Jelenleg 290 magyar állampolgár tölti jogerős büntetését külföldi börtönökben és 799-en vannak előzetes letartóztatásban vagy idegenrendészeti őrizetben – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a magyar konzuli szolgálat. Ez nem számít kiemelkedő számnak az évi 12 millió külföldi utazáshoz képest. A legtöbb ítélet rövidebb időtartamú, de előfordul 14, 25 évi, sőt életfogytiglani börtönbüntetés is – közölte Zanathyné Martin Györgyi, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője. Legtöbben kisebb súlyú jogsértés – áruházi lopás, vámszabálysértés, közlekedési, idegenrendészeti bűncselekmények – miatt kerültek bajba, de akadnak közöttük olyanok is, akiket embercsempészetért vagy kábítószer-kereskedelemért, prostitúció elősegítéséért ítéltek el. Két személyt emberölés, egy honfitársunkat pedig erőszakos közösülés miatt tartóztattak le.
A Magyar Hírlap a napokban számolt be arról, hogy két magyar fiatalember bukott le a Holland Antillákon. Táskájukban egyenként tizenhárom kilogramm, öszszesen több mint félmilliárd forint értékű kokaint találtak.
A Külügyminisztérium tudomására jutó őrizetbevételek közel felét – túltartózkodás, illegális munka, vámszabálysértések – Ausztriából jelentik, de a magyarok gyakran megsértik a jogszabályokat Németországban és Olaszországban is.
Mindenütt igen súlyosan büntetik a kábítószerrel összefüggő cselekményeket. A közel negyven ismert eset felét Európában követték el, a többit Ázsia és Latin-Amerika országaiban. Néhol rendkívül súlyos, akár életfogytig tartó börtön, vagy halálbüntetés jár érte. Máshol bűncselekménynek számíthat az is, ami Magyarországon nem minősül annak: más kultúrájú, vallású országokban szigorúan büntethetik bármilyen kis mennyiségű alkohol, sertéshús, esetleg nálunk nyugtatóként ismert gyógyszerek bevitelét, használatát. Szingapúrban például főbenjáró bűn a kis mennyiségű kábítószer birtoklása is.
A Külügyminisztérium főosztályvezetője szerint az évi 10-15 százalékos növekedés nem feltétlenül a bűncselekmények számának szaporodását jelzi, inkább azt, hogy a bajbajutottak több bizalommal vannak a magyar külképviseletek iránt és jobban ismerik jogaikat, mint korábban. A konzuli szolgálatot a fogadó állam hatóságai általában csak akkor értesítik, ha a fogvatartott ezt kéri, a konzul pedig nem járhat el olyan állampolgár érdekében, aki ezt nem akarja. A személyes adatokról ugyanakkor csak a fogvatartott hozzájárulásával adhatnak tájékoztatást.
A magyar állampolgárok nem minden esetben fordulnak segítségért a konzulátushoz, többnyire azért nem, mert gyorsan lezárult az eljárás, pénzbüntetésre ítélték és elengedték, máskor nem akarják, hogy családjuk tudomást szerezzen tettükről. Esetleg nem értik a vád komolyságát vagy az elkövetett bűncselekmény súlyossága tartja vissza őket. A konzuli tisztviselő feladata, hogy segítse a hozzá fordulót: ne sérüljön a tisztességes eljáráshoz való joga, ismerje az ellene folyó eljárás lényegét, jogait. Segítenek a tolmács, az ügyvéd kiválasztásában, értesítik a családot és megszervezik a látogatásokat. Nem fizetik viszont a választott védő költségeit, az óvadékot, a pénzbírságot, de támogatják a letartóztatottat, hogy saját, vagy más forrásból ezt megtehesse.
A konzulok tapasztalatai szerint viszonylag kevés a fogva tartással kapcsolatos, az emberi jogok sérelmére vonatkozó megalapozott panasz. Előfordult, hogy az eljárás során a hatóság bántalmazta, cellatársa megverte a magyart. Ilyen esetekben a konzulátus meggyőződik a panasz indokoltságáról és a börtönigazgatóhoz, az illetékes hatósághoz fordul. Olyankor is intézkedtek, amikor az elítélt diétás, vegetáriánus kosztot kívánt fogyasztani, magyar sajtótermékhez nem jutott hozzá, dolgozni akart vagy éppenséggel aerobikórára járni. Máskor itthonról beszerzett gyógyszert juttattak a börtönbe.
