A népegészségügyi programot folytatni kell

Az egészségügyet csak a választások idejére lehetett lehúzni a pártcsatározások szintjére – véli Mikola István egészségügyi miniszter, aki szerint az új kormánynak folytatnia kell a megkezdett folyamatokat: a népegészségügyi programot és az intézményi törvény végrehajtását. Ugyanakkor szerinte erőszakos nyomulással igen, de csendes mosolygással nem lehet elérni semmit sem az egészségügyben.

A racionális gondolkozás szerint nem szabad „visszacsinálni” a minisztersége alatt megkezdett folyamatokat.
– Örülök, hogy vége van a választásoknak, mert ez a gyújtogatás, ami folyt az egészségügyben, rettenetes károkat okozott, de az új kormány vélhetőleg rendbe fogja tenni ezeket a károkat. Nagyon remélem, hogy azok a források, amelyeket kampányuk során megjelöltek, rendelkezésre állnak, mert én ezeknek a nyomait sem látom. Abban biztos vagyok, hogy folytatni fogják azt a programot, amelyet elkezdtünk, mert ez az egészségügyi ellátórendszer megváltozott, európai pályára állt. Erről az útról letérni nagyon nagy hiba lenne. Ahogy a nyilatkozataiból látom, Csehák Judit ezt régen észrevette, s örülök neki, hogy kiáll az Egészséges nemzetért népegészségügyi program folytatása mellett. Ez az Egészségügyi Világszervezet által is elfogadott és referenciaanyagként nyilvántartott program, a végrehajtásán változtatni nagyon nehéz lenne. Bízom abban, hogy ugyanaz a menedzsment, amely az ÁNTSZ-nél felállt erre a célra, a tárca irányítása alatt továbbra is végezni fogja a dolgát, s azt gondolom, kár lenne itt is változtatni. Az intézményrendszerben nem lenne értelme az „ágylábtörvény” (a kórházi ágyszámok csökkentéséről a Horn-kormány idején született döntés) helyébe hozott új kapacitásszabályozást megváltoztatni, s nem is merek gondolni arra, hogy a fogmegtartó kezelések térítésmentességét visszavonnák. Én nem hiszem hogy itt egy új Bokros-csomagot kellene életbe léptetni, épeszű ember ebben nem is gondolkodik.
– A népegészségügyi program nemzetmentő értékeit senki sem kérdőjelezheti meg, viszont a kórháztörvény megszületését óriási viták kísérték.
– A kórháztörvény megalkotása 12 évet váratott magára. A bonyolult érdekviszonyok miatt nagyon nehéz egy ilyen jogszabályt megalkotni. Bár az ellenzék ezt annak idején nem szavazta meg, azt hiszem, hogy az a kritikai nagyjáték része volt. Ez a törvény óriási érték, az elkészült kilenc végrehajtási rendelettel olyan joganyag, amely a magyar egészségügy európai mivoltát alapozta meg. Most már aki berzenkedett ellene, az is tudomásul vette, hogy egy megváltozott helyzetről van szó, amely megtöri az egészségügyben a félfeudális rendszert, a hierarchizáltságot, a paternalisztikus emberi viszonyrendszereket, s egyáltalán: egy tisztességes európai egészségügyi működési módot indukál.
– Magyarországon évente 2500 nő hal meg mellrákban, ezért a népegészségügyi programban tavaly decemberben elkezdődött a szervezett szűrés. A részvétel terén milyen eredmények születtek?
