Nógrádi Ádám megerősítette bátyja vallomását

Boross Péter volt miniszterelnök és fia úgy nyilatkozott: sem Flaisz Ferenc vállalkozót, sem Nógrádi Józsefet – Nógrádi Zsolt olajtanú apját – nem ismerte. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon tegnap Nógrádi Ádámot – Zsolt fivérét – és Boross Pétert hallgatták meg a Nógrádi Zsolt ellen hamis vád miatt indult büntetőperben.

Boross Péter hangsúlyozta: nem tud olyan esetről, hogy Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány a 90-es évek elején az MDF-nek vett volna át pénzt, hiszen a belügyi tárca vezetőjeként tiltott minden kapcsolatot a rendőrök és a pártok között. Boross Péter szerint soha senkivel nem tárgyalt arról, hogy fia gazdasági érdekeltségeit növelje. A volt miniszterelnök közölte: tisztségéből fakadóan 1990-től személyi biztosításban részesült, így végigkövethető, merre járt az országban akár hivatalos, akár magánjellegű úton.
Boross Gábor, az exminiszterelnök fia elmondta: cégei nem foglalkoztak kőolajszármazékok forgalmazásával, és soha nem állt kapcsolatban nagy, állami üzemanyag-felhasználó cégekkel, mint például a MÁV vagy a Mahart. Cáfolta azt is, hogy pénzt kapott volna, amit az MDF pénztárába kellett volna befizetnie. Szintén cáfolta, hogy több- kamionnyi benzint vett volna 1995 és 1996 között. Hozzátette: hallott az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamásról, aki többször Boross Péter fiának adta ki magát. Kérdésre válaszolva közölte: többször járt Soltvadkert környékén családlátogatáson, mivel felesége odavalósi. A tanúk és a vádlott közötti szembesítés eredménytelen volt.
A jelenleg apja megölésének gyanújával előzetes letartóztatásban lévő Nógrádi Ádám beszámolt arról, hogy 1993–97 között közreműködött édesapjának olajszőkítő tevékenységében, és ez idő alatt több vállalkozó és politikus is megjelent soltvadkerti otthonukban. Nógrádi többek között Flaisz Ferenc keceli vállalkozó, valamint Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány, jelenlegi belügyminiszter mellett Lezsák Sándor és Boross Péter, valamint annak fia nevét említette meg, mint akik megfordultak náluk. Elmondta: az említett személyek külön-külön, négy vagy öt alkalommal kereshették fel apját, akivel „olajos dolgokról” beszélgettek, s 10–25 millió forint közötti összeggel távoztak. Nógrádi Ádám kitért arra is, hogy apjától tudott Boross Gáborról, a volt miniszterelnök fiáról, akivel Nógrádi József többször üzletelt Dunavecsén és Soltvadkerten.
Lezsák Sándorral kapcsolatban azt említette meg, hogy a politikus intézte a „vámolásokat” és szervezte meg azokat a telephelyeket, ahol dolgozni lehetett. E vádakat az érintettek a korábbi meghallgatások alkalmával tagadták.
Bírói kérdésre a tanú elmondta, hogy előzetes letartóztatása óta naponta három nyugtatót szed pszichológiai problémák miatt, és öngyilkossági kísérletet is megpróbált már elkövetni.
Nógrádi Zsolt ellen az ügyészség azért emelt vádat, mert 2000 nyarán a parlament olajbizottsága, illetve később az ügyészség előtt is hamisan vádolta meg Pintér Sándor belügyminisztert, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Boross Péter volt miniszterelnököt azzal, hogy 1993 és 1996 között szoros kapcsolatot tartottak fenn az olajmaffiával, közelebbről Nógrádi apjával.
A bíróság február 5-re napolta el a tárgyalást, amikor azokat a tanúkat hallgatják meg, akik eddig nem jelentek meg.