Magyarországon az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2000-ben vásárlóerő-paritáson, dollárban számolva 11 990 volt; hazánkat a közép-európai térségben csak Szlovénia (17 310), „országméretben” pedig Csehország (13 780) előzte meg – derül ki a Világbank honlapján közzétett elemzésből. A GNI értéke egyébként a legmagasabb az Egyesült Államokban (34 100) és Svájcban (30 450), míg nyugati szomszédunk, Ausztria (26 330) a negyedik helyezett a világranglistán.
A Világbank által készített legfrissebb tanulmány rámutat arra, hogy a GNI Magyarországon bővül a legdinamikusabban. Gondot jelent ugyanakkor, hogy az ipari szerkezetátalakítás még nem teljesen zajlott le; ezt az egy főre eső igen magas engergiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás szintje jelzi. A felmérés azt is kiemeli, hogy a közép-európai gazdaságok összesített növekedése jelentősen felgyorsult 1997 és 2000 között. A kutatók szerint az ezredfordulóra a gyorsulás üteme elérte azt a szintet, amely Délkelet-Ázsiában volt tapasztalható a kilencvenes évek elején. Az elemzők szerint intő jel, hogy a rendszerváltás idején több fontos társadalmi mutató közelebb állt a nyugati normákhoz, mint 2000-ben. Pozitívum azonban, hogy húsz százalékkal emelkedtek a lakossági jövedelmek.
Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője lapunknak kifejtette, hogy különösen kedvező a Világbank által közölt 2000-es adat, miután az összevetés egy olajválság idején mért adatokból keletkezett. A mutató érzékelteti hazánk versenyképességét is. Kedvező a termelési környezet, valamint erősödtek a hazai vállalatok is – tette hozzá.
*
A GNI a hazai tulajdonú vállalatok által belföldön és külföldön megtermelt javak összességét jelenti, amelyet a kutatók különböző transzferekkel egészítenek ki. A Központi Statisztikai Hivatal 1999 óta a GNI éves szintű változását is közli.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