– Amely országban tömeges szűrést írtak elő az emlőrákszűrő vizsgálatoknál, ott három-négy év alatt fut fel 40-50 százalékra a részvétel, nálunk az első év után már jóval negyven fölötti ez az arány. Március 31-ig 181 420 behívót küldtek ki a szakemberek. 76 180 ember jelentkezett, ami országosan 41,99 százalékos megjelenési arányt mutat. Újabb vizsgálatra 5745 személyt hívtak be, közülük 5027-en vették igénybe a vizsgálatot. A visszahíváson megjelentek közül 385 személyt javasoltak műtétre, közülük 234-et operáltak meg. Ez azt jelenti, hogy ennyi életet sikerült megmenteni. Rövidesen indul a cervixszűrőprogram, amely messze nagyobb, mint az emlőszűrőprogram, hiszen 2,5 millió 25 és 60 év közötti nőt érint a méhnyakrákszűrés. A tárca átadásáig folytatjuk a gyógyszerártárgyalásokat, hiszen hároméves megállapodást kötöttünk a gyógyszergyártókkal. Ha nem teljesítjük a határidőket, akkor a világ legnagyobb piaca, a gyógyszepiac perel majd minket milliárdokra. Végigvisszük, segítjük az átmenetet. 670 új gyógyszert hozunk be a gyógyszerpiacra. Betegségcsoportok gyógyítását forradalmasító készítmények vannak közöttük.
– Októbertől 50 százalékos emelés, általános bérrendezés, négyévente egy évi hűségjutalom vár az egészségügyi dolgozókra.
– Én nem ismerem a programjuk részleteit, ezért nem is szívesen nyilatkozom róla. Azt olvastam, hogy ötven százalékkal emelkednek októbertől az egészségügyben a bérek, s erre a célra 30 milliárd forint áll rendelkezésre. Megjegyzem, ez legalább 130 milliárdba kerül, tehát nem tudom, hogy a számításaikat hogy végezték. Én kívánom, hogy az az emlegetett 1500 milliárd forint valóban bekerüljön az egészségügybe, és figyelni fogjuk, hogy ezek az ígéretek hogy teljesülnek, hiszen valamennyiünk érdeke ez. Rám azt mondták, hogy erőszakos miniszter vagyok, s erőszakosan nyomulunk előre. Most tényleg kíváncsi vagyok arra, hogy ez az erőszakos nyomulás folytatódik-e? Csendes mosolygással semmit nem lehet az egészségügyben elérni. Várom, hogy az a kemény, időnként az ügy érdekében konfrontációt kívánó magatartás megjelenik-e, vagy pedig folytatódik az, ami 1994 és ’98 között megszokott volt, azaz bonyolult egyeztetések és konszenzusok kezdődnek, s leül a rendszer – holott a kutyának kellene a farkát csóválnia… Az átadás során nem csupán lerakom az irathalmazt az asztalra, hanem utódom kénytelen lesz végighallgatni azokkal a programokkal kapcsolatban, amelyeket elkezdtünk, hiszen a folytatásnak csak így van értelme.
– Május 1-jén a Városligetben hipertónianap lesz, amelyen információim szerint miniszter úr és Csehák Judit miniszterjelölt is részt vesz, ez talán már alkalom lesz a konstruktív beszédre.
– Én ott leszek, s meglátjuk melyikünk vérnyomása lesz a magasabb. Én már olyan mértékben treníroztam magamat, hogy az enyémet már nem lehet felvinni. Az övét majd meglátjuk.
– Az eddigi nyilatkozatok szerint az egészségügyi és a szociális tárcát összevonják. Mi erről a véleménye?
– Nagyon nagy hibának tartom. Most az egészségügyben a markáns, önálló képviseletet a fontos. Ha megint eláraszt mindent a szociális gondoskodás megközelítés, s az egészségügyi nagyüzemi professzionális megközelítése „beolvad” ebbe, akkor nagyon nagy bajok lesznek.

Új szabályzat a laborvizsgálatokhoz. A kórházakat néhány napja levélben arról értesítette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy ezentúl a laborvizsgálatokért negyven százalékkal kevesebbet fizet, mint eddig. A támogatás csökkentése havonta több millió forintos veszeteséget okoz az egészségügyi intézményeknek. – Évente húsz százalékkal nőtt a hazai laborvizsgálatok összköltsége, s egy szakmai felmérés szerint az egészségbiztosító tavaly hárommilliárd forintot fizetett ki indokolatlan vizsgálatokra – jelentette ki megkeresésünkre Oberfrank Ferenc, az OEP főigazgatója. Elmondta: az érintett szakmai kollégiumokkal közösen közös munkacsoportot hoztak létre az új szakmai szabályozás kidolgozására.