A szakszervezetek figyelik az ígéretek teljesülését

Nincs okunk feltételezni, hogy Medgyessy Péter nem teljesíti ígéreteit. Természetesen azok megvalósításának technikájában, kivitelezésében lehetnek véleménykülönbségek – mondta lapunknak adott interjújában Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke hangsúlyozta: az érdekegyeztetés helyreállítását és a munkajövedelmek uniós felzárkóztatását várják az új kormánytól.

Öt szakszervezeti konföderáció együtt ünnepli május elsejét. Szimbolikus vagy valódi ez az együttműködés? A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint – amely szakszervezeti szövetség nem vesz részt a rendezvényen – munkahelyi szinten inkább „kiszorítósdi” folyik a szakszervezetek között.
– Az öt szövetség együttműködése reális, évek óta együtt ünnepeljük május elsejét. A Munkástanácsok hol csatlakoznak hozzánk, hol nem.
– Ennek ellenére az MSZOSZ meglehetősen kedvezőtlen nyilatkozatot tett a szakszervezetek azon bejelentésével kapcsolatban, hogy készek lennének egy társadalmi, gazdasági megállapodás megkötésére a kormánnyal. Az MSZOSZ – utalva arra, hogy 35 tagszervezete még a választások előtt együttműködési megállapodást kötött Medgyessy Péterrel – szerint ilyet nem a választások után kell kötni.
– Megállapodásokat általában akkor lehet kötni, ha erre megvan a szándék a felek részéről. Itt egy háromoldalú megállapodás ötlete, illetve hiánya merült fel, amelynek létrejötte a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek elképzelésein és akaratán múlik. A kérdés másik része, hogy harmincöt szervezet együttműködési nyilatkozatot írt alá az MSZP-vel, az annak a konföderációnak a belügye, ahová ezek a szervezetek tartoznak. Az ASZSZ éppen ma értékelte és hagyta jóvá a pártokkal eddig folytatott tárgyalásaink stratégiáját. Önálló kapcsolatrendszerrel bírunk és ezen keresztül a konzultációk folytatására törekszünk. Az, hogy egy másik szövetség milyen módon próbál kapcsolatot kiépíteni a leendő kormánypárttal, a saját belügye. Jelzem: az Autonómok tekintélye, presztízse az elmúlt években nem csökkent. Partnereink, a parlamenti pártok elfogadják szövetségünket tárgyaló félnek.
– Egy olyan párt, sőt valószínűleg egy olyan koalíció kerül újra hatalomra, amely egyszer már vizsgázott. Bizonyítványában a keresetek és a nyugdíjak reálértékének csökkenése, az infláció emelkedése, de összességében mondhatjuk, hogy a Bokros-csomag szerepel. Mi alapján szavaznak bizalmat – mint ahogy azt többször kifejtették – a szakszervezetek ennek a kormánynak?
– Az elmúlt négy év érdekegyeztetési politikája – amelyet a Fidesz produkált – a szakszervezetek, így az Autonómok számára elfogadhatatlan. A kormányváltástól azt várjuk, hogy helyére kerül az országos érdekegyeztetés. Ehhez fűződik a munkavállalók érdeke. Hogy ez a párt, sőt ez a koalíció egyszer már teljesített? Azt gondolom, hogy 1994–98 más időszak volt, és 2002–2006 is más időszak. Kétszer ugyanabba a folyóba nem lehet lépni: most más a miniszterelnök, mások a gazdasági-társadalmi feltételek, az integrációs tárgyalások állása. Mindez meghatározza a létrejövő koalíció jövőbeni működését, amiről nem hiszem, hogy a ’94–98-as időszak újraélesztése lenne.
– Ön szerint reálisnak és teljesíthetőnek tekinthetők-e Medgyessy Péter munka világára vonatkozó ígéretei, például a három-négyszázezer új munkahely megteremtése? Ez még az alsó határt figyelembe véve is napi kétszáz új munkahelyet jelent…
– A munkaerőpiac dinamikája nyilván nem teszi lehetővé, hogy centire, napra pontosan tudjuk, hány új munkahelyet lehet létrehozni. Nincs okunk feltételezni, hogy a miniszterelnök-jelölt nem teljesíti ígéreteit. Természetesen a teljesítés technikájának, kivitelezésének módjában lehetnek véleménykülönbségek. Az Autonómok kormányszínezetre való tekintet nélkül képviselik a munkavállalókat. Bár hangsúlyozom, hogy nincs ellenünkre a választások eredményeképpen létrejött változás. Azt várjuk – nem politikai, hanem érdekvédelmi megfontolásból –, hogy helyreáll az érdekegyeztetés helyzete, hogy a Munka Törvénykönyve valóban a munkavállalók érdekét szolgálja és hogy a munkajövedelmek felzárkóznak az európai uniós bérekhez. Mindenkinek a tisztességén múlik, hogy ebben az alkufolyamatban a munkavállalók képviseletét és saját felelősségét miként képviseli.
– A szakszervezetek készek lesznek ugyanolyan éles hangú kritikákat megfogalmazni, mint ahogy azt a most leköszönő kormánnyal szemben is tették? Készek lesznek kikényszeríteni az ígéreteket?
– Az elmúlt négy év szakszervezeti kritikái következmények, nem pedig okok. Fel kellett emelni a szavunkat az érdekegyeztetés szétzilálása és általában az ellen a kormányzati magatartás ellen, amely nem fogadta el társadalmi partnerként a szakszervezeteket. Ez nem kormányszínezettől függ. Az első száz nap sok mindenre választ fog adni, hiszen a kormányzásra készülő nagyobbik párt önmaga állította fel azokat a mértékeket és szinteket, amelyeket teljesítenie kell. Mi most abban a helyzetben vagyunk, hogy figyelni fogjuk a vállalások teljesülését. A következő szakaszt a késő őszi bértárgyalások, illetve a kollektív szerződések megkötésére vonatkozó egyeztetések jelentik. Kemény tárgyalásokra számítunk, a szakszervezeteknek a helyükön kell lenniük és higgadtan, de határozottan kell védeniük a munkavállalók érdekét. Ez a két szakasz lesz az első év legfontosabb időszaka. A gazdaság teljesítőképességének, illetve a bérek elmaradottságának kérdése önmagában is elég munkát ad majd ezzel a kormánnyal szemben, vagy mellett.
– A két kormány szakszervezeti megítélésében döntően az érdekegyeztetés minőségén van a hangsúly. Tegyük fel, hogy a Horn-kormány alatt tökéletes volt a szociális párbeszéd, ám a munkavállalókat érintő döntések már nem voltak szociálisan érzékenyek… Tegyük fel, hogy az Orbán-kormány idején nem a legjobb stílusban folytak a tárgyalások, ám annak intézkedései – például a minimálbér radikális emelése – egyértelműen kedvezők voltak a munkavállalókra nézve. A szakszervezetnek a forma vagy a tartalom a fontos?
– Az érdekegyeztetés helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmi kérdésekről lehet beszélni és tartalmi kérdésekről lehet a körülményektől függően megállapodni. Minden visszavezethető az érdekegyeztetés hiányosságaira, így a tárgylások eredményessége is. Nem tudom elképzelni, hogy nem működik jól az érdekegyeztetés, de nagyon jó megállapodásokat lehet kötni. Mi nem becsüljük le a munkahely biztonságát és azt, hogy milyen munkaügyi kapcsolatok alakulnak ki a munkahelyeken. Minden kormány egy kicsit maga is mintát ad a munkahelyi egyeztetésekre vonatkozóan. Ebben van jó és rossz minta. Úgy ítéljük meg, hogy az elmúlt időszakban a kormány rossz mintát adott, ami érezhető volt a helyi érdekegyeztetésben is.
– Ha már a munkahelyi viszonyoknál tartunk: régi szakszervezeti probléma a multinacionális cégek, illetve az ott foglalkoztatottak helyzete. Sürgetik-e az új kormányt a szakszervezetek, hogy tegyen lépéseket az itt tapasztalható állapotok ellen? Ha igen, nem zavaró körülmény, hogy Medgyessy Péter üzletember, a szabadpiac híve?
– Az érdekegyeztetés országos szintű kialakítása nem nélkülözheti a multinacionális cégek jelenlétét. Az elmúlt négy évben azt tapasztaltuk, hogy a kormány – megkerülve az érdekképviseleteket – közvetlenül tárgyalt a multikkal. Azt hiszem, hogy a korszerű érdekegyeztetéshez hozzátartozik a multinacionális cégek jelenléte.