Tíznél kevesebb magyar elítéltet őriznek az Egyesült Államok washingtoni magyar nagykövetsége körzetéhez tartozó, 16 délkeleti állam börtöneiben és szövetségi fegyházaiban – tájékoztatta lapunkat Turi Gábor kommunikációs igazgató. Mint mondta, az elkövetők egy része azt hiszi, hogy a kiszabott büntetést otthon is le kell tölteniük, emiatt nem veszik fel a kapcsolatot a nagykövetséggel. A leggyakoribb bűncselekmények az ittas vezetés, a gyorshajtás, a kábítószer-csempészet, a bolti lopás, a nemi erőszak, ezeket általában az ott dolgozó, tanuló, esetleg a törvénytelenül munkát vállaló magyarok követik el. Az Európa Tanács egyezménye alapján lehetőség van arra, hogy az elítélt Magyarországon töltse le büntetését, de ezt magyar állampolgár még nem kérte.
Két évvel ezelőtt 42, tavaly pedig 28 magyar állampolgár letartóztatásáról kaptak értesítést – tájékoztatott Kiss Gyula András párizsi konzul. Mint mondta, ez elenyésző szám, hiszen Franciaországban tavaly 8 százalékkal nőtt a bűnözés a tavalyelőttihez képest, 2001 első felében pedig 23 ezer külföldit tartóztattak le idegenrendészeti bűncselekmény miatt. A magyar állampolgárok kisebb súlyú bűncselekményeket követnek el: gépkocsifeltörést, utcai lopást, kis értékre elkövetett rablást, emberölésről pedig évtizedek óta nincs tudomásuk. Az ítélet általában 6 hónap börtön, ötévente egyszer fordul elő 3 évesnél hosszabb büntetés.
Pillanatnyilag egy magyar elítélt, egy fiatal nő tölti 5 év 8 hónapos büntetését Sao Paolóban – tájékoztatott a Brazília négy tagállamában – San Paolo, Parana, Santa Catarina és Rio del Sulban – illetékes konzulátus munkatársa.
Bolíviában és Kolumbiában egy-egy, Ecuadorban három, Panamában két magyar állampolgár tölti 6–8 éves börtönbüntetését, egy pedig szabadlábon vár az ítéletre – tájékoztatott Nagy József kolumbiai nagykövet. Ha az elítéltek nem sértik meg a börtönszabályokat, akkor elengedik büntetésük felét, majd kiutasítják őket az országból. Egy magyar viszont részt vett egy kitörésben, még húsz évet mértek rá. Mindannyian kábítószer-csempészet miatt ülnek. A Magyarországon működő nigériai bűnbandák megkeresésére 1000-1500 dollárért vállalták, hogy visszafelé kábítószert szállítanak. Az elítélteknek csak éjszakára kell cellába vonulniuk, a nappalokat egy focipályányi udvaron töltik. Ételt alig kapnak, szappanhoz, törülközőhöz is csak akkor jutnak, ha otthonról pénzt küldenek nekik, egy magyar nő a rajzaiból tartja el magát.
Mexikóban egy, tíz év alatti büntetését töltő magyar állampolgárról tudnak – tájékoztatott Madách Zsuzsanna konzul. Sokan kerülnek azonban a bevándorlási hivatal őrizetébe. Az ok: tiltott munkavállalás, túltartózkodás, hoszszabb ideig nem jelentették, hogy elveszett az útlevelük. Őket az eljárás befejezte után kiutasították.
Németországban 100-110 fogva tartott magyar állampolgárról tud a magyar nagykövetség – tájékoztatta lapunkat Ballai Péter, a képviselet munkatársa. A fogvatartottak magyar nyelvű kérdőíven jelzik, ha kívánják, hogy a hatóságok értesítsék rokonaikat vagy a nagykövetséget, kihallgatásukkor és a bíróságokon pedig tolmács segíti őket. Legtöbbjüket főleg autólopás, lopás kísérlete miatt ítélték el. Az illegális munka szervezését és végzését ugyanolyan szigorúan büntetik, mint a bankrablást: 8 év börtön is járhat érte.
Külföldi őrizetbevételről szóló értesítések száma:
1998-ban 984
1999-ben 1218
2000-ben 1360
2001 I–III. n. évében 932
origo.hu
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket
