Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának (OITH) vezetője lapunknak elmondta: a tanács 1998-as megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a bírósági épületek biztonságára, mind az ott dolgozók, mind az ügyfelek érdekében. A bírósági épületek biztonságtechnikai védelmére az OITH 1999-ben 75 millió forintot, 2000-ben 115 millió, tavaly pedig – amikor a legtöbb beruházás valósult meg – már több mint 315 millió forintot költött országosan. A növekvő kiadások oka, hogy az utóbbi években egyértelműen kimutatható: a bírósági épületeket érő fenyegetések és támadások száma megszaporodott. Tavaly például több mint ötven úgynevezett biztonsági esemény történt országszerte a bíróságokon. Ezek között harminchat esetben bombariadó miatt kellett kiüríteni a bíróságok épületét. Ilyenkor félbe kell szakítani a tárgyalásokat, s ez több ezer embernek okoz kellemetlenséget, az államnak pedig nem várt kiadást. Igaz, egyik esetben sem találtak bombát az épületekben.
Tavaly nyolc esetben érkezett fenyegetés bírók ellen. Zanathy János szerint minden fenyegetést komolyan vesznek a bíróságok elnökei, akik ha ilyet tapasztalnak, megteszik a szükséges intézkedést a rendőrhatóság felé. Hozzátette: a fenyegetések komolyságát, valóságtartalmát a rendőrség ellenőrzi, és az eszközeit ehhez mérten rendeli hozzá. Magda Marinko perének tárgyalásakor például a Fővárosi Bíróság bíráját éjjel-nappal őrizték a rendőrök a családtagjaival együtt, a bíró elmondása szerint még közértbe sem mehetett egyedül. Ilyenkor rendőrautó kíséri a bírót munkahelyére, de még magánútjára is, családtagjait pedig rendőrautóval szállították a kívánt helyre. Ugyanis a bűnözők nemegyszer a bíró családjának fenyegetésétől sem riadnak vissza – figyelmeztet a hivatalvezető.
Tavaly öt esetben támadtak bírósági épületre: a hódmezővásárhelyi bíróság több ablakát kővel dobták be, a Hevesi Városi Bíróság ablakán Molotov-koktélt dobtak be, a Lenti Városi Bíróság bejárati ablakát kővel zúzták be. De korábban is előfordultak hasonló esetek: 2000 elején a Bajai Városi Bíróság épületére kézigránátot hajítottak, ugyanezen évben a Szikszói Városi Bíróságon egy vádlott saját ügyvédje torkához szorította kését.
Általános tendencia, hogy az elkövetőknek van vagy volt a bíróságon folyamatban lévő ügye, legyen ez akár büntető-, polgári vagy más eljárás. A tapasztalat azt is mutatja: legtöbbször azokon a bíróságokon fordulnak elő támadások, ahol nincs felszerelve biztonsági technika. Ezek általában kisebb helyi bíróságok. A Fővárosi Bíróság csomagellenőrző és biztonsági kapujának 1993-as beállítása is azért vált szükségessé, mert ekkor jelentkeztek először azok a súlyú büntetőügyek, amelyeknél fölmerült a fenyegetettség vagy akár a vádlottak megszöktetésének veszélye. Ezek után folyamatosan állították be a megyei bíróságokra az ellenőrző kapukat, így mára az összes megyei bíróság teljes védettséget kapott. A Legfelsőbb Bíróság már 1991 óta védett épület. De a támadásokat sem lehet mindig megjósolni. Például a hevesi Molotov-koktélos elkövető egy gyermekelhelyezési ügyben volt érintett, de említhetném azokat a közigazgatási ügyeket is, ahol milliárdok forognak kockán – mondta Zanathy János.
A Fővárosi Bíróság tavaly tízmillió forintot költött a biztonságra – közölte lapunkkal Sándor Zsuzsa büntetőbíró, a bíróság szóvivője. A bíróság folyosóin – szemben a Legfelsőbb Bírósággal – nincsenek rendészek, de a tárgyalókban a bíróknak lehetőségük van vészjelzés leadására, amely a kapuban szolgálatot teljesítő biztonsági őrökhöz fut be. Ők veszélyhelyzet esetén rövid idő alatt a tárgyalóba érnek. Sándor Zsuzsa szerint azonban nem jellemző a rendbontás még „nehézfiúk” esetén sem, ugyanis ők általában előzetes letartóztatásban vannak. Ezért rájuk a büntetés-végrehajtási őrök vigyáznak. A nyilvános tárgyalásokon a közönség soraiban helyet foglalók – a vádlott köreihez tartozók – sem szoktak túlságosan gyakran botrányt csinálni. A jelenlegi védelem Sándor Zsuzsa szerint megfelelő. A bejárati ellenőrzéskor az őrök minden gyanús, életet vagy testi épséget veszélyeztető tárgyat elvesznek a látogatóktól, amelyet kifelé menet – ha nem esik szabálysértési törvény alá – visszaadnak. A szóvivő szerint évi több száz boxert, vágó-, szúró- és egyéb szerszámot koboznak el a biztonsági őrök a bíróságok bejáratánál.
A tárgyaláson elhangzó fenyegetéseket a bírák általában nem tartják rendkívüli eseménynek, de még a legutóbb – a Kínai Nagy Fal étterem robbantójától, Mészáros Lajostól – a televízió nyilvánossága előtt elhangzó halálos fenyegetést sem, hiszen egy életfogytiglanra ítélt vádlottról volt szó, akitől az ilyen megnyilvánulás ha nem is hétköznapi, de többször előforduló eset. A levélben érkező fenyegetések is ritkák. Legutóbb mégis érkezett két ilyen Oszama bin Laden feladói névvel, amelyeket tartalmuk alapján valójában panasznak tudtak be.
Korábban, tavaly november 19-én szintén egy gyanús levelet kézbesített a postás a Fővárosi Bíróságra: két papírlap között ismeretlen anyagot találtak. Azonnal az ÁNTSZ-re szállították, anthrax gyanújával, ám kiderült: veszélytelen anyagot tartalmazott. Mindkét levél egy-egy bíró nevére érkezett. Azt, hogy mi tekinthető fenyegetésnek, Sándor Zsuzsa szerint a bíró dönti el, függ a fenyegető személyétől és még számos körülménytől. Összességében elmondható – véli a szóvivő –, hogy a Fővárosi Bíróság dolgozói biztonságban érzik magukat.
A Legfelsőbb Bíróság épületét 1991 óta a Köztársasági Őrezred védi, így ekkortól számít védett épületnek. Mágneskaput 1992-ben kapott, a repülőterekről ismert csomagátvizsgáló röntgengépet pedig 1994-ben szerelték fel az épület bejáratához. Lomnici Zoltán, a bíróság elnökhelyettese lapunknak elmondta: megszaporodtak a legfőbb bírák elleni fenyegetések is, s jelenleg is vizsgálnak egy több bírót érintő ügyet. Ezen fenyegetések konkrét ügyben, konkrét bírók ellen irányulnak, s céljuk, hogy befolyásolják a bírói döntést. A fenyegetések jó része írásban érkezik, így itt is igen komolyan veszik ezek tartalmát, lévén az európai uniós tapasztalatok is ezt erősítik. Évente tíz-húsz fenyegető levél érkezik a Legfelsőbb Bíróságra.
Az épületben rendészek dolgoznak, akik a belső védelmet látják el, de a tárgyalásokon csak kiemelt súlyú ügyekben vesznek részt. Így szükség esetén kivezetik a rendbontókat. Ezen eseteken kívül, ha egy tárgyaláson mégis atrocitás történik, a bíró riasztóberendezésen keresztül kéri segítségüket.
origo.hu
Magyar Péter 10 leggyalázatosabb mondata
