Ma lesz a főügyészek országos értekezlete, amelynek egyik témája Hegedűs András menesztése. Mire hívja fel kollégái figyelmét ezzel kapcsolatban?
– Ez egy belső szakmai értekezlet lesz, amelynek témáit nem kívánjuk – mint ahogy soha nem tesszük az országos értekezletekkel kapcsolatban – a nyilvánosság elé tárni. Azonban Hegedűs András menesztése valóban téma lesz, de az ügyészi szervezetnek megvannak azok a fórumai, döntéshozói szintjei és információs csatornái, amelyeken keresztül az ügyeket kommunikálja. Ez történik az úgynevezett Hegedűs-üggyel is, ha egyátalán ügynek nevezhetjük a történteket. Legalábbis nem olyan ügy ez, ahogyan a sajtóban megjelenik.
– Az ügyészi és ügyvédi szervezetek elhíresült kommünikéjében azt is megfogalmazták, hogy azért is veszélyeztetett az igazságszolgáltatás függetlensége, mert a legfőbb ügyészt konkrét ügyekben is interpellálják. Ön hogy látja ezt a kérdést?
– Hegedűs András visszahívásának is az az alapja, hogy olyan kérdésekben nyilvánult meg a nyilvánosság előtt, amelyek közvetlenül vagy közvetve politikai jellegűek voltak. Többek között ilyen volt az interpellációs jog kérdése is. Nem szeretnék ugyanebbe a hibába esni, ahogyan abba a vitába sem szálltam be, hogy vajon melyik a jobb megoldás: az ügyészség legyen független, s alkotmányjogi státussal rendelkezzen, vagy pedig a kormányzat alá tartozzon. Ezeket a kérdéseket rendszeresen elhárítom azzal, hogy ez politikai döntéshozói kérdés. Az ügyészségnek ebben a kérdésben az a feladata, hogy információkkal szolgáljon a döntéshozó részére, de ne foglaljon állást politikai kérdésekben. Nem mondom azt, hogy esetleg nem volt jó szándékú a kommünikének az interpellációs jogra vonatkozó része, mégis kapcsolatba hozható a politikával. Így Hegedűs úr még egyesületi elnökként sem vetheti le ügyész mivoltát és nem nyilatkozhat meg politikai kérdésekben. A kérdés politikai voltát bizonyítja a későbbi sajtóvita, amely már a politikai színteret érintette.
– A kommüniké mégis több aktuális szakmai kérdést is megfogalmaz, amelyek persze politikai vonatkozásúak is. Az ügyészi szervezetek hogyan hívhatják fel ezekre a figyelmet anélkül, hogy sértenék az ügyészi hivatás szabályait?
– A kommüniké nem tekinthető szakmai, szervezeti kérdésekre reagáló nyilatkozatnak. Ami a szakmai, szervezeti kérdéseket illeti, az ügyészség hierarchikus szervezet, így ügyészséget érintő kérdésekről meghatározott szinten lehet nyilatkozni. De arról szó nincsen, hogy ne nyilváníthatna bárki véleményt szakmai kérdésekről, de erre megvannak a különböző ügyészi fórumok, értekezletek. Arra különösen vigyázni kell, ha egy szakmai kérdést megfelelő tálalásban kiviszünk a nyilvánosság elé, akkor az már nem biztos, hogy szakmai kérdés lesz, az már lehet, hogy politikai kérdés. Arról nem is szólva, hogy az ügyészség általános szakmai véleményét annak nevében a legfőbb ügyész hivatott képviselni. Politikai kérdésben azonban még a legfőbb ügyész sem nyilvánul meg.
– Van olyan vélemény a Hegedűs-ügyről, amely szerint azt írta: az ember akkor is politizál, ha nem szól bele egy politikai folyamat menetébe. Mi erről a véleménye?
– Az ügyész nem politizálhat, az alkotmány ezt előírja, s ezt egyértelműen be is kell hogy tartsa.
– A HVG azt írta, hogy Hegedűs András eltávolítását már régóta tervezi a Legfőbb Ügyészség, csak „fogást keresett rajta”. Az elhíresült nyilatkozata pedig éppen jól jött eltávolításához.
– Ez nem igaz. Erre a legjobb válasz az, hogy a tavalyi évben az ügyészségi informatika fejlesztése területén elért eredményei elismeréseként éppen én voltam az, aki állami kitüntetésre javasoltam Hegedűs Andrást. Összesen ketten kaptak tavaly ilyen kitüntetést az ügyészek közül. Azt hiszem, ez elég nyomós cáfolata a hírnek.
– Hegedűs András állami kitüntetése „vigaszdíj” lehetett azért, mert nem ő nyerte el tavaly a fővárosi főügyész posztot?
