Az infrastruktúra átfogja a nemzetgazdaságot

A termelő és a nem termelő hazai infrastruktúra területén a fejlődés jelei egyértelműek. Olyannyira, hogy az elmúlt években kimutathatóan mérséklődött az Európai Uniótól való lemaradás szintje is. Az infrastruktúra fejlesztése egyébként nemcsak az ország tőkevonzó képességét javítja, hanem a gazdaság konjunktúráját is. A termelői szféra mellett az infrastruktúrára költött összeg olyan területekre is élénkítő hatással van, mint a bankszektor, de sok kis- és közepes vállalkozás talál magának új piacot a különböző fejlesztések hatására.

Szerkesztőségünk minden második hét keddi napján élő, internetes adásban jelentkezik, és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de valamilyen módon fontosnak tekinthető kérdéseire keresi a választ a meghívott szakértők segítségével. A tegnapi adásunk témája az infrastruktúra volt. Vendégeink voltak: Frischmann Gábor, a Hírközlési Főfelügyelet elnöke, Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője, Knoll Imre egyetemi tanár, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke, Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesület elnöke, Ruppert László a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára, valamint Szabó László, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tudományos munkatársa.
Az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatója volt, aki arra kérte a résztvevőket, hogy a vitás és gyakran felmerülő problémákra mutassanak rá, illetve ki-ki saját szakterülete szerint vázolja fel a lehetséges megoldásokat.
Rakusz Lajos aláhúzta, hogy a következő évek legfontosabb infrastrukturális kérdése kétségtelenül az lesz, mennyire sikerül bővíteni a hazai autópálya-rendszert. Megjegyezte azt is, az infrastruktúra meghatározó szereplői az ipari parkok, amelyek hazánkban az ipari termelés 40 százalékát produkálják. A gondot esetükben az jelenti, hogy ezek a komplexumok nem a szellemi bázisok (kutató-fejlesztő központok, egyetemek) közelében találhatóak. Magyarországon az ipari parkok a válságmenedzselés egyfajta eszközeiként jöttek létre; az volna a kívánatos, hogy a létesítmények funkciói a fejlett világban kialakított tevékenységekkel harmonizáljanak – tette hozzá.
Frischmann Gábor szerint a hazai távközlés már felveszi a versenyt a nyugati szinttel. A problémát az okozza, hogy a vállalkozások saját gazdálkodásukon belül kevésbé építik ki a különböző rendszereket. Számos gazdasági egység például mind a mai napig nem alkalmaz számítógépet, így internetes információszerzés, adatátvitel sincs. Ennek oka: felhasználói szinten magasak a költségek. A Hírközlési Főfelügyelet elnöke hangsúlyozta: a távközlési infrastruktúra nem kihasznált.
Ruppert László, a közlekedési infrastruktúra kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző évtized magyar tapasztalatai alapján megépült autópályák mentén a működőtőke-befektetések (üzemek, ipari parkok, logisztikai központok, kereskedelmi létesítmények, bankok) évi 30 kilométeres sebességgel haladnak nyugatról kelet felé. Ennek alapján tehát a gyorsforgalmi utak és az autópálya-rendszer bővítése a kiemelt célok közé tartozik. A közlekedési szaktárca képviselője rámutatott arra, hogy a hazai vasúthálózat sűrűsége ugyan meghaladja az uniós átlagot, ám a magyar vasút egészének versenyképessége nem kielégítő, hasonlóan a légi közlekedéshez és a belvízi áruszállításhoz. A termelő és a nem termelő hazai infrastruktúra területén a fejlődés jelei egyébként egyértelműek. Olyannyira, hogy az elmúlt években kimutathatóan mérséklődött az Európai Uniótól való lemaradás szintje is.
Szabó László úgy tartja, noha az energetika területén a váltás minőségi volt, van még mit behozni. Az Ecostat munkatársa szerint javítani kell a hatékonyságon, továbbá a környezetvédelemben van még lemaradás. Kedvező azonban az oktatás helyzete; utóbbi is az infrastruktúra fontos része – mondta. Molnár László kifejtette, hogy a termelői szféra mellett az infrastruktúrára költött összeg olyan területekre is élénkítő hatással van, mint a bankszektor, de sok kis- és közepes vállalkozás talál magának új piacot a különböző fejlesztések hatására. Az infrastruktúra tehát átfogja a nemzetgazdaság egészét – hangoztatta. Knoll Imre aláhúzta, hogy „erős” marketingszemlélettel lehet fejleszteni az infrastruktúra szereplőit, hiszen a tőke csak „ismert helyekre” áramlik, meghatározó tehát a kommunikáció a különböző szakmák, ágazatok között. Fontos még, hogy a tudástársadalom aránya fokozatosan növekedjen – tette hozzá.