Nyolc éve ismerte meg az 1977 óta hazánkban élő vádlott a békéssámsoni nőt, K. Szilviát, akivel élettársakként éltek együtt. Ám viszonyuk P. Sándor állandó féltékenysége miatt megromlott, ráadásul 1997-ben a nő hivatásos katonának állt be. A férfi többször megverte élettársát, és azzal fenyegette, ha elhagyja, megöli őt és családját. Ezzel párhuzamosan P. Sándor két éve közeli viszonyba került munkatársával, K. Zsuzsannával is, akit a hódmezővásárhelyi porcelángyárban ismert meg. Ugyanaz év szeptember 22-én este Hódmezővásárhelyen a barátok együtt szórakoztak, majd másnap hajnalban felmentek K. Zsuzsanna lakására. P. Sándor azonban ütni és fojtogatni kezdte a nőt, majd hasba, vállon, mellkason szúrta és a nyakát nyolcszor, nagy erővel átmetszette. Rázárta a lakásajtót, a kulcsot egy kukába dobta, és hazament. Néhány órával később – mintha mi sem történt volna – Békéssámsonra utazott barátnőjéhez, akit nagyszüleinél talált meg. Az ebédhez készülődő T. Mihályt és feleségét egy, az udvaron talált betonvassal néhány csapással agyonütötte. Utánuk unokájuk következett: őt 17 ütéssel verte agyon.
A gyilkos ezt követően magához vette a házban talált negyvenezer forintot, s Hódmezővásárhelyre, majd Szegedre utazott édesanyjához. Szobát bérelt a Forrás Hotelben. Ott felvágta kezén az ütőereket, s a nyakát is megvágta, de öngyilkossági kísérlete nem járt eredménnyel. A rendőrök szeptember 24-én egy élelmiszerboltban fogták el. P. Sándor a nyomozás során beismerő vallomást tett. A legutóbbi tárgyaláson – november 13-án – a Békés Megyei Bíróság nem tudta tárgyalni az ügyet, mivel a vádlott nem fogadta el a jelenlévő védőt, ragaszkodott az édesanyja által meghatalmazott ügyvédhez, ám ő beteget jelentett. A tanácsvezető bíró pénzbírságot szabott ki a távolmaradását nem igazoló, de betegnek mondott ügyvédre, P. Sándor pedig kijelentette: továbbra is ragaszkodik hozzá.
origo.hu
Vizsgáztak a honvédség robbanóanyag-kereső kutyái
