időjárás 19°C Árpád 2023. március 31.
logo

Budapest hű a V4 szelleméhez

Kocsi Margit
2002.02.27. 00:00

Minden visegrádi országnak elemi érdeke a visegrádi együttműködés – véli Szemerkényi Réka, a MeH államtitkára, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai tanácsadója. Lapunknak nyilatkozva furcsállja, hogy most az a Kovács László akar a V4 megmentésére sietni, aki az előző kormány külügyminisztereként négy évre „jegelte” a V4-es együttműködést.

Hogyan értékeli az utóbbi évek együttműködését visegrádi körben?
– A visegrádi együttműködés keretében 1998 ősze óta számos sikeres kormányfői találkozóra került sor: 1999-ben háromszor, 2000-ben négyszer, 2001-ben szintén négy alkalommal találkoztak a miniszterelnökök. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy miniszteri és szakmai szinten hány egyeztetés zajlott, azt láthatjuk, hogy a visegrádi országoké az egyik legsikeresebb közép-európai együttműködés. Ekként sajátságos fejlemény, hogy Kovács László volt külügyminiszter most kíván a V4 megmentésére sietni. Ez minden, korábbi visegrádi együttműködésben jártas politikai szereplőt meglepetésként ért, hiszen az MSZP elnökének külügyminisztersége alatt egyetlenegyszer nem volt érkezése arra, hogy ilyen találkozót kezdeményezzen, vagy hogy ilyen megbeszélésen részt vegyen. Sem miniszterelnöki, sem külügyminiszteri szinten 1994 és 1998 között nem volt ugyanis egyetlen találkozójuk sem a visegrádi országoknak.
– Mivel magyarázható mégis, hogy mind idehaza, mind a többi visegrádi országban az Orbán-kormányt éri bírálat a V4-es csúcs elmaradásáért?
– A péntekre tervezett visegrádi csúcs egyrészt mindegyik érintett országban a belpolitikai fejlemények foglyává lett. Legalábbis ezt érzékelhetjük a hazai legnagyobb ellenzéki párt vezetőinek egymásnak is ellentmondó nyilatkozataiból. Másrészt a Benes-dekrétumokkal a cseh és a szlovák partnerek olyan kérdést erőltettek bele a visegrádi keretbe, amely korábban nem volt annak témája, és a magyar kormánynak nem is állt szándékában, hogy az bekerüljön a megbeszélések napirendjébe. A Benes-dekrétumok ügyére most sem ilyen keretben kérdeztek rá a magyar miniszterelnöktől. Ezt az ügyet Európában tíz éve tartják napirenden, de az újabb lökést ott éppen Milos Zeman cseh miniszterelnök két hónappal ezelőtti interjúja adta, amelyben Hitler ötödik hadoszlopának nevezte a szudétanémeteket, akiknek kitelepítése „tulajdonképpen humánus megoldásnak” tekinthető. Ám bárhol merül is fel ez a kérdés, a magyar külpolitika csak egy álláspontot képviselhet: ahol magyarok érdekei sérülnek, ott nem lehet hallgatni, és nem lehet szőnyeg alá söpörni a problémákat. Mindamellett például 1993-ban, amikor az Európa Tanács felvette tagjai közé Szlovákiát, akkor véleményének 10. pontjában felszólította a kollektív bűnösségre utaló jogszabályok eltávolítására a szlovák törvények közül.
– Mit veszíthetnek a visegrádi országok azzal, hogy elmulasztják a mostani, különleges alkalmat az integrációs egyeztetésre?
– Minden visegrádi tagnak a legjobban felfogott érdeke az egyeztetés lenne. De ez természetesen a magyar értelmezése az EU-csatlakozási folyamat jelenlegi állásának.
– Egyetért azzal, hogy az integrációs szándéktól vagy gyakorlattól meglehetősen idegen a távolmaradás egy olyan fontos tanácskozástól, amelyen a bővítés finanszírozására tett európai bizottsági előterjesztés lett volna a fő téma?
– Így igaz. Sajnos a magyar politikában is volt már erre célzó magatartás. 1998 novemberében éppen Kovács László volt az, aki azt mondta: „Magyarországnak nem szabad alárendelnie érdekeit a visegrádi országok érdekeinek” akkor, amikor megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A jelenlegi magyar kormánynak egyértelmű az álláspontja ezzel kapcsolatban: a jelen helyzetben közös érdeknek tartjuk az egyeztetést. A magyar miniszterelnök ezért hívta fel partnereit a brüsszeli előterjesztés közzététele után, és kezdeményezte, hogy a visegrádi országok közös álláspontot alakítsanak ki az európai bizottsági javaslatról. Ma is tartjuk magunkat ehhez az állásponthoz.
– És van még remény a csúcstalálkozó megtartására?
– A visegrádi csoport olyan nagy tapasztalatra tett szert a regionális együttműködésben, amit kár lenne kihasználatlanul hagyni az európai integrációban.

Martonyi János a visegrádiakról. A magyar külpolitika a közép-európai öszszetartozás és együttműködés egyik, számára változatlanul kiemelten fontos területének tekinti a visegrádi együttműködést, és érdekelt annak folytatásában – szerepel Martonyi János külügyminiszter tegnapi nyilatkozatában, amelyet a tárca szóvivői irodája juttatott el az MTI-nek. A visegrádi együttműködés soros elnökségét betöltő Magyarország külügyminisztere ebben leszögezi: a cseh és szlovák partnerek döntése nyomán elmaradt találkozók ellenére a magyar fél szerint továbbra is változatlanok az együttműködéshez fűződő közös érdekek. (MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.