Háromszázmilliárdot generált az otthonteremtés

Több mint háromszázmilliárd forint fizetőképes keresletet generált a hazai lakásszektorban az új otthonteremtési program; ennek közvetett hatására a GDP növekedéséhez képest kétszeresével nőtt az építőipar teljesítménye. A lakosság jövőbe vetett bizalmát jelzi, hogy igen sok család belevágott a lakásépítkezésbe: míg 2000-ben 45 ezer építési engedélyt adtak ki a hatóságok, addig tavaly 48 ezret.

2002. 04. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerkesztőségünk különös gondot fordít arra, hogy teret adjon a gazdasági és társadalmi folyamatokkal kapcsolatos szakértői, tudományos vitáknak. Minden második kedden élő, internetes adásban jelentkezünk, és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de fontos kérdéseire keressük a választ szakértők segítségével. Tegnapi adásunk témája a lakáspiac volt. Meghívott vendégeink voltak: Aczél Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. lakossági és kis- és középvállalati igazgatóságának igazgatója, Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója, Borsi László, az Ingatlan és Befektetés főszerkesztője, Csomós József, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese, Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára, valamint Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója. Az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet (MGI) igazgatója volt.
A fórum indításaként Hegedűs Éva kifejtette, hogy szakmai konszenzuson alapuló, állami támogatással megvalósuló lakáskoncepciót sikerült kidolgozni és elfogadni, amely négy pillérre épül. A Széchenyi-terv keretében ezek az alábbiak: minél több korszerű lakás épüljön Magyarországon, kezdődjön el a használt lakások felújítása, legyen több új bérlakás hazánkban; és a fentiek hatására élénküljön, mobilabb legyen a magyar lakáspiac. Hegedűs Éva hangsúlyozta, a tapasztalatok szerint ezek reális célkitűzésnek bizonyultak. Olyannyira, hogy megtört a kilencvenes évek trendje: míg 2000-ben 45 ezer építési engedélyt adtak ki a hatóságok, addig tavaly 48 ezret, és valamennyi területen pozitívak a viszszajelzések. Mindez kifejezi a lakosság jövőbe vetett bizalmát – fűzte hozzá a gazdasági tárca képviselője, aki aláhúzta: több mint háromszázmilliárd forint fizetőképes keresletet generált a hazai lakásszektorban az új otthonteremtési program; ennek közvetett hatására a GDP növekedéséhez képest kétszeresével nőtt az építőipar teljesítménye az elmúlt évben.
Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy az elmúlt négy évben középpontba került a lakáspolitika, és a lakásboom összefügg a gazdasági növekedéssel. További előnye a kormányzati elgondolásnak, hogy jelentős menynyiségű állami pénz áramlott a szektorba; hozzávetőleg negyvenmilliárd forint.
Aczél Gábor megjegyezte, hogy az MKB tapasztalatai szerint a fizetőképes kereslet eltolódott a kisebb lakások irányába. Immár nem kérdés, hogy a bankoknak is nagy piacot jelent ez a terület; az MKB példának okáért a lakásprojektek mind építtető-, mind vevőoldali finanszírozását kiemelt céljának tekinti, és jelenleg húsznál is több projekttel van megállapodása. Csomós József, az FHB vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére felvehető hitel kamata 4,5 százalékra csökkent, a kezelési költséggel együtt pedig 6 százalékra. Ez a kamatszintcsökkenés egy jól működő hitelrendszer alapját jelenti; a gyakorlat arra is buzdítja a hitelfolyósítókat, hogy növeljék a kölcsönök futamidejét.
Borsi László úgy tartja, számos ponton tovább kell lépnie a kormányzati lakásprogramnak, széles rétegek számára ugyanis még ezek a kedvező kondíciójú hitelek is elérhetetlennek bizonyultak. Hegedűs Éva erre úgy replikázott, hogy nem az alacsony keresetű, esetleg munkanélküli tábort kell bevonni a programba, hanem olyanokat, akik képesek anyagi értelemben is felelősséget vállalni. Az említett réteg lakásproblémájára is van megoldás: a szociális bérlakások építése. A felmérések szerint 28 ezer család vár bérlakásra; ám ezen ingatlanok megépítésében az utat nem az államnak kell kijelölnie, hanem az érintett önkormányzatoknak, településeknek, a központi költségvetés a források egy részét tudja előteremteni – tette hozzá.
Belyó Pál elmondta, hogy az Ecostat felmérése szerint az idén nő az új építésű kis lakások iránti kereslet, míg túlkínálat várható a panel- és korszerűtlenül megépített lakásokból. Az intézet kimutatásai szerint 2001 második felében megugrottak az önkormányzatok beruházásai és felújításai; a települések pedig 2002. első félévi fejlesztési lehetőségeikről pozitívan nyilatkoztak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.