EMU-tagság: az élen állunk

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint is hazánk tűnik alkalmasnak arra a közép-európai régió országai közül, hogy már 2006-ban tagja legyen a Gazdasági és Monetáris Uniónak (EMU). Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikája jól szolgálja azt a törekvést, hogy hazánk minél gyorsabban tagja legyen az eurózónának.

Jean Lemierre, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke szerint hazánk 2006-tól elvileg már tagja lehet az eurózónának – írta a minap a Bloomberg hírügynökség. Nemcsak az EBRD első számú embere, hanem a Nemzetközi Valutaalap szakértői is úgy értékelik, hogy Magyarország kész az euró 2006-os átvételére, míg Lengyelország 2008 előtt nem lesz tagja az EMU-nak. Csehországot illetően mindkét pénzügyi szervezet várakozó állásponton van. Jean Lemierre bankelnök úgy tartja, hogy az eurózóna bővítésével az Európai Központi Banknak (ECB) nem kell lazítania inflációs politikáján.
Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint a magyar gazdaság nyitott és stabil, különböző faktorai imponáló teljesítményt produkálnak; rugalmas a munkaerőpiac, felzárkózóban vannak a bérek és az árak, folyamatosan bővül a GDP, és megkezdődött az infláció erőteljes leszorítása is. Imponáló továbbá, hogy a vállalati szektor adósságának kezelése és a külkereskedelmi ügyletek nagy része is euróban teljesül. Lengyel- és Csehországban a makrogazdasági környezet instabilabb, mindkét államban ikerdeficit kialakulásának veszélye fenyeget. Lényeges az is, hogy a régió vezető gazdaságai közül egyedül Magyarország a minél hamarabbi csatlakozás elkötelezett híve – tette hozzá.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: a tapasztalatok bebizonyították, hogy az euró erős, stabil és jó pénz, a magyar vállalatok és magánszemélyek számára pedig egyértelműen előnyös lesz, ha Magyarország is csatlakozik az eurózónához. Gyorsulni fog a gazdasági növekedés, alacsonyabbak lesznek a kamatok. A magyar gazdaság is teljesíteni tudja öt év alatt a maastrichti kritériumokat, és reális esély van arra, hogy teljes jogú tagjává váljék a pénzügyi uniónak is. Járai Zsigmond elmondta még: tartható a Magyar Nemzeti Bank azon célkitűzése is, hogy az áremelkedések üteme 2002 végére öt százalék körülire, 2003 végére pedig körülbelül 3,5 százalék csökkenjen. A jegybank elnöke hangoztatta: a forint jelenlegi árfolyama ezekkel a célkitűzésekkel összhangban van.