Tarr Zoltán nem hagyja annyiban, hogy Magyar Péter háttérbe szorította

Brüsszelben egyre élesebb hatalmi harc bontakozik ki a Tisza Párt körül: Tarr Zoltán háttérbe szorítását követően Magyar Péter lett a párt arca és formális vezetője, ám a feszültség tovább nő. Információk szerint a bizalom megrendülhetett Magyar körül, és egyre több jel utal arra, hogy Brüsszelben Karácsony Gergely lehet az új favorit. A helyzetet tovább súlyosbítja a friss botrány, amelyben közel kétszázezer ember személyes adatai szivárogtak ki.

2025. 11. 04. 11:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Tisza-projektet eredetileg Tarr Zoltánra szabták

A személyi kapcsolatok mellett az időzítés is beszédes: Bajnai embere, Bárdos Barnabás és Váczi Rozália épp Tarr Zoltán egyesületalapítása után, 2023 augusztusában tűntek fel a Tisza elődszervezetéhez köthető Dadu-Artban – nem sokkal azután, hogy Nagy Ervin az amerikai nagykövetségen járt David Pressmannál.

Gyöngyösi Márton, volt Jobbik-elnök és Nagy Ervin váratlanul felbukkant David Pressman korábbi amerikai nagykövet széderestjén. Forrás: Budapesti amerikai nagykövetség

A mozgásokból az a kép rajzolódik ki, hogy Tarrt előretolták, a háttérből pedig Bárdos Barnabás, Bajnai jobbkeze segítette, mögöttük pedig Nagy Ervin és noÁr álltak, akiket volt feleségeik képviseltek a céges hálóban. Ez a Bajnai Gordonhoz köthető kör indította el a Tisza-projektet.

Tarrnak közvetlenebb kapcsolata is volt Bajnaiékkal: értesülések szerint gyerekeik ugyanabba a budapesti elitgimnáziumba jártak, ráadásul azonos évfolyamba – Tarr idén szeptemberben ki is vette onnan a lányát. Ugyanebbe az osztályba jár Karácsony Gergely gyermeke is, ami később még szerepet kap.

A Tisza-projektet eredetileg Tarr Zoltánra szabták: a református lelkészt az ellenzék új arcának szánták, aki képes lehet megszólítani a jobboldali szavazókat is. Ehhez társult békés természete, kiterjedt politikai és brüsszeli kapcsolatrendszere. Minden adott volt – amíg meg nem jelent egy új szereplő, Magyar Péter, aki teljesen felborította az erőviszonyokat.

Magyar Péter a válása után került kapcsolatba a Tisza alapítóival

Magyar Péter oldalról kapcsolódott be az alapítócsapatba, miután 2023 márciusában bejelentette válását Varga Judittal. Ekkorra már elvesztette a jobboldali pozícióit, hiszen szinte mindenhonnan kirúgták.

A szakítás után került közel Vogel Evelinhez, miközben a baloldalon komoly átrendeződés zajlott. 2023 első felében David Pressman amerikai nagykövet több ellenzéki politikust és művészt is fogadott. A sajtóban is emlegetett széderestére meghívást kapott a Tisza hátterében szervezkedő Nagy Ervin is. Ekkor zajlott a háttérben a keresés: ki lehet az ellenzék új arca?

Egyes források szerint 

Nagy Ervin abban reménykedett, hogy ha már a Katona József Színház nem tartott igényt rá, legalább politikai szerepben válhat ismertté – akár a „magyar Zelenszkijként”.

Ebben a helyzetben bukkant fel Magyar Péter, akit a társaság eleinte megosztottan fogadott. Volt, aki fantáziát látott benne – rámenős stílusa, bennfentes imázsa és a „volt fideszes miniszter férje” szerep politikai előnyt ígért. Mások viszont épp emiatt tartották kockázatosnak, különösen labilis viselkedése miatt.

A találkozások 2023 folyamán sűrűsödtek, és fokozatosan Magyar került fölénybe. Mellette szólt fiatalos megjelenése, erőteljesebb kommunikációja, és az is, hogy jobboldali hátterűnek tűnhet.

Végül 2023 végére eldőlt: nem Tarr Zoltán, hanem Magyar Péter lesz a Tisza-projekt arca. 

