatot lőttek a tömegbe, feltehetően a teret övező középületek tetőterében elfoglalt lőállásokból. Eközben a vádlott, E. József, és egy időközben meghalt kormányőr ugyancsak kiment az utcára a csetepaté hallatára, és lőállásukat elfoglalva több sorozatot adtak le a Kossuth téren, részben ott menedéket kereső, részben menekülni kívánó tüntetőkre. A vádlott által leadott lövések következtében megsérült, vagy meghalt személyek számát utóbb megállapítani nem tudta a nyomozó hatóság. A tüntetők közül mintegy 60 ember vesztette életét és további mintegy 15 személy sebesült meg.