Színt vallott Brüsszel a támogatásokról

Tízéves átmeneti időszakot javasolt tegnap az Európai Bizottság az újonnan csatlakozó tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások bevezetésére.

A bővítés finanszírozásáról szerdán közzétett előterjesztés szerint az újonnan belépőknél 2004-ben a támogatások a jelenlegi tagországokban érvényes szintek 25 százalékát tennék ki, a következő két évben pedig 30, illetve 35 százalékra emelkednének. Az új tagországok 2013-ban érnék el az akkor érvényes szint száz százalékát.
A brüsszeli előterjesztés tíz tagjelölt 2004. évi csatlakozásának feltételezett esetére vonatkozik. Abszolút értékben a közvetlen támogatások összértéke 2005-ben 1173, 2006-ban pedig 1418 millió euró lenne a bizottsági javaslatok szerint. A támogatások bevezetésének második szakaszában az éves növekményeket úgy határoznák meg, hogy az új tagállamok 2013-ra elérjék az akkori szintek száz százalékát.
Az uniós költségvetésnek a közös mezőgazdasági politika után második legnagyobb tételét jelentő, strukturális és kohéziós támogatásokkal kapcsolatban a bizottság azt javasolta, hogy a 2004–2006-os időszakban az EU elsősorban a kohéziós alapból biztosítson forrásokat az új tagországoknak. Ebben a hároméves időszakban a kohéziós alap harmada jutna az új tagoknak. Abszolút értékben 2004-ben 7067, 2005-ben 8150, 2006-ban pedig 10 350 millió eurót kapnának a strukturális politikák keretében nyújtandó támogatásokból.
[Günter Verheugen bővítési biztos úgy fogalmazott, hogy a tervezet „az elérhető legjobb megállapodás, nem pedig alkudozásra szóló felhívás”. Általánosságban a bizottsági koncepció abból indul ki, hogy az unió nem lépheti túl a 2000–2006 közötti időszakra meghatározott átfogó költségvetési előirányzatokat, amelyeket az 1999-ben Berlinben elfogadott Agenda 2000 néven ismertté vált pénzügyi intézkedéscsomag tartalmaz. Ennek jóváhagyásakor még hat új tagország 2002-es csatlakozásának elméleti lehetőségével számoltak, most viszont tíz új tag 2004-es csatlakozása tűnik a legvalószínűbbnek.
A brüsszeli javaslatok tanulmányozásakor azt kell vizsgálni, hogy a gyakorlatban mit kaphatnának a leendő új tagok – szögezte le Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője. Ez a mostani nem az utolsó, a végleges ajánlata az EU-nak, tette hozzá. A diplomata az Országgyűlés integrációs bizottságának szerdai ülésén elmondta, hogy ezt az előterjesztést véleményezik még a tagállamok, és csak azután alakul ki a végső közös álláspont. Az EU-nagykövet óvott az elsietett véleményalkotástól, mert előfordulhat – mondta –, hogy utóbb majd nagylelkűbbnek tűnik az Európai Bizottság ajánlata, mint a tagországoké.
Magyarország azt szeretné, hogy a belépéskor ne érje diszkrimináció – hangsúlyozta Szájer József, az integrációs bizottság elnöke. „Átmeneti időszakot el tudunk fogadni, de ne legyen megkülönböztetés az eddigi és az új tagok között”, tette hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök ezekben a napokban is éppen azért keresi fel sorra az EU-tagállamokat, hogy józan kompromisszumokra épülő megoldásvariánsokat ismertessen tárgyalópartnereivel.
„Egyértelműen ki kell mondani, így nincs csatlakozás, így csak egy gyarmatot lehet Európához csatolni” – jelentette ki Csurka István. A MIÉP elnöke, frakcióvezetője szokásos szerdai sajtótájékoztatóján egyúttal úgy vélekedett, hogy újra kell kezdeni a mezőgazdasági fejezet tárgyalását. Csurka István közölte: a magyar mezőgazdaság nem arra való, hogy feláldozzák bizonyos politikai célok oltárán, „hanem a magyar nép élettere, és megélhetésének a legbiztosabb forrása”.
*
Giscard d’Estaing elnök a közelmúltban levélben tájékoztatta Martonyi János külügyminisztert arról, hogy Magyarország három személyt jelölhet az európai konventbe. A jelölés határideje ma jár le. A kormánypártokat Szájer József, az Országgyűlés integrációs bizottságának fideszes elnöke fogja képviselni a február 28-án megalakuló konventben. A politikus tegnap e tisztében bemutatta helyettesét, az MDF-es Kelemen Andrást is. A hírek szerint a házbizottság mai ülésén várhatóan az ellenzék is bejelenti, hogy kit jelöl tagként a konventbe. Lehetséges befutóként Vastagh Pál MSZP-s képviselőt emlegetik a törvényhozás folyosóin. A kormány részéről Martonyi János külügyminiszter az esélyes tagjelölt, döntés ugyancsak mára várható.
A két képviselő a sajtó munkatársainak elmondta, hogy a konventben tevékenykedve minden erőfeszítést megtesznek a XXI. század Európájának a közös ügyek és a nemzeti érdekek javát egyaránt szolgáló kialakításáért. Szájer József a várható feladatok közt említette az EU jogrendszerének, alapdokumentumainak korszerűsítését, a 2004-es kormányközi konferenciára való alapos felkészülést, a hatékony, versenyképes, nyitott Európai Unió elérését. Kelemen András elsősorban a kisebbségi, védelmi és biztonsági ügyekben szeretne az új Európa hasznára lenni.
***
NŐTT AZ EU-CSATLAKOZÁS TÁMOGATOTTSÁGA. A GfK Piackutató Intézet 14 csatlakozásra váró országban végzett felmérése szerint a térségben nő az EU-csatlakozás pozitív megítélése, Magyarországon a 15–29 éves fiatalok, a legalább érettségizettek, illetve a fővárosi lakosok a legoptimistábbak. A több mutatóból számolt EU bizalmi index Magyarországon az október végi felmérésben 122 százalék lett, ez a harmadik legmagasabb érték volt a Romániában mért 142 és a bulgáriai 134 százalék mögött – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. A felmérés során a magyarországi válaszadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy népszavazás esetén a belépés mellett szavazna, 27 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre, a csatlakozás ellen voksolók aránya 12 százalék lett. Az EU-csatlakozás gazdasági hatásaira vonatkozó várakozásokat tükröző index Romániában lett a legmagasabb, 155 százalék, Horvátországban 142, Magyarországon 138 százalék volt.