Az új év első napján egy sejtelmes poszttal jelezte, hogy készen áll – a bejegyzéshez egy régi, a Diákhitel Központban készült fotót mellékelt.

„2024. Én készen állok. És Te?” – üzente Magyar Péter kicsivel több mint egy hónappal a felbukkanása előtt. Forrás: Instagram/Magyar Péter

A vezetőcsere értelemszerűen feszültséget okozott a Tarr Zoltán köré szerveződő társaságban. A két politikus kapcsolata tehát konfliktusosan indult, és úgy is folytatódott. 

Magyar és Tarr kényszerházassága a párt élén

Tarr Zoltán eleinte nem akart belenyugodni, hogy Magyar Péter kerüljön előtérbe, és azzal érvelt, hogy riválisa megbízhatatlan. Végül kompromisszum született: Tarr a nemzetközi ügyekért és brüsszeli kapcsolatokért felelhet, míg Magyar viszi a hazai politikai vonalat, bevonva Tarrt a pártszervezésbe.

A felállás mindkettőjüknek megfelelt, ám kétfejű rendszer jött létre, ami később komoly feszültségeket okozott. 

A huzavona miatt meg is csúszott a projekt, noha eredetileg a 2024-es választásokra időzítették volna az indulást. 

A kegyelmi ügy és a Varga Juditról készült hangfelvétel ekkor már „készen állt”.

A Tisza nem spontán indult: a szereplők régóta ismerték egymást, előre megtervezett forgatókönyv szerint léptek színre. Április 6-án Tarr Zoltán is előtérbe került, amikor beszédet mondott Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén – ezzel végleg politikai szereplővé vált.

Magyar Péter villámgyorsan a bizalmába fogadta Tarr Zoltánt: három nappal a megismerkedésük után felkérte uniós képviselőjelöltnek. Ez önmagában is életszerűtlen, ha valóban nem ismerték egymást korábban. 

Valójában Tarr szerepe már korábban le volt osztva – a háttérben ő irányította a jelöltválogatást, és a „castingon” döntött Magyarral együtt a csapatról.

A hangulat kezdetben jó volt, bár Magyar később „agyhalottnak” nevezte a kiválasztottakat. A Tisza így is közel 30 százalékot szerzett az EP-választáson, és Tarrt nevezték ki a brüsszeli delegáció vezetőjének, noha csak harmadik volt a listán.

Úgy tűnt, rendeződtek az ellentétek – de a béke nem tartott sokáig.

Kiújult konfliktusok

Tarr Zoltán a Magyar Hang YouTube-csatornáján beszélt először őszintén a Magyar Péterrel való viszonyáról. Azt mondta, más értékeket képviselnek, és még idő kell, hogy jobban megismerjék egymást. Ugyanakkor hozzátette: nem biztos, hogy Magyar lesz a Tisza miniszterelnök-jelöltje vagy pártelnöke – ami meglepő kijelentés volt a friss választási siker után.

A júniusi voksolást követően újra kiéleződtek a feszültségek. Magyar egyre jobban beleszólt Tarr feladataiba, korlátozta mozgásterét, és a döntéseket saját kezébe vette. A konfliktust fokozta az a kiszivárgott hangfelvétel is, amelyen Magyar „agyhalottnak” nevezte EP-képviselőit. Tarr erre cinikusan úgy reagált: 

ismertük ezeket a gondolatokat, Péter egy koherens ember.

A viszonyt tovább mérgesítette, hogy Magyar inkább a másik alelnökére, Radnai Márkra – egy baloldali nagyvállalkozó fiára – támaszkodott. Tarr úgy érezte, kiszorult a bizalmi körből, noha ő szervezte a párt nemzetközi hátországát és brüsszeli kapcsolatait.

Magyar Péter és Radnai Márk (Fotó: Máté Krisztián)

Vogel Evelin, Magyar korábbi párja az Indexnek elárulta: 

Ma, aki igazán hatással tud lenni rá, az Radnai Márk.

Ennek látványos jele volt, hogy Magyar a kijevi látogatásra is Radnait vitte magával, nem Tarr Zoltánt.

