Hatszázmilliárdos egészségügyi program

Ma dönt a kormány az egészségügy konszolidációs programjáról, az előterjesztés az ágazat öt évre szóló lehetőségeit határozza meg. – A mindenkori egészségügy legnagyobb forrásigényű programjának megalapozása az eszközhasználati díj részleges bevezetésével, a munkahelyi pótlékok, valamint a gyermekgyógyászati és traumatológiai finanszírozás helyzetének javításával már megkezdődött, 2003 és 2006 között pedig 606,8 milliárd forintot szeretnénk a strukturális átalakításra, a privatizáció, valamint az amortizációelszámolás kiterjesztésére fordítani – nyilatkozta lapunknak Mikola István szakminiszter.

Az elmúlt évtizedben jelentős forrásokat vontak ki az egészségügyből, amelynek következményeiként elmaradtak a beruházások és a fejlesztések, s kialakulhatott a méltatlanul alacsony egészségügyi bérszínvonal. 1990 és 1998 között az egészségügyi közkiadások reálértéke ötven százalékkal csökkent, leginkább az 1994–98 közötti Bokros-csomag kurtította meg az úgynevezett gyógyító-megelőző kasszát. A jelenlegi kormányzati ciklusban előbb a hanyatlást sikerült megállítani, 2001-ben az ágazat helyzete kismértékben javult, majd a lassú felemelkedés időszaka is elkezdődött – jelentette ki Mikola István egészségügyi miniszter, hozzátéve: a javulásban a konszolidáció alapozásaként felfogható intézkedések is jelentős szerepet játszottak. Ilyen volt a fogmegtartó kezelések térítésmentességének újbóli bevezetése, az amortizációelszámolás megvalósítása az alapellátásban, a munkahelyi pótlékok széles körben való emelése, valamint a gyermekgyógyászat és traumatológia finanszírozási kondícióinak, s a dolgozói béreknek a pótlék formájában való emelése. Erre a célra 2001-ben egyébként 10,6 milliárd forintot fordított a kormány, az idén pedig negyvenmilliárd forint a megvalósításra előirányzott költség – emlékeztetett a szakminiszter.
A ma kormány elé kerülő, az egészségügyi konszolidációs program folytatásáról szóló előterjesztéssel kapcsolatban Mikola István elmondta: a kormány felismerte az egészségügyi rendszer átfogó konszolidációjának szükségességét, s a megalapozást követően 2003-tól kezdődik az érdemi változás. A konszolidáció alapvető feltétele egyébként a tavaly decemberben elfogadott „az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról” szóló törvény végrehajtása – tette hozzá.

Az előterjesztés szerint a 2003-tól 2006-ig terjedő időszakban 606,8 milliárd forintot kíván a kormány a konszolidációs program folytatására felhasználni. Mikola István az elképzelés fejezeteiből kiemelte a strukturális átalakítás, a privatizáció, valamint az amortizációelszámolás feltételeinek megteremtését az egészségügyben. – A konszolidációs program célja ugyanis az egészségügyi struktúraváltás megvalósítása és az ehhez szükséges pénz biztosítása, hiszen csak a racionális működésű egészségügyi ellátórendszer képes a források hatékony felhasználására – tette hozzá. Ezáltal megoldhatóvá válnak az ágazat pillanatnyilag legjelentősebb problémái, mint a bérfeszültség és a tőkepótlás hiánya. A program egyébként tartalmazza a 2003-tól bevezetendő szabadfoglalkozású szakorvoslás finanszírozásának előkészítését, valamint az ágazatban dolgozók bérének rendezését is. A 606,8 millárd forintos program részeként a szakellátásban való eszközhasználati díj bevezetésére 124,3 milliárdot, az egészségügyi bérek felzárkóztatására pedig 387,5 milliárd forintot irányoznak elő.
A miniszter szerint az egészségügy konszolidációs programja nem a korábbi forrásvesztés visszapótlását jelenti a régi egészségügyi struktúrába, hanem a gazdaságélénkítés kormányzati programjának kiterjesztését az egészségügyi szektorra. Mivel az egészségügyi rendszer biztosítja a gazdasági növekedést megalapozó emberi erőforrás munkaképességét, ezáltal biztosítja a gazdasági növekedés egyik alapvető feltételét is. Az előterjesztés foglalkozik még a minimálbér-emelések következtében egymáshoz közel került dolgozói bérek „széthúzásának” lehetőségével, az alapellátás teljes körű privatizációjával, orvosi egzisztenciavállalkozások kialakításával, s az önálló járóbeteg-szakellátás megerősítésével is. Mikola István egészségügyi miniszter hangsúlyozta: a konszolidációs program a kiegyensúlyozottan működő, a beteg számára pedig biztonságos, jó minőségű ellátást nyújtó egészségügyi intézményrendszer megteremtését szolgálja.