Kesznyétenben – egy Tiszaújváros melletti községben – áll az a mini vízi erőmű, amelyet az ÁPV Rt. 1997-ben kívánt privatizálni. Az erőművet a Hernád Víz Kft. üzemeltette, s 100 százalékos – akkor 200 millió forintot érő – tulajdonrészének megszerzéséért egy egykori egyetemi tanár, N. Béla jelenkezett. Az ÁPV Rt. az N. Bélával kötött szerződésében kikötötte, hogy 2004. június hónapjáig a tulajdonos köteles jelenteni a vagyonkezelőnek mindennemű tulajdonváltást, s ahhoz még a beleegyezése is szükséges.
A vádirat megállapítja: a tanár mögött egy ismert miskolci vállalkozó, K. Tibor áll, ő adta a kétszázmilliót az üzlethez. A nevét azért nem kívánta szerepeltetni, mert több gazdasági büntetőügy volt folyamatban ellene, így az ÁPV Rt. nem járult volna hozzá az adásvételhez. Idősebb K. Tibor ezért arra kérte fiának, ifjabb K. Tibornak anyósát, hogy papíron legyen ő a 200 millió forint kölcsönadója, így N. Béla és U. Ferencné kölcsönszerződést kötött az összegről. De kötöttek egy olyan megállapodást is, hogy U. Ferencné és N. Béla idősebb K. Tibor tudta nélkül nem rendelkezhet a megvásárolt Hernád Víz Kft. tulajdonrészével. A volt tanár az ügylet után 6 millió forintot kapott.
N. Béla 1997 decemberében adásvételi szerződést kötött idősebb K. Tiborral a tulajdonviszony rendezése érdekében. A szerződést benyújtották az ÁPV Rt.-nek, de az nem járult hozzá a tulajdonváltáshoz. 1998 márciusában újra próbálkoztak. Ekkor azonban már idősebb K. Tibor ellen megszületett egy súlyos, elmarasztaló bírósági ítélet, így a második beadványt vissza is vonták a felek. Ugyanebben az időben ifjabb K. Tibor elvált feleségétől, és a K. családnak megromlott a viszonya U. Ferencnével. Ezt kihasználva, N. Béla 1998 márciusában, idősebb K. Tibor háta mögött papíron eladta a volt anyósnak a 200 milliós tulajdonrészt. Ráadásul ezt azért is tehette, mert mind a két K. Tibor bevonult a börtönbe. Két év múlva U. Ferencné egy budapesti vállalkozásnak ajánlotta fel a vízi erőmű tulajdonát, s ezért fel is vett E. Zsuzsannától 30 millió forintot.
E. Zsuzsanna abban reménykedett, hogy egy üzleti partnere, R. Zsolt majd behajtja a cégen a 200 millió forintot. Miután R. Zsolt is tájékozódott az ügyről – megtudva azt is, hogy az ÁPV Rt. jóváhagyása nélkül nem jöhet létre a tulajdonváltás, így az eddigi szerződések mind semmisek –, és E. Zsuzsanna háta mögött, színlelt szerződéssel megvásárolta N. Bélától az erőmű tulajdonrészét, mely szerződést be is adták 2000 áprilisában az ÁPV Rt.-nek. Azonban a vagyonkezelő R. Zsoltot sem fogadta el új tulajdonosnak.
Később, 2000 szeptemberében N. Béla lemondott ügyvezetői posztjáról, és átadta azt R. Zsoltnak. Ezt nem is tiltotta a privatizációs szerződés, így beadták a cégbíróságra a kinevezésre vonatkozó iratokat azzal, hogy R. Zsolt kijelentette: nincs kizáró oka annak, hogy ügyvezető lehessen. Pedig volt: R. Zsolt büntetett előélete miatt nem kaphatott erkölcsi bizonyítványt.
R. nem adta fel, s fiktív német befektetői csoportot „hozott létre”, Innoventa 2001 Kft. néven, és így már 660 millió forintról szóló adásvételi szerződést kötött N. Bélával. Ezt egy német állampolgár írta alá 2001. február 8-án. Idősebb K. Tibor kiszabadulva a börtönből rájött: csúnyán átverték. Feljelentést tett a rendőrségen 2001 májusában, s el is rendelték a nyomozást. Az ügyben a Miskolci Városi Bíróság hoz ítéletet.
origo.hu
Tűrhetetlenül agresszív, több képet csináltat magáról, mint Taylor Swift - a baloldalról is bírálják Magyar Pétert
