Mikola István szakminiszter szerint Magyarország a rendszerváltozás első tíz évében alapvető változásokon ment keresztül, hiszen kialakultak a demokratikus intézményrendszerek, a jogrend csatlakozott Európához, a gazdaság szerkezetében és tulajdonviszonyaiban átalakult, ugyanakkor az EU-integrációban a legnagyobb lemaradás a lakosság egészségügyi állapotában van, de ide sorolhatók az egészségügyi ellátórendszer felhalmozódó feszültségei is. Az egészségügy fejlődése elmaradt az ország általános fejlődésétől, sem szerkezetében, sem tulajdonviszonyaiban nem követte megfelelően az ország polgári átalakulását. Mindez azt a kötelességet rója a jelenlegi kormányra, hogy a rendszerváltozással elindított, de 1994 és 1998 között megtorpant egészségügyi reformnak új lendületet adjon, és az ebben a kormányzati ciklusban megkezdett reformfolyamatok kiteljesítésével alapvető, a betegek számára is megélhető változásokat hozzon az egészségügyben – közölte a miniszter. A nagy intézményi átalakulást szabályozó, s tavaly decemberben elfogadott „kórháztörvény” megvalósítása, a konszolidációs program végrehajtása, a finanszírozási, kapacitáskihasználtsági kérdések szabályozása és a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztése az egészségügy új rendszerfilozófiai és közgazdasági megalapozását szolgálja, s e törekvéseket kell koordinálnia a Fodor József egészségügyi cselekvési programnak – szögezte le Mikola István.
A tárca új cselekvési programjának végrehajtásért a minisztérium a felelős. Mikola István elmondása szerint központilag vezérlik a programot, mert különben anarchia támadhat az egészségügyben. Az egészségügy új struktúrájának lényege az, hogy regionális szemléletű, a progreszszív ellátás elveit figyelembe vevő és szigorú területi ellátási kötelezettséget megállapító szektorsemleges közszolgáltatási rendszert hozzanak létre. A program regionális ellátásban gondolkozik, régióközpontokban, ahol a modern orvostudomány lehetőségeit a gyakorlatban is alkalmazzák, a periférikusabb, kisebb intézmények pedig szoros kapcsolattartásban fognak dolgozni a magasabb betegellátási színvonalon működő intézményekkel. A miniszter szerint a hangsúly nem a kórházbezárásokon van, hanem az intézményi összevonásokon és belső átalakításokon. Véleménye szerint lesznek olyan egészségügyi intézmények, ahol az aktív ágyak számát csökkenteni kell, viszont növelik majd az ápolási osztályos ágyak számát. Egyes helyeken a szociális jellegű feladatok végzését – más tárcák irányítása alatt – fel kell vállalniuk az intézményeknek, azaz a szaktárca illetékesei rövidesen újragondolják a szociális szektorral s a Szociális és Családügyi Minisztériummal a feladatokat. A szaktárca egyébként az egészségbiztosítón, a finanszírozáson keresztül bele tud szólni az önkormányzati kórházak működésébe is. Az egészségbiztosítási pénztár tehát a szakmapolitika érvényesítési lehetősége. Az egészségbiztosító attól és onnan fog szolgáltatást vásárolni, ahol a beteg számára a legjobb minőségű és gazdaságilag is a legracionálisabb szolgáltatást nyújtják. Mikola István hangsúlyozta: az úgynevezett OEP-kommandók továbbra is szakszerűséggel járják majd az intézményeket.
- HÁTTÉR -
Morális reform
A Fodor József-program célkitűzése a betegség-megelőző szemlélet érvényesítése a biztosítás-politikában, s egyfajta bonusrendszerek alkalmazhatósága az egészségmegőrzésre irányuló egyéni erőfeszítések jutalmazásával. Nagy hangsúlyt kapott az orvosok és nővérek helyzetének a javítása is. A mindenkori egészségügy legnagyobb forrásigényű programjának mondott 606,8 milliárd forintból megvalósítandó, kormány által elfogadott konszolidációs terv részeiként a szakellátásban való eszközhasználati díj bevezetésére 124,3 milliárdot, az egészségügyi bérek felzárkóztatására pedig 387,5 milliárd forintot irányoznak elő. A konszolidációs terv foglalkozik még a minimálbér-emelések következtében egymáshoz közel került dolgozói bérek „széthúzásának” lehetőségével, a Fodor József egészségügyi cselekvési program pedig részletes feladatokat határoz meg az orvosok és nővérek bérének rendezésére. Változatlan orvosszám mellett átalakítják majd a belső szakmai arányokat, kidolgozzák az orvosi életpályarendszert, előterjesztik a szabadfoglalkozású orvoslást, s szeretnék a minimálbér háromszorosának megfelelő szakorvosi kezdőbér rendszerét bevezetni. A nővérek számára az életpályarendszer kidolgozását, a bérlemaradás megszüntetését, s egyéb szociális juttatások rendszerének továbbfejlesztését tartják a legfontosabbnak a programalkotók. Az egészségügyi miniszter szerint ugyanakkor az egészségügy megújulásának kulcsa a morális helyzet javítása, s a tiszta, átlátható viszonyok teremtése. Ezért a paraszolvencia visszaszorítására kiegészítő finanszírozási formákat dolgoznak ki, s ösztönzőleg hatnak a kórházak nyílt beszerzésére, s szorgalmazzák majd az átlátható gazdaságirányítási módszerek alkalmazását is.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
