A Mol-vezető szerint erős hatással lehet a hazai üzemanyagárakra az iráni konfliktus

A hazai üzemanyagárakra a Barátság kőolajvezeték leállása és az Adria vezeték körüli bizonytalanságok mellett most már az iráni konfliktus is erős hatással lehet. A Hormuzi-öböl lezárása öt-hat százaléknyi kőolaj és a teljes dízelexport húsz százalákának kiesését okozhatja a világpiacról. A jelenlegi helyzetben tehát minden alapanyagforrás és ellátási útvonal felértékelődik, hiszen Európa második legjelentősebb dízelbeszállítója a Közel-Kelet, a termékhiány pedig akár jelentős dráguláshoz is vezethet.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK Forrás: AFP

Hozzátette: a dízel és földgáz ára is tud érzékenyen reagálni arra a helyzetre, ha nem biztonságos a Hormuzi-szoroson való átkelés, hiszen a dízel esetében az export húsz százaléka, földgáznál pedig a tíz százaléka halad itt keresztül.

A dízelpiac az orosz finomítók elleni ukrán dróntámadások, illetve a nyugati féltekén most induló finomítói karbantartási szezon miatt az egész világon inkább feszes, de az európai szabályozás ezt tovább tetézi: az Európai Unió január 21. óta nem engedi be az „orosz eredetű” finomított termékeket, amellyel jelentősen megnövelte Európa dízelkitettségét a Közel-Keletnek.

A Barátság-kőolajvezeték leállásával kapcsolatban elmondta: ha a helyzet tartósan így marad, bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudnak felhozni az Adrián, és a nem oroszból eleve kevesebb gázolajat tud gyártani a Mol. Vagyis most bizonyos értelemben segít, hogy a sajnálatos tűzeset miatt kisebb kapacitással megy a Dunai finomító, így kevesebb nyersanyag kell, viszont a stratégiai készlet felhasználása miatt nem lehet se Magyarországról, se Szlovákiából exportálni. Azaz szerinte egyensúlyi kockázattal állunk szemben. 

A kelet-közép-európai régió ugyanis dízelből többet fogyaszt, mint amit termel, így kulcsfontosságú, hogy az eredetileg orosz olajra optimalizált finomítók minél magasabb termelési szinten működjenek. 

– A mostani kikényszerített átállás miatt ideiglenesen mindenképpen csökkenhet a dízeltermelés. Ez fokozza tehát a kockázatot, és az iráni konfliktus megint csak arra világít rá, hogy egyetlen módon tudjuk ezt mérsékelni,  ha több lábon állunk. Több útvonal és több szállító mindig jobb az ilyen időkben. Amikor reális a veszély, hogy a termék-, vagy alapanyaghiány árnövekedéshez vezethet, a több beszállító felé elmozdulás az egyik „no regret move”, egy lépés, ami észszerű, és növeli az ellátásbiztonságot. A több forrás és a több útvonal a mi kelet-közép-európai régiónkban értelemszerűen az orosz alapanyag ellátást is jelenti. Formállogikailag belátható, hogy az erről való lemondás biztosan nem növeli az ellátásbiztonságot – magyarázta a Mol szakértője. 

Szabó Szabolcs arra is felhívta a figyelmet: a Mol a Barátság-vezeték leállása miatt számos alternatív forrásból rendelt kőolajat, de továbbra is vitában áll a horvát Janaffal az orosz kőolaj behozását illetően.

– Az amerikai és az európai szankciók is lehetővé teszik számunkra, hogy felhozzunk orosz kőolajat az Adrián keresztül. Ebben a Janaf nem döntéshozó, a szabályok a horvát cégre is vonatkoznak. Tiszta és egyértelmű választ azonban továbbra sem kaptunk tőlük: nem világos, hogy átengedik-e az orosz kőolajszállítmányokat, pedig a mostani helyzetben – amikor még nem fejeződtek be a szükséges fejlesztések az átállásra – ennek kiemelt jelentősége van. Szereptévesztés, ha egy kőolajszállító cég beleszól abba, milyen nem szankcionált alapanyagot szeretnének szállítani vele. Világos szabályok vannak, pusztán azokat kell betartani. Az üzleti döntés felelőssége pedig a Molnál van. És akkor még nem is beszéltünk az extrém magas szállítási díjakról és a kapacitás körüli bizonytalanságokról. A mi feladatunk egyértelmű: továbbra is mindent meg kell tennünk azért, hogy a régióban legyen elegendő üzemanyag elérhető áron. Bízunk benne, hogy minden európai ország és vállalat felismeri a megfelelő szerepét ebben a közös felelősségben – mondta Szabó Szabolcs.