Folyamatosan nő a reálkereset

Az előző kormányzati ciklusban a keresetek reálértéke drasztikusan, 9,4 százalékkal, ezen belül a költségvetési szférában 16 százalékkal csökkent. A jelenlegi kormány első három éve alatt a nemzetgazdasági reálkereset növekedése – összhangban a dinamikus GDP emelkedésével – 10,7 százalékos volt. Az idei év első negyedében az előzetesen vártnál is jobban emelkedtek a keresetek, ezért megteremtődött a lehetőség egy csaknem százmilliárdos nagyságrendű, soron kívüli nyugdíjemelésre.

Nemzetgazdasági szinten az előző kormányzati periódusban a keresetek reálértéke, elsősorban az 1995–96. évi megszorító intézkedések hatására drasztikusan, 9,4 százalékkal csökkent, ezen belül a költségvetési szférában 16 százalékkal esett vissza. A jelenlegi kormányzati ciklus első három éve alatt a nemzetgazdasági reálkereset növekedése – összhangban a GDP-növekedéssel – 10,7 százalékos, ezen belül a kormányzat közvetlenebb felelősségi körébe tartozó költségvetési szférában az átlagot meghaladó volt. Az 1999-ben bevezetett, gyermekek után igénybe vehető személyijövedelemadó- kedvezmény átlagos hatását is figyelembe véve a reálkereset javulása az elmúlt három év alatt még számottevőbb, 14,6 százalékos volt – derül ki a Gazdasági Minisztérium adataiból.
A felmérések és az idei év első hónapjainak statisztikai kimutatása szerint 2002-ben a reálkereset további jelentős növekedése prognosztizálható, úgy, hogy a költségvetési szféra keresetnövekedése ezt követően is meghaladja a versenyszférát. Ezt a növekedést megalapozza a minimálbér újbóli emelése, az infláció mérséklődése, valamint a költségvetési szférában idén megvalósuló intézkedések és a 2001. évi bérnövelések (többek között a július 1-jei köztisztviselői illetménynövelés és a szeptember 1-jei pedagógusbér-emelés) idén jelentkező hatása.
A költségvetési szférában a kormány az általánosnál is súlyosabb kereseti helyzetet örökölt. Ezen a területen 1994–98 között az átlagot meghaladó, 16 százalékos volt a reálkereset-csökkenés, és tovább növekedett az ott foglalkoztatottak kereseti hátránya. A kormány hivatalba lépését követően számos intézkedést tett a keresetek felzárkóztatása, az arányok javítása érdekében. A három év alatt megvalósult 15,1 százalékos reálkereset-növekedés jelentősen meghaladta a versenyszférában mért 9 százalékot.
Az idei év adatai szerint a bérek a vártnál is nagyobb mértékben emelkedtek: januárban a bruttó átlagkereset növekedése 19,2, nettó emelkedése pedig 18,7 százalék volt, miközben a január havi infláció 6,6 százalékos értéket mutatott. A költségvetési szférában a januári bruttó átlagkereset növekedése 31, a versenyszférában pedig 14 százalékos volt. Az első negyedévében az inflációs ráta 6,2 százalék volt. Ennek alapján Orbán Viktor miniszterelnök a kormány gazdasági kabinetjének ülése után bejelentette, hogy mivel a nyugdíjak a bérekhez kötöttek, ezért a törvény előírásai alapján a pénzügyminiszter számítása szerint 60–100 milliárd forintot lehet kifizetni az eddig megállapított nyugdíj felett, amely átlagosan egyhavi nyugdíjat jelent.