Mi–24-es prototípus készül

Részletes tárgyalások folynak egy közös projekt lehetőségéről. Ennek az a lényege, hogy a leggazdaságosabb módon modernizálják a visegrádi országok a Mi–24-es harci helikoptereiket – mondta lapunknak Joós György, a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályának vezetője. Mint ismeretes, a harci helikopterek közös modernizálásának terve a magyar, cseh, lengyel és szlovák védelmi miniszterek múlt havi budapesti találkozóján is napirendre került, amint azt a miniszterek a találkozó utáni sajtóértekezletükön megerősítették. Lapunk információi szerint a javaslatot a csehek vetették fel, akiknek hadiipara – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – megsínylette a rendszerváltozást.
A Mi–24-es harci helikoptertípust a NATO is maradéktalanul elismeri. A visegrádi országok, mint a Varsói Szerződés volt tagállamai, mindegyikének hadseregében megtalálható. A Mi–24-esek kevesebb pénzből hozhatók fel arra a színvonalra, amelyet most a legmodernebb gépek képviselnek.
A Mi–24-es megbízható, erősen páncélozott és jól felfegyverzett típus. A gép azonban több mint 20 éves konstrukció, és bizonyos eszközök hiányoznak belőle. A visegrádi országok hadseregei összeállítottak egy listát a beépítendő berendezésekről és azok képességeiről – mondta lapunk kérdésére Kovács Géza Péter, a Dunai Repülőgépgyár elnök-vezérigazgatója. Döntően az elektronika és a fegyverrendszerek átalakításáról van szó, mint például a modern, infravörös érzékelő- és célzórendszerek (FLIR), új kommunikációs és GPS-navigációs (műholdas) berendezések beszerelése. Szerepel a listán az úgynevezett IFF azonosítórendszer is. A helikoptert alkalmassá tennék az éjszakai bevetések végrehajtására is. A sárkányszerkezet és a hajtóművek alapvetően változatlanok maradnának.
Kovács Géza Péter kifejtette: a magyar ipar képes a modernizáció bármelyik részébe bekapcsolódni. A cseheknek és a lengyeleknek jó az elektronikai és repülőiparuk. Ezeket a kapacitásokat ki kellene használni, hiszen a saját termeléssel importot lehet kiváltani. Másrészt a visegrádi országoknak még nincs gyakorlatuk az együttműködésben a piacgazdaság körülményei között. Össze kell hangolniuk a jogrendszerüket is – hangsúlyozta. A különböző országokban ugyanis más közbeszerzési törvények és más tendereztetési szabályok vannak érvényben.
A fejlesztés prototípusát úgy kellene összeállítani, hogy a gépbe beépített modulok közül a megrendelő országok igényeik és pénzügyi lehetőségeik szerint válogathassanak – fejtette ki Kovács Géza Péter. Úgy, hogy a berendezéseket később is bármikor be lehessen szerelni. Célszerű lenne felosztani a fejlesztési területeket a részt vevő országok között – hangsúlyozta.