Mágnásfertály a Nemzeti Múzeumnál

Mágnásfertály: így nevezték a Nemzeti Múzeum mögött a Bródy Sándor utca– Ötpacsirta utca–Pollack Mihály tér–Múzeum utca körzetében húzódó palotanegyedet. Az épületek jó része lepusztult, ezért is nehéz elképzelni a valamikori csodálatos díszkutakat és kerítéseket, igényes épületeket, amelyeket a kor legnevesebb építészei alkottak, közülük is a legtöbbet Ybl Miklós tervezte.

Osgyán Edina
2002. 04. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A forradalom és szabadságharc után újdonsült divat hódított a fővárosban: a Nemzeti Múzeumot határoló néhány utcában, elsősorban a mai Bródy Sándor utca–Ötpacsirta utca–Pollack Mihály tér–Múzeum utca körzetében az arisztokraták és gazdag polgárok neves építőművészekkel terveztették meg házaikat; Pollack Mihály gyönyörű múzeuma úgy látszik vonzotta a fővárosiakat. A teljes palotanegyed kiépítése nagyjából 1860 és 1900 közé tehető.
Kezdjük sétánkat a Bródy Sándor utca elején: a 2. szám eklektikus saroképülete a Múzeum kávéháznak és a hadirokkant cipőtisztítónak adott otthont; a múzeum előtt sétálók egészen az 1950-es évek derekáig tisztíttathatták cipőiket itt. Következik a neoreneszánsz Ádám-ház, amelyet Wéber Antal tervezett Ádám Károly megbízásából. A palota különlegessége, hogy Lotz Károly több freskója is díszíti az épületet. A Galathea diadala és a menynyezetképet alkotó Ámor diadalszekere (mindkettő 1876-ban készült) a ház falain példaértékűen érzékeltetik Lotz temperamentumát, üde, ötletes fantáziáját.
Az Ádám-ház mellett a Huber József tervezte Keszlerffy-palota áll; a szomszédos, Bródy Sándor u. 8. szám alatti Ybl-féle épület jó bizonyíték arra, hogy Józsefváros palotái országunk történelmének is szemtanúi voltak: itt működött a régi képviselőház, ahol a Duna-parti országház megépültéig az Országgyűlés alsóháza ülésezett. Az építkezést a király 1865-ben rendelte el, s rövidesen el is fogadták Ybl Miklós tervét. Az események Budapest teljes lakosságát izgalomban tartották.
A képviselőház mellett Schannen Ernő Tauffer Vilmos szülész főorvosnak tervezett palotája, majd a Gschwindt-ház áll. Gschwindt György P. Tóth Sándor építőmesterrel terveztette meg házát; Gschwindt egyébként a XIX. század fordulójának egyik legsikeresebb üzletembere volt, így megengedhette magának, hogy ebben a divatos negyedben építkezzen. Sőt, a zenerajongó tulajdonos a palota alagsorában egy díszes termet alakíttatott ki szimfonikus zenekari hangversenyek számára. Gschwindt fiának portréja ma is a bejárat feletti falat díszíti. A palotát utoljára harminc esztendeje újították fel, s ennek mára igencsak látványos jelei vannak.
A 14. szám alatti – természetesen Ybl Miklós-féle – Dégenfeld-ház különlegessége, hogy itt élt és halt meg Tisza Kálmán nyugalmazott miniszterelnök.
A Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér sarkán álló Festetics-palota Ybl Miklós első, nagyszabású neoreneszánsz műve volt. Ybl eredetileg Festetics György számára tervezte a kora eklektikus palotát. Később a ház Károlyi Lajosé lett, majd az épületet „a köz számára hasznosítandó” intézmények listájára tették. A Tanácsköztársaság után a palota ismét a Károlyiak kezébe került, majd a magyar állam tudományos célokra hasznosította. Később itt rendezték be a Széchényi Könyvtárnak azt a részlegét, ahol a szocializmus számára „nemkívánatos” könyveket gyűjtötték össze és rejtették el. Az utóbbi évtizedek egyik sajnálatos ténye volt pusztulása. A már-már rothadó épületet most az Andrássy Gyula Budapesti Német Egyetem menti meg a pusztulástól, amely 2,8-3 milliárd forintot fordít az épület felújítására.
