Lehet-e adómentes minimálbér?

Mérsékelné a közterheket az októbertől bevezetendő adómentes minimálbér: ennyivel ugyanakkor ki is merült az előnye, hiszen így csökkennének az adóbevételek, és beláthatatlan adminisztrációs többletteher jelentkezne a munkáltatóknál és a vállalkozóknál egyaránt.

Nem lenne ésszerű lépés októbertől adómentessé tenni a minimálbért – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. A minimálbér adómentessé tétele az MSZP első száznapos programjában felvázolt teendők közé tartozik, ami vélhetően gyors beavatkozást követelne az új kormány részéről.
Az adózók számára tagadhatatlanul könnyítést jelent az adómentesítés, ám az októberre tervezett bevezetés finoman szólva is vitatható: az évközi változás jelentősen megnövelné mind a munkaadók, mind a munkavállalók, vállalkozók adminisztrációs terheit, hiszen eltérő módon kellene számot adniuk az egyes hónapokról. Éppen ezért az adómentes minimálbér bevezetése vélhetően a jövő év elejére csúszik. Nem elhanyagolható a szocialisták által tervezett lépés költségvetési kihatása sem: a Népszabadság számítása szerint nagyjából 30 milliárd forinttal rövidítené meg a büdzsét az adómentes minimálbér, de létezik olyan számítás is, ami ennek négyszeresével számol.
Az elmúlt két évben drasztikusan növekedett hazánkban a minimálbér összege; 2001-ben 40 ezerre, míg 2002-ben 50 ezerre nőtt. A jelentős mértékű emelés deklarált okaként szerepelt többek között a munkavállalók jobb elismerése, a foglalkoztatás növelése és a bérek felzárkóztatása az európai uniós szinthez. A GKI Gazdaságkutató Rt. szerint a minimálbér emelése idén a foglalkoztatottak 31-35 százalékát érinti: emellett 65-70 milliárd forinttal növekszik a cégek bérköltsége, amelynek kompenzálására 15 milliárd forint megpályázható összeget különítettek el.
A magyar minimálbér kelet-európai vagy latin-amerikai öszszevetésben magasnak számít, bár annál 50 százalékkal nagyobb az unióban legalacsonyabbnak számító spanyol és 65 százalékkal a portugál minimálbér. Európa keleti felén, Oroszországban messze a legalacsonyabb a lehetséges legkisebb bér. A rendszerváltók első és utolsó helyezettje között a különbség csaknem hússzoros, az EU átlaga pedig tízszeresen haladja meg a volt keleti blokk átlagos értékét. A jelentős különbségektől ugyanakkor az EU sem mentes: Luxemburgban több mint ötszöröse a minimálbér a spanyolországi értéknek.
Herczog László miniszteri megbízott lapunknak kifejtette, éppen két esztendeje, hogy a kormány egy erőteljes minimálbér-felzárkóztatási programot fogadott el. Ennek több oka is volt. Részint alacsony volt a minimálbér összege; még a létminimumot sem fedezte, részint pedig a munkanélküli-segély nagyságától alig tért el. A híresztelések ellenére a dinamikusan fejlődő magyar gazdaság kivédte ennek a folyamatnak az ellenhatásait. A szocialisták részéről felvetett javaslat, a minimálbér adómentessé tétele egyébként nem új keletű; ezt a szakszervezetek már korábban is szorgalmazták. A kormány nemcsak költségvetési összefüggései miatt nem foglalkozott a kérdéssel, hanem azért sem, mert ez a lépés nincs összhangban a Fidesz vezette kormány családbarát adópolitikájával sem. Amennyiben ugyanis adómentessé válik a minimálbér, az összevont kedvezményeket nem lehet igénybe venni, vagyis a fix összegű támogatásokra (pl. családi pótlék) terelődik a hangsúly – mutatott rá a miniszteri biztos.
A minimálbér adómentessé tétele fokozhatja az alacsony keresetűek közötti feszültséget, különösen azoknál, akik 50–80 ezer forintot kerestek ez idáig, mert ők az intézkedéstől nagyjából azonos jövedelmi sávba esnek – mondta érdeklődésünkre Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője, aki szerint szociálpolitikai értelemben pozítiv lehet egy ideig a döntés kimenetele. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ez az általános bérszínvonalra is hatással lesz, hiszen keresetemelkedést indukál a gazdaságban, ami csökkentheti Magyarország versenyképességét. A másik gondot az jelenti, hogy az ily módon keletkezett többletpénzt a háztartások valószínűleg fogyasztásra költik, amely a megtakarítási hajlandóságot tovább ronthatja – tette hozzá.
Amennyiben pántlikázott megoldást alkalmaz az MSZP ennél a konstrukciónál, úgy alkotmányossági aggályokat is felvethet a minimálbér adómentessé tétele, hiszen gyakorlatilag megkérdőjeleződik az adósemlegesség elve – így kommentálta a témát Sebestyén Tibor, a Növekedéskutató Intézet tudományos igazgatója, aki szerint ezt követően megkülönböztetés keletkezhet munkajövedelem és munkajövedelem között.