Szerkesztőségünk különös gondot fordít arra, hogy teret adjon a gazdasági és társadalmi folyamatokkal kapcsolatos szakértői, tudományos vitáknak. Minden második kedden élő, internetes adásban jelentkezünk, és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de fontos kérdéseire keressük a választ szakértők segítségével. Tegnapi adásunk témája a lakáspiac volt. Meghívott vendégeink voltak: Aczél Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. lakossági és kis- és középvállalati igazgatóságának igazgatója, Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója, Borsi László, az Ingatlan és Befektetés főszerkesztője, Csomós József, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese, Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára, valamint Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója. Az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet (MGI) igazgatója volt.
A fórum indításaként Hegedűs Éva kifejtette, hogy szakmai konszenzuson alapuló, állami támogatással megvalósuló lakáskoncepciót sikerült kidolgozni és elfogadni, amely négy pillérre épül. A Széchenyi-terv keretében ezek az alábbiak: minél több korszerű lakás épüljön Magyarországon, kezdődjön el a használt lakások felújítása, legyen több új bérlakás hazánkban; és a fentiek hatására élénküljön, mobilabb legyen a magyar lakáspiac. Hegedűs Éva hangsúlyozta, a tapasztalatok szerint ezek reális célkitűzésnek bizonyultak. Olyannyira, hogy megtört a kilencvenes évek trendje: míg 2000-ben 45 ezer építési engedélyt adtak ki a hatóságok, addig tavaly 48 ezret, és valamennyi területen pozitívak a viszszajelzések. Mindez kifejezi a lakosság jövőbe vetett bizalmát – fűzte hozzá a gazdasági tárca képviselője, aki aláhúzta: több mint háromszázmilliárd forint fizetőképes keresletet generált a hazai lakásszektorban az új otthonteremtési program; ennek közvetett hatására a GDP növekedéséhez képest kétszeresével nőtt az építőipar teljesítménye az elmúlt évben.
Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy az elmúlt négy évben középpontba került a lakáspolitika, és a lakásboom összefügg a gazdasági növekedéssel. További előnye a kormányzati elgondolásnak, hogy jelentős menynyiségű állami pénz áramlott a szektorba; hozzávetőleg negyvenmilliárd forint.
Aczél Gábor megjegyezte, hogy az MKB tapasztalatai szerint a fizetőképes kereslet eltolódott a kisebb lakások irányába. Immár nem kérdés, hogy a bankoknak is nagy piacot jelent ez a terület; az MKB példának okáért a lakásprojektek mind építtető-, mind vevőoldali finanszírozását kiemelt céljának tekinti, és jelenleg húsznál is több projekttel van megállapodása. Csomós József, az FHB vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére felvehető hitel kamata 4,5 százalékra csökkent, a kezelési költséggel együtt pedig 6 százalékra. Ez a kamatszintcsökkenés egy jól működő hitelrendszer alapját jelenti; a gyakorlat arra is buzdítja a hitelfolyósítókat, hogy növeljék a kölcsönök futamidejét.
Borsi László úgy tartja, számos ponton tovább kell lépnie a kormányzati lakásprogramnak, széles rétegek számára ugyanis még ezek a kedvező kondíciójú hitelek is elérhetetlennek bizonyultak. Hegedűs Éva erre úgy replikázott, hogy nem az alacsony keresetű, esetleg munkanélküli tábort kell bevonni a programba, hanem olyanokat, akik képesek anyagi értelemben is felelősséget vállalni. Az említett réteg lakásproblémájára is van megoldás: a szociális bérlakások építése. A felmérések szerint 28 ezer család vár bérlakásra; ám ezen ingatlanok megépítésében az utat nem az államnak kell kijelölnie, hanem az érintett önkormányzatoknak, településeknek, a központi költségvetés a források egy részét tudja előteremteni – tette hozzá.
Belyó Pál elmondta, hogy az Ecostat felmérése szerint az idén nő az új építésű kis lakások iránti kereslet, míg túlkínálat várható a panel- és korszerűtlenül megépített lakásokból. Az intézet kimutatásai szerint 2001 második felében megugrottak az önkormányzatok beruházásai és felújításai; a települések pedig 2002. első félévi fejlesztési lehetőségeikről pozitívan nyilatkoztak.
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás