Több mint hatszáz oldalt olvastam el, de a koncepció csupán egyszer, és egy városrész nevét említi. Budapest 24 közigazgatási egységből áll, s nélkülünk nem lehet városfejlesztést csinálni – nyilatkozta lapunknak a tervekről Derce Tamás, Újpest polgármestere, aki felháborodott a főváros eljárásán.
Nyíri Csaba, a III. kerület alpolgármestere elmondta: az önkormányzat álláspontja szerint a tervezet kerületet érintő része felületes, pontatlan és hiányos. Az anyag nem foglalkozik többek között a Mocsáros dűlővel, a Csúcs-heggyel és nincs kerületi közlekedési koncepciója sem. A kiegészítéseket és javaslatokat a városfejlesztési bizottság és a kerület főépítésze fogja megfogalmazni, amit majd továbbítanak az illetékesek felé.
Terézváros főépítésze, Tétényi Éva véleménye szerint a koncepció nagyon jó, bár annak tartalmát kissé terjengősnek tartja. Hiányolta, hogy a fejlesztési terv nincs fontossági sorrende állítva. Rámutatott: a műemlékvédelem kisebb, az oktatás és a kultúra nagyobb hangsúlyt kapott a tervezetben. Reményei szerint az Andrássy út és környéke hamarosan a világörökség részévé válik, így erre a különböző rehabilitációs programokat kiválóan fel lehet fűzni.
Gotthard Gábor, Józsefváros alpolgármestere a városfejlesztési koncepcióval kapcsolatban kijelentette: ha a főpolgármestert valóban érdekli a kerület véleménye, akkor bízik abban, hogy sor kerül majd a kerület és a főváros közti valódi, szakértői szintű egyeztetésre, és nem csak választási fogásról van szó.
A józsefvárosi pályaudvar helyzete jelenleg is megoldatlan, márpedig egy egységes városfejlesztési koncepcióból nem lehet kihagyni egy ekkora területet, amelynek rendezéséhez fővárosi szintű kezdeményezés szükséges. Hozzátette: a VIII. kerület volt az elmúlt 45 év legfőbb kárvallottja, és építészetileg igazán nagy beruházások csak az elmúlt négy évben indultak meg, kormányzati finanszírozásból (Uránia, Szabó Ervin Könyvtár).
Bánsági Tamás ferencvárosi alpolgármester véleménye szerint a főváros kerületre vonatkozó elképzeléseinek alapkoncepciója összefügg a helyi elképzelésekkel, amelynek lényege, hogy a Ferencváros eddigi peremkerületi helyzetét egy új, városközponti pozícióra cseréli fel. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal a folyamattal, hogy a főváros központja déli irányba terjeszkedik, így a kerületben emelkednek az ingatlanárak és a befektetési kedv is növekszik. Összhangban a kerületi elképzelésekkel, a koncepció tartalmazza a Ferencváros rozsdaövezetének városi övezetébe való visszakapcsolását, és tágabb környezete helyreállítását, revitalizációját. A koncepcióban tükröződnek a kerületet érintő közlekedési alapdilemmák is: a Ferencváros és Csepel közúti összeköttetése kapcsán megfogalmazódott a gyorsvillamos kialakítása, illetve az észak–déli közlekedés könnyebbé tétele kapcsán a szentendrei és ráckevei HÉV összekapcsolásának gondolatát. Az alpogármester ugyanakkor kifogásolta, hogy a budapesti városfejlesztési koncepció nem foglalkozik a ferencvárosi pályaudvar jövőjével, mert az véleménye szerint már elvesztette eredeti funkcióját.
Hajdu László, a XV. kerület polgármestere lapunknak elmondta, hogy a városrész nevét a koncepcióban egyszer sem említik meg. De legalább tíz olyan jellegű dolgot igen, amely ebben a kerületben zajlana és térségi kihatású. A kerület kifejtette véleményét a koncepciót illetően, de azt egyáltalán nem vették figyelembe.
Szabó Lajos Mátyás, a XVI. kerület polgármestere nem kívánt nyilatkozni ez ügyben, mert a koncepció még véleményezési stádiumban van, és amíg nem terjesztik a testület elé jóváhagyásra, ő nem kíván hozzászólni a kérdéshez.
Papp Csaba, a XXII. kerület városrendezési osztályának irodavezetője elmondta, hogy a napokban kapták meg a koncepciót összefoglaló írásos anyagot, és véleményezték is, de még nem tudják, hogy ezt elfogadja-e a testület. Úgy gondolják, hogy észrevételeik elfogadhatóak, ezek egyik legfontosabb pontja az M6-os autópálya nyomvonalának biztosítása a kerület tervei szerint. A villamosvonalak hosszú távú fejlesztésének elképzelését megfelelőnek tartják, sőt a kerület belvárosában létrehozandó majdani négyes metró végállomását is el tudják fogadni.
Hoffmann Attila, a XVII. kerület városfejlesztési bizottságának elnöke elmondta: a városrész annyira külső kerületnek számít, hogy csak a közlekedéssel kapcsolatos három kérdés érinti: az ipari elkerülő út, az ipari feltáró út, és a villamosvonal meghosszabítása.
Miasnyikov Péter, a zuglói önkormányzat főépítésze szerint inkább egy településrendezési koncepcióra lenne szükség. Úgy gondolja, hogy ez az elképzelés nem a város szabályozására vonatkozik, illetve túl sokat vállal, és a későbbiekben nem fogja megállni a helyét. Először a város szerkezetét kellene térben és időben meghatározni, odafigyelve a szerkezeti sajátosságokra, illetve a kerületek lakóinak igényeire. Kiemelte, hogy inkább az utak burkolatának járhatóvá tételével, a földutak lebetonozásával, a vasút miatt átjárhatatlanná vált városrészek átjárhatóvá tételével kell foglalkozni, nem pedig hosszú távra tervezni, hiszen az ő szavaival élve, ez egy „belvárosi koncepció”.
Timár Béla, Kispest polgármestere szerint az alapvető probléma az, hogy az írott anyagnak még a nyelvezete sem lakosságbarát. Baj van a sorrendiségével is, nem következetes, nem épül egymásra, és nem veszi figyelembe az időközben elkészült utcák funkcióját sem. Példaként említette a kispesti Szabó Ervin utcát, amelyet a korábban elfogadott városrendezési szabályzat csillapított forgalmú utcaként határozott meg, a koncepcióban viszont főforgalmi útként szerepel. Inkább konkrét célokat kellene meghatározni és megvalósítani. Szerinte a koncepción látszik, hogy sok munka van mögötte, de nem a hétköznapokra és a város lakóira értelmezett.
Friedrich Merz
Rapid délutáni friss – Padlássöprés: így csinálná a Tisza Párt + videó
