Mi–24-es prototípus készül

Szakemberek azt tartanák jó és költséghatékony megoldásnak, ha egy olyan modernizált Mi–24-es prototípus készülne, amelynek felszereltségéből a visegrádi országok kedvük és pénzügyi lehetőségeik szerint válogathatnának – mondta lapunknak Kovács Géza Péter, a Dunai Repülőgépgyár elnök-vezérigazgatója. Joós György, a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályának vezetője kifejtette: egyelőre arról tárgyalnak, hol és milyen feltételekkel újítanák fel a helikoptereket.

Czirják Imre
2002. 02. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Részletes tárgyalások folynak egy közös projekt lehetőségéről. Ennek az a lényege, hogy a leggazdaságosabb módon modernizálják a visegrádi országok a Mi–24-es harci helikoptereiket – mondta lapunknak Joós György, a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályának vezetője. Mint ismeretes, a harci helikopterek közös modernizálásának terve a magyar, cseh, lengyel és szlovák védelmi miniszterek múlt havi budapesti találkozóján is napirendre került, amint azt a miniszterek a találkozó utáni sajtóértekezletükön megerősítették. Lapunk információi szerint a javaslatot a csehek vetették fel, akiknek hadiipara – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – megsínylette a rendszerváltozást.
A Mi–24-es harci helikoptertípust a NATO is maradéktalanul elismeri. A visegrádi országok, mint a Varsói Szerződés volt tagállamai, mindegyikének hadseregében megtalálható. A Mi–24-esek kevesebb pénzből hozhatók fel arra a színvonalra, amelyet most a legmodernebb gépek képviselnek.
A Mi–24-es megbízható, erősen páncélozott és jól felfegyverzett típus. A gép azonban több mint 20 éves konstrukció, és bizonyos eszközök hiányoznak belőle. A visegrádi országok hadseregei összeállítottak egy listát a beépítendő berendezésekről és azok képességeiről – mondta lapunk kérdésére Kovács Géza Péter, a Dunai Repülőgépgyár elnök-vezérigazgatója. Döntően az elektronika és a fegyverrendszerek átalakításáról van szó, mint például a modern, infravörös érzékelő- és célzórendszerek (FLIR), új kommunikációs és GPS-navigációs (műholdas) berendezések beszerelése. Szerepel a listán az úgynevezett IFF azonosítórendszer is. A helikoptert alkalmassá tennék az éjszakai bevetések végrehajtására is. A sárkányszerkezet és a hajtóművek alapvetően változatlanok maradnának.
Kovács Géza Péter kifejtette: a magyar ipar képes a modernizáció bármelyik részébe bekapcsolódni. A cseheknek és a lengyeleknek jó az elektronikai és repülőiparuk. Ezeket a kapacitásokat ki kellene használni, hiszen a saját termeléssel importot lehet kiváltani. Másrészt a visegrádi országoknak még nincs gyakorlatuk az együttműködésben a piacgazdaság körülményei között. Össze kell hangolniuk a jogrendszerüket is – hangsúlyozta. A különböző országokban ugyanis más közbeszerzési törvények és más tendereztetési szabályok vannak érvényben.
A fejlesztés prototípusát úgy kellene összeállítani, hogy a gépbe beépített modulok közül a megrendelő országok igényeik és pénzügyi lehetőségeik szerint válogathassanak – fejtette ki Kovács Géza Péter. Úgy, hogy a berendezéseket később is bármikor be lehessen szerelni. Célszerű lenne felosztani a fejlesztési területeket a részt vevő országok között – hangsúlyozta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.