– Az állami kitüntetés előbb volt, mint ahogy a főügyészi pályázatokat kiírták. Az, hogy nem nyerte el, azt mutatja, komoly, éles és tisztességes verseny zajlott a főügyészi posztért.
– Ugyanitt írják, hogy ön az Ügyészek Országos Egyesülete ellensúlyozása okán fiatal kollégáit arra buzdítja, hogy hozzanak létre egy hasonló szervezetet. Igaz ez?
– Szó sincs erről. Az egyesület az ügyészi szervezet vezetőinek teljes támogatottságát élvezi, hiszen jelentős szakmai és anyagi támogatást nyújtunk nekik minden évben. A tavaly decemberi egyesületi tisztújítást követően fogadtam az új vezetőségi tagokat, és jó hangulatban beszéltünk át több szakmai kérdést. Hegedűs András visszahívásának semmi köze az egyesület eddigi tevékenységéhez. Egyébként valóban támogatunk más ügyészségen belül alakult szervezetet, de ugyanakkor támogatjuk a szakszervezetet, az alkalmazotti tanácsot is, és a nem olyan rég létrejött fogalmazói egyesületet is. De ezek nem egymás ellen, hanem egymással párhuzamosan működnek.
– A hírek szerint Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke kezdeményezte önnél Hegedűs András leváltását. Valóban így van?
– Ez is teljesen megalapozatlan hír, hiszen az ügyészség független még a Legfelsőbb Bíróságtól is, így Solt Pál elnök úr nem hozhat olyan döntéseket, ami az ügyészséget érinti.
– Az utóbbi időben az ügyészséget mind a két politikai oldalról támadják. Hogyan tud az ügyészség ilyen kereszttűzben függetlennek mutatkozni ?
– Valóban nagy feladatot jelent, hogy megfelelően kommunikáljuk az ügyészség tevékenységét, hiszen egyes ügyekben ténylegesen megjelennek politikai színezetű vélemények. De ezzel nem foglalkozunk, nekünk az a dolgunk, hogy szakmailag helyes és védhető döntéseket hozzunk. A problémákat pedig valóban a kommunikáció szintjén kell megoldani, tehát azt kell a közvélemény elé tárni, hogy az egyes kritizált döntések milyen szakmai alapokon születtek, és miért helyesek. A politikusok egyes ügyekben megfogalmazott kritikái az ügyészség munkáját nem befolyásolják, inkább sarkallják, mégpedig abban az értelemben, hogy megpróbálják megfelelően kommunikálni, a szakmai érveket lefordítani a nagyközönség részére, és teret is biztosítani a véleményének.
– A Legfelsőbb Bíróságon is megindult egyfajta tisztulási folyamat a régi MSZMP-s pártkötődésű vezetők vonatkozásában, így talán mára elmondható, hogy megtörtént a rendszerváltás a bíróságokon is. Hogy áll ezzel az ügyészség?
– A rendszerváltás óta eltelt tizenkét év alatt jelentősen kicserélődött az ügyészi szervezet állománya. A vezetői posztokon gyakorlatilag teljes csere történt, az állomány jelentős része fiatal. Magam is elkötelezett híve vagyok a fiatalításnak, olyan értelemben, hogy szakmailag, felkészültségben a legjobbak kerüljenek a vezető pozíciókba. Azt pedig határozottan állítom, hogy politikai szempontok szerint döntéshozó ügyész semmilyen pozícióban nem tevékenykedhet a szervezetben.
– Ön szerint valóban veszélyeztetett az igazságszolgáltatás függetlensége? Érzi-e azt a politikai szférából, hogy bármilyen nyomás nehezedik önre, akár konkrét ügyben is?
– A leghatározottabban állítom, hogy az ügyészi szervezet döntéseiben, tevékenységeiben mindig a szakmai indokok motiválnak, soha nem a politikaiak. Az ügyészség az alkotmány és a törvények szellemében és betűje szerint jár el. Nincsen olyan döntése az ügyészségnek, amely politikai motívumok alapján született volna. A különböző statisztikák és elemzések is azt mutatják, hogy az ügyészség kiválóan és eredményesen teljesít. Ehhez pedig az kell, hogy szakmai szempontok mentén szülessenek a döntések. Tehát a válaszom az, hogy az ügyészség független, és semmilyen politikai befolyás nincs a tevékenységében. Nem tudok arról, hogy konkrét ügyekben különböző politikai befolyást gyakoroltak volna ügyészi szervekre. Megjelentek ugyan olyan vélemények, amelyek politikailag motiváltak, s azzel egyet is értek, hogy ezek károsak, ám nem befolyásolták az ügyészség döntését.
origo.hu
Hankó Balázs: A kormány mindent megtesz azért, hogy a 13. havi nyugdíj rendelkezésre álljon