A szomszédos, Baumgarten Lajos tervezte Esterházy-palotában van a Magyar Rádió márványterme, amelyet carrarai márványból faragtak. A II. világháború után egy rövid ideig a köztársasági elnök rezidenciája volt. A Nemzeti Lovarda épülete következne a sorban, a mai Pollack Mihály térre néző épület azonban elpusztult. Ybl lovardájától északra egy tornacsarnok állt, amelyet 1871-ben lebontottak. Helyébe az Esterházy-palota került. A lovarda 1948-ban kiürített telkén a Magyar Rádió „szocreál” épülete díszeleg ma. A lovarda mellett, a Pollack Mihály tér 3. alatt az egykori Károlyi-palota ugyancsak Ybl Miklós alkotása. Az épület különlegessége, hogy az építész hazai viszonylatban egyedülálló francia, vidéki reneszánsz formanyelvet használt. Talán ennek a háznak a legméltánytalanabb a helyzete, hiszen a II. világháborúban elszenvedett pusztításaiból soha nem sikerült feléleszteni.
A Pollack Mihály tér után folytatódó Ötpacsirta utca alig nyolcvan méter hoszszú szakaszán újabb pompás épületek következnek. A rövid séta első állomása gróf Almásy Kálmán palotájával kezdődik, ez a főváros legszebb kispalotája. Gottgeb Antal műve egy, a velencei palazzókra emlékeztető, mediterrán hangulatú, lakájos ház lett.
Ybl Miklós is nehezen birkózott meg a szomszédos gróf Pálffy-palota kialakításával, ugyanis egy egészen szűk, üres telek állt rendelkezésére. Egyedülálló megoldás született: az épület fő funkcióit a Reviczky utca felé csoportosította, és egy gyönyörű előkertet is kialakított hozzá. A második világháborúban az Országos Bábaképző Intézmény kapott itt otthont, majd a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár részére szépen felújították a házat. Zárjuk a sort a Szabó Ervin tér 1. szám alatti gróf Wenckheim Frigyes palotájával. A Szabó Ervin Könyvtár közelmúltban felújított pompás épülete igazi műemléki csemege az arra járóknak.
Érdemes megemlíteni a Múzeum utcában épült palotákat: Ybl Miklós banképülete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ugyan elpusztult, de áll két Károlyi-palota és az egykori Zichy-palota is.
Látható, hogy a józsefvárosi palotanegyed épületeinek állapota korántsem kiegyensúlyozott. Az azonban vitathatatlan, hogy egyedülálló építészeti remekművek sorakoznak a körzetben.
Tavaly ősszel a VII. és VIII. kerület polgármesterei szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy – az Andrássy út és környezete, a Pesti Broadway kulturális negyed, a Városliget rendezési terve és Belső-Erzsébetváros néhány utcája mellett – a palotanegyed is felkerüljön a világörökség címért várakozók listájára. A felvételi rendszer szerint az országoknak meg kell adniuk az úgynevezett előzetes javaslati szándéklistát, és a továbbiakban annak megfelelően kell a felvételeket előkészíteni és benyújtani. Józsefváros azonban csak ősszel döntött az együttműködésről, hiába a szándéknyilatkozat, a listára kerülésre még várniuk kell.
Balázs László, a kerület főépítésze egyelőre csak annyit mondott lapunknak: Józsefváros mindenképpen szeretné, ha a terület is a világörökség része lehetne, de ők is tudják, hogy ez hosszas előkészítést igényel, így arra, hogy a kerület a megtisztelő poszt tulajdonosa lehessen, talán még több évet kell várniuk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.