A forradalom és szabadságharc után újdonsült divat hódított a fővárosban: a Nemzeti Múzeumot határoló néhány utcában, elsősorban a mai Bródy Sándor utca–Ötpacsirta utca–Pollack Mihály tér–Múzeum utca körzetében az arisztokraták és gazdag polgárok neves építőművészekkel terveztették meg házaikat; Pollack Mihály gyönyörű múzeuma úgy látszik vonzotta a fővárosiakat. A teljes palotanegyed kiépítése nagyjából 1860 és 1900 közé tehető.
Kezdjük sétánkat a Bródy Sándor utca elején: a 2. szám eklektikus saroképülete a Múzeum kávéháznak és a hadirokkant cipőtisztítónak adott otthont; a múzeum előtt sétálók egészen az 1950-es évek derekáig tisztíttathatták cipőiket itt. Következik a neoreneszánsz Ádám-ház, amelyet Wéber Antal tervezett Ádám Károly megbízásából. A palota különlegessége, hogy Lotz Károly több freskója is díszíti az épületet. A Galathea diadala és a menynyezetképet alkotó Ámor diadalszekere (mindkettő 1876-ban készült) a ház falain példaértékűen érzékeltetik Lotz temperamentumát, üde, ötletes fantáziáját.
Az Ádám-ház mellett a Huber József tervezte Keszlerffy-palota áll; a szomszédos, Bródy Sándor u. 8. szám alatti Ybl-féle épület jó bizonyíték arra, hogy Józsefváros palotái országunk történelmének is szemtanúi voltak: itt működött a régi képviselőház, ahol a Duna-parti országház megépültéig az Országgyűlés alsóháza ülésezett. Az építkezést a király 1865-ben rendelte el, s rövidesen el is fogadták Ybl Miklós tervét. Az események Budapest teljes lakosságát izgalomban tartották.
A képviselőház mellett Schannen Ernő Tauffer Vilmos szülész főorvosnak tervezett palotája, majd a Gschwindt-ház áll. Gschwindt György P. Tóth Sándor építőmesterrel terveztette meg házát; Gschwindt egyébként a XIX. század fordulójának egyik legsikeresebb üzletembere volt, így megengedhette magának, hogy ebben a divatos negyedben építkezzen. Sőt, a zenerajongó tulajdonos a palota alagsorában egy díszes termet alakíttatott ki szimfonikus zenekari hangversenyek számára. Gschwindt fiának portréja ma is a bejárat feletti falat díszíti. A palotát utoljára harminc esztendeje újították fel, s ennek mára igencsak látványos jelei vannak.
A 14. szám alatti – természetesen Ybl Miklós-féle – Dégenfeld-ház különlegessége, hogy itt élt és halt meg Tisza Kálmán nyugalmazott miniszterelnök.
A Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér sarkán álló Festetics-palota Ybl Miklós első, nagyszabású neoreneszánsz műve volt. Ybl eredetileg Festetics György számára tervezte a kora eklektikus palotát. Később a ház Károlyi Lajosé lett, majd az épületet „a köz számára hasznosítandó” intézmények listájára tették. A Tanácsköztársaság után a palota ismét a Károlyiak kezébe került, majd a magyar állam tudományos célokra hasznosította. Később itt rendezték be a Széchényi Könyvtárnak azt a részlegét, ahol a szocializmus számára „nemkívánatos” könyveket gyűjtötték össze és rejtették el. Az utóbbi évtizedek egyik sajnálatos ténye volt pusztulása. A már-már rothadó épületet most az Andrássy Gyula Budapesti Német Egyetem menti meg a pusztulástól, amely 2,8-3 milliárd forintot fordít az épület felújítására.
A szomszédos, Baumgarten Lajos tervezte Esterházy-palotában van a Magyar Rádió márványterme, amelyet carrarai márványból faragtak. A II. világháború után egy rövid ideig a köztársasági elnök rezidenciája volt. A Nemzeti Lovarda épülete következne a sorban, a mai Pollack Mihály térre néző épület azonban elpusztult. Ybl lovardájától északra egy tornacsarnok állt, amelyet 1871-ben lebontottak. Helyébe az Esterházy-palota került. A lovarda 1948-ban kiürített telkén a Magyar Rádió „szocreál” épülete díszeleg ma. A lovarda mellett, a Pollack Mihály tér 3. alatt az egykori Károlyi-palota ugyancsak Ybl Miklós alkotása. Az épület különlegessége, hogy az építész hazai viszonylatban egyedülálló francia, vidéki reneszánsz formanyelvet használt. Talán ennek a háznak a legméltánytalanabb a helyzete, hiszen a II. világháborúban elszenvedett pusztításaiból soha nem sikerült feléleszteni.
A Pollack Mihály tér után folytatódó Ötpacsirta utca alig nyolcvan méter hoszszú szakaszán újabb pompás épületek következnek. A rövid séta első állomása gróf Almásy Kálmán palotájával kezdődik, ez a főváros legszebb kispalotája. Gottgeb Antal műve egy, a velencei palazzókra emlékeztető, mediterrán hangulatú, lakájos ház lett.
Ybl Miklós is nehezen birkózott meg a szomszédos gróf Pálffy-palota kialakításával, ugyanis egy egészen szűk, üres telek állt rendelkezésére. Egyedülálló megoldás született: az épület fő funkcióit a Reviczky utca felé csoportosította, és egy gyönyörű előkertet is kialakított hozzá. A második világháborúban az Országos Bábaképző Intézmény kapott itt otthont, majd a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár részére szépen felújították a házat. Zárjuk a sort a Szabó Ervin tér 1. szám alatti gróf Wenckheim Frigyes palotájával. A Szabó Ervin Könyvtár közelmúltban felújított pompás épülete igazi műemléki csemege az arra járóknak.
Érdemes megemlíteni a Múzeum utcában épült palotákat: Ybl Miklós banképülete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ugyan elpusztult, de áll két Károlyi-palota és az egykori Zichy-palota is.
Látható, hogy a józsefvárosi palotanegyed épületeinek állapota korántsem kiegyensúlyozott. Az azonban vitathatatlan, hogy egyedülálló építészeti remekművek sorakoznak a körzetben.
Tavaly ősszel a VII. és VIII. kerület polgármesterei szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy – az Andrássy út és környezete, a Pesti Broadway kulturális negyed, a Városliget rendezési terve és Belső-Erzsébetváros néhány utcája mellett – a palotanegyed is felkerüljön a világörökség címért várakozók listájára. A felvételi rendszer szerint az országoknak meg kell adniuk az úgynevezett előzetes javaslati szándéklistát, és a továbbiakban annak megfelelően kell a felvételeket előkészíteni és benyújtani. Józsefváros azonban csak ősszel döntött az együttműködésről, hiába a szándéknyilatkozat, a listára kerülésre még várniuk kell.
Balázs László, a kerület főépítésze egyelőre csak annyit mondott lapunknak: Józsefváros mindenképpen szeretné, ha a terület is a világörökség része lehetne, de ők is tudják, hogy ez hosszas előkészítést igényel, így arra, hogy a kerület a megtisztelő poszt tulajdonosa lehessen, talán még több évet kell várniuk.
A Diósgyőr borzasztó szériája megszakadt, az edző egyből a szurkolóknak üzent
