Pótköltségvetéssel kezd az MSZP?

Amennyiben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) komolyan gondolja, hogy teljesíti választási ígéreteit, úgy hozzávetőleg két-háromszázmilliárd forintos többletkiadás fogja terhelni a költségvetést. A „szocialista jövő” első száz napi, 13+1 pontos programjának teljesítéséhez valószínűleg pótköltségvetés szükséges. Egyes elemzők úgy tartják, hogy az infláció felfuttatása az ígéretek betartásához szinte elkerülhetetlen. Mindez a gyakorlatban láthatatlan elvonást jelent majd: csökkenhet a fizetések, a nyugdíjak, a különböző ellátások tényleges értéke. Várható, hogy a költségvetési szervek kiadásait is átrendezi az új kormány.

Számítások szerint hozzávetőleg két-háromszázmilliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek az MSZP által bejelentett 13+1 pontos programcsomag teljesítése. Ismert, hogy a szocialisták választási kampányukban nagy hangsúlyt fektettek a „társadalmilag legsürgetőbb feladatok” megoldására, többi között a tévé-előfizetési díjak eltörlésére is. Megígérték: augusztustól kéthavi családi pótlék jár az iskolakezdéshez, szeptembertől harminc százalékkal emelik az ösztöndíjakat és ötven százalékkal nő a pedagógusok fizetése. Ezenkívül októbertől ötvenszázalékos béremelés lesz az egészségügyben, valamint adómentessé teszik a minimálbért. Szintén MSZP-s választási fogás volt, hogy a nyugdíjasoknak egyszeri, átlagosan 19 ezer forintot juttatnak hatalomra kerülésük esetén.
László Csaba, a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltje tegnap a Világgazdaság kérdésére, miszerint megpróbálja-e pótköltségvetés nélkül végigcsinálni az évet, azt nyilatkozta, „hogy ezt pótköltségvetésnek fogjuk-e hívni, vagy megoldható a költségvetési törvény módosításával, erre most még nem tudok választ adni”. A pénzügyi tárca leendő irányítója a Napi Gazdaságnak azt mondta, meg kell vizsgálni, hol folyik pazarlás a költségvetésen belül. A költségvetési intézmények kiadásai olyan ütemben emelkedtek az első három hónapban, amit nem lehet kizárólag a bérek növekedésével magyarázni – hangoztatta. A pénzügyi tárca várományosa szerint mindenképpen teljesíthetők az első három hónapra betáblázott célkitűzések, ám ennek biztos deklarálásához nem árt alaposabban megismerni a büdzsé helyzetét.
– Szűkösen és költségvetési visszafogással tudják a szocialisták teljesíteni az első száz napra beígért programokat, amely két-háromszázmilliárd forintos többletkiadást jelent a büdzsé számára – mondta érdeklődésünkre Barta Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. A költségvetés pozíciója – az országgyűlési választások ellenére – egyébként nem rossz; 1998 hasonló időszakához képest a hiány alakulása pedig kifejezetten kedvező. Barta úgy tartja, hogy az említett, két-háromszázmilliárdos többletkiadás abban az esetben nem rengeti meg a költségvetés egyensúlyát, ha magasabb lesz a gazdasági növekedés, illetve kissé felszökik az infláció. Kérdésünkre a Kopint-Datorg képviselője kifejtette, hogy a költségvetési szervek „mérete és gazdálkodása” nem irracionális.
Láthatatlan elvonásokra lehet számítani – így kommentálta a nagy kiadásokat magára vállaló szocialisták programcsomagját Sebestyén Tibor, a Növekedéskutató Intézet tudományos igazgatója, akinek számításai szerint akár 3,4 százalékkal is emelkedhet az infláció az új kormány hivatalba lépését követően. A GDP bővülésével, a pénzromlás felfuttatásával lehet ugyanis a szükséges forrásokat előteremteni a 13+1 pontos ígéretcsomag elemeinek teljesítéséhez. A gyakorlatban az infláció ily mértékű megugrása azt jelenti, hogy csökken a reáljövedelmek értéke. Kevesebbet fognak érni a fizetések, a nyugdíjak és a különböző ellátások; ez a láthatatlan elvonás lényege – fűzte hozzá. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint a büdzsé kiadási oldalának átstrukturálásával előteremthető a programcsomag forrásainak legalább a fele. A konstrukció lényege, hogy a deficitnövekedés helyett például a költségvetési szervek dologi kiadásait, azaz a beruházásokat, a felújításokat elhalasztják egy későbbi időpontra – mondta Nagy Márton.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója lapunknak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a kiadások átcsoportosításával teremthető elő az ígéretek beváltásához szükséges többletforrás. Belyó Pál szerint semmiképpen sem jöhet szóba az infláció felpuhítása lehetséges megoldásként, a beruházások visszafogása pedig a növekedést is lassítaná. Mindenesetre az újonnan összeülő parlament első feladatai közé tartozik majd a költségvetés módosítása – vélekedett a kutató.