Bodrog Zoltán (Budapest): Sajnálattal olvastam a Magyar Nemzet egyik számában a Pilis térségének közlekedési problémáiról, s különösen arról, hogy mennyire aránytalanul több erőforrás jut a környék úthálózatának fejlesztésére, mint az elővárosi vasútra. A cikkben is elhangzott több vélemény, amelyben a helybeliek és a szakértők egyaránt kifejezték aggodalmukat a problémát illetően, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy nagyváros közlekedési problémáira az egyéni közlekedés egyoldalú fejlesztése nem jelent megoldást. Jelenleg a budapesti agglomeráció fuldokol a hatalmas autóforgalomtól, ezért nincs szükség olyan újabb útberuházásokra, amelyek csak egyre nagyobb gépkocsiforgalmat vonzanak a városba, s csökkentik a tömegközlekedés kihasználtságát, ezzel ellehetetlenítve azt. A Pilis térségében is a meglevő vasútvonal jobb kihasználására lenne szükség, s ezt a közlekedési eszközt kell fejleszteni, hogy egy nagy sebességű, sűrűn közlekedő elővárosi vasútvonallá váljék. Ha részévé válna a BKV HÉV-hálózatának, esetleg összeköttetést kapna a számos tanulmányban elővárosi vasúttá fejleszteni kívánt 56-os villamossal, s így hatékonyabb elérést tudna biztosítani a belváros irányába, mint bármely gyorsforgalmi út. A jelenlegi állapot, vagyis hogy „jár az interpici”, ehhez enyhén szólva kevés. Persze egy ilyen tartalmú közlekedésfejlesztési koncepcióhoz a főváros és a kormány összefogása, valamint a hosszabb távú érdekek fokozott figyelembevétele szükséges.
Gutassy Ferencné (Budapest): Nemrégiben olvastam, hogy a józsefvárosi palotanegyed is a világörökség része lehet. A palotanegyed vagy az egykori szóhasználattal „mágnásfertálynak” nevezett terület hozzávetőlegesen a Józsefvárosnak a Múzeum körút – Rákóczi út – Szentkirályi utca – Baross utca által határolt része. A városrész kialakulása történelmileg a Nemzeti Múzeum, majd a korábbi (Bródy Sándor utcai) Parlament épületének megépülése közötti, illetve utáni időszakra, nagyjából a teljes XIX. századra vezethető vissza. Mind a Nemzeti Múzeum, mind pedig a régi Országház és annak környéke hatalmas vonzerőt jelentett a korabeli előkelőségek számára, akik szívesen költöztek az említett épületek, kulturális és politikai központok köré. Érdemes egy kis sétát tenni a palotanegyedben, sok érdekesség, látnivaló és érték található a kerületnek ezen kis szegletében, ahol megannyi érték, építészeti és kulturális emlék zsúfolódott össze.
Többek között a Szentkirályi család palotája a mai Szentkirályi utca 10. szám alatt, mellette, a 8. szám alatt található Stühmer Frigyes csokoládégyáros családjának épülete, a 16. szám alatti ház ugyancsak gyönyörű palota volt egykoron, a kapubejárat fölött még most is ott ékeskedik a koronás családi címer. Sokan nem tudják, hogy a Szentkirályi utca és a Bródy Sándor utca sarkán álló (Bródy Sándor utca 26.) épületében lakott, alkotott és hunyt el Egressy Béni, de szólni kell a Bródy Sándor utca elején található együttesről, közöttük az Ybl Miklós által tervezett egykori Országházról, a mai Olasz Kulturális Intézetről is.
És ez csak töredéke az itt található csodálatos épületeknek. Kevés főváros és még kevesebb kerület dicsekedhet ennyi szépséggel és látnivalóval ilyen kis területen. Mindenképp megérdemelné tehát a felújítást és a nagyobb törődést, valamint hogy a világörökség része legyen.
Videón mutatjuk az Angyalföldön pusztító brutális tüzet
