Tánczos Gábor az ítélet szerint megölte a 11 éves H. Zsófiát 1998. április 1-jén, Körmenden. A büntetőeljárás során a megyei bíróság már 1999 márciusában nem jogerősen 14 év szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, ám a Legfelsőbb Bíróság még az év novemberében megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasított. A megismételt eljárásban tavaly a megyei bíróság ismét kimondta Tánczos Gábor bűnösségét, és ezúttal 13 évet szabott ki, ezt az ítéletet emelte jogerőre az LB tegnap.
A döntés az elsőfokú ítélet tényállásának részleteit számos ponton helyesbítette, kiegészítette, ám a bűnösség, a büntetéskiszabás és a tényállás körében helybenhagyta. Az indoklás szerint Tánczos beismerő vallomását a nyomozás adatai is alátámasztották, így annak ellenére, hogy azt többször visszavonta, bizonyítékként értékelte a bíróság. Az elsőfokú ítélet részleteinek pontosításai között a bíró kiemelte: a gyilkosság helyszínének Tánczos által leírt alaprajza – a védelem álláspontjával ellentétben – megegyezett a helyszíneléskor felvett adatokkal. A gyilkosság rekonstruálásakor a helyszínen Tánczos megmutatta mozgását, amely a nyomozás adataival szintén párhuzamot mutatott. A tanúvallomások azt is megerősítették – áll az ítéletben –, hogy a gyilkosság időpontjában Tánczos Gáboron kívül senki sem járt a házban, s a védelem azon álláspontja sem bizonyosodott be, hogy az áldozat édesapja a helyszín közelében tartózkodott volna.
Az ítélet a védelem fő motívumát, a bűnjelkezelést sem látta szabályellenesnek. A bíróság szerint a mikronyomokra utaló védői bizonyítási kísérlet csak a bíróság által kirendelt szakértő véleményének gyengítésére szolgált, nem tárt fel újabb bizonyítékot. Az ítélet viszont tényként kezelte, hogy nem volt vérnyom Tánczos ruházatán, ám ezt a bíróság a boncolási jegyzőkönyvben foglalt orvos szakértői véleménnyel magyarázta, amely szerint a gyilkos nem vágott át verő- vagy ütőeret. A bíróság azt is tényként állapította meg, hogy nem találtak ujjlenyomatot a lakásban, azonban az ítélet ezt azzal magyarázza, hogy a nyomozás adatai szerint Tánczos egy cserépszoborral ütötte fejbe H. Zsófiát, s a cserép rossz nyomhordozó. A bíróság Tánczosnak az elkövetés utáni viszonylagos nyugodtságát azzal magyarázta, hogy ő a beismerő vallomásában elmondta: indulatából felocsúdva rendezte ruházatát. Az ítélet szerint a bíróság sem tárta fel a gyilkosság motívumát, de ez nem akadálya a büntetés kiszabásának. A cselekmény kiemelt tárgyi súlya miatt a bíróság nem tudta enyhíteni az elsőfokú ítéletet.
Somos Zoltán védő újságírók előtt elmondta: az európai emberi jogi bírósághoz fordul azért, mert a Legfelsőbb Bíróság nem hallgatta meg az általa felkért szakértőt a mikronyomok kereszteződésének vonatkozásában. Ha az európai bíróság helyt ad kérelmüknek, úgy a magyar bíróságnak kötelessége lesz elfogadni perújítási indítványukat.
origo.hu
Magyar Péter 10 leggyalázatosabb mondata