A Tisza elnöke amúgy ezen az úton találkozott Tseber Rolanddal, az itthon ukrán kémként azonosított kárpátaljai férfival. Most már tudni lehet, hogy mekkora jelentősége volt a találkozónak: ez volt a kezdete a Tisza és az ukránok közötti együttműködésnek. Jelzésértékű, hogy egy ilyen fontos eseményen nem volt jelen Tarr Zoltán. A politikus pozíciói tehát meggyengültek, igaz, ebben neki is komoly szerepe volt.

Többször is elszólta magát

Tarr Zoltán kinevezése után feltűnően sok kommunikációs hibát vétett a Tisza Pártban – több botrányos kijelentés is hozzá köthető. Kritikusai szerint hajlamos indokolatlanul hosszan, körmondatokban beszélni, ami politikusként nem előny.

Tavaly októberben, amikor a Tiszát a brüsszeli kapcsolataival támadták, Tarr a Republikon Intézetnek úgy fogalmazott: „pártunk kötelessége a néppárti álláspontra támaszkodni.” Szavai erősítették a Fidesz narratíváját, és védekezésre kényszerítették a pártot.

Idén februárban újabb elszólás borzolta a kedélyeket: 

Ne azt várjátok, hogy elétek tárunk egy kész kormányprogramot. Nem, nem fogunk elétek tárni, mert nem mi csináljuk

– mondta a Tisza kongresszusán, utalva arra, hogy a választás előtt sem feltétlenül hozzák nyilvánosságra a terveiket.

2025 elejére Tarr Zoltán politikai teherré vált Magyar Péter számára: kiszámíthatatlan nyilatkozatai miatt időzített bombaként működött, miközben a hibák a pártelnökre vetültek vissza. Közben párton belüli riválissá is erősödött.

Magyar először próbálta lekötni Tarr energiáit, és rábízta a kormányzás előkészítését, de a terv nem vált be. Végül úgy döntött, megvonja alelnökétől a hatáskörök egy részét – vállalva a kockázatot, hogy Tarr mögött ott áll a Bajnai-kör és brüsszeli kapcsolatai is.

Magyar már tavasszal új embert keresett Tarr helyére

Magyar Péter nem hirtelen döntött Tarr Zoltán háttérbe szorításáról – a folyamat hónapokkal korábban elkezdődött. Tavasszal már konkrét lépéseket tett: informálisan megkereste Tanács Zoltánt, aki akkor hagyta el korábbi munkahelyét. A multik világából érkező tanácsadó kész anyaggal érkezett, és nyitott volt az együttműködésre. Végül abban állapodtak meg, hogy a nyár után folytatják a tárgyalásokat.

Magyar Péter egyre inkább Radnai Márkra bízta a bizalmi feladatokat – például ő képviselte a pártot a berlini GITEX Europe 2025-ön, ahol később a Tisza applikáció fejlesztőivel is találkozott. Közben Tarr Zoltán még látszólag erős pozícióban volt, ám a nyár végén Tanács Zoltán elfogadta Magyar ajánlatát, ezzel eldőlt a sorsa. Bár kifelé csak „feladatátcsoportosításról” beszéltek, Tarr tudta, hogy kiszorították. Nem sokkal ezután következett az etyeki botrány, ahol Tarr kijelentette: „Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk.”

Egymás után kerültek elő Tarr Zoltán korábbi, kínos felvételei: belső körben arról beszélt, hogy a Tisza nem hozza nyilvánosságra a kormányprogramját, és „örömmel” adna fel szuverenitást az EU-ban. A nyár végén Tanács Zoltán vette át Tarr feladatait, ő irányítja az előkészítő munkát.

A botrányok után Tarr gyakorlatilag eltűnt a pártelnök mellől, alig nyilatkozik, és egyre ritkábban osztja meg Magyar bejegyzéseit. Bár alelnök maradt, befolyása minimálisra csökkent.

Magyar ezzel maga ellen fordíthatta a Bajnai-kört, amely korábban Tarr mögött állt. Az Ellenpont forrásai szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 

Brüsszelben Karácsony Gergelyt látják reálisabb miniszterelnök-jelöltnek. 

A főpolgármester népszerűbb, engedékenyebb, és régóta jó kapcsolatot ápol Bajnai Gordonnal.

Borítókép: Tarr Zoltán (Forrás: MTI)

               
       
       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!        

   

Komment

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.