Rövidesen változnának a pártfogói irodák működési feltételei és bővülnének a szakemberek jogosítványai. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) egyetért a tárca elképzeléseivel.
Több mint 20 600 felnőtt korú bűnelkövetővel foglalkoztak tavaly a hivatásos pártfogók – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Illés Tiborné, a Magyar Pártfogók Országos Szövetségének elnöke. Hatvanhét szakember 12 643 ügyben pártfogói felügyeletetet látott el, 633-ban utógondozást végzett és 7413 közérdekű munkára ítélt személlyel tartotta a kapcsolatot.
A Kerezsi Klára kriminológus tanulmánya segítségével megfogalmazott IM-javaslat szerint a pártfogói irodák a bíróságok épületéből máshová kerülnének, és a frissen szabadultakat adott ideig fogadó átmeneti otthonokat létesítenének.
Ezekben az otthonokban szakemberek vezetnék például a szenvedélybetegekkel vagy az erőszakos bűncselekmények elkövetőivel foglalkozó programokat, amelyek célja segíteni az érintettek életszemléletének megváltoztatását. A tervezet szerint a pártfogók számát a jelenlegi hatvanhétről legalább négyszázra emelnék. Az arány Vas megyében a legjobb, itt tavaly 212 volt rab jutott egy szakemberre, ám Hajdú-Bihar megyében már 958. Összehasonlításként: Ausztriában évente nyolc-tíz frissen szabadulttal foglalkozik egy-egy szakember – tette hozzá az elnök.
A javaslat szerint speciális másodképzés is beindulna, hiszen a munkát jelenleg pedagógusok, jogászok, szociális munkások és pszichológusok végzik. A bíróság ugyanis olyan esetekben rendel ki pártfogót, amikor szabadulása után az egykori elítéltnek feltehetően sokrétű segítségre lesz szüksége. Időtartamát – ami legalább egy év – bíró szabja meg: mérlegeli az elkövetett bűncselekmény súlyát, okait, az elkövető korábbi életvitelét, családi körülményeit. Pártfogót rendelhetnek ki akkor is, ha a bűnelkövetőt nem ítélik szabadságvesztésre, próbaidőre bocsátják – általában első bűntény, például drog kipróbálása esetén –, vagy büntetését felfüggesztik. A szövetség vezetőjének tapasztalatai szerint az elhalasztott vád és a pártfogó kirendelése az esetek többségében eredményre vezet. Mint mondta, a pártfogó eszköze a klienssel kialakított kölcsönös bizalom és együttműködés, feladata pedig segíteni és ellenőrizni: dolgozik-e, vagy ismét bűnözésből él pártfogoltja. A pártfogók végzik az úgynevezett utógondozást is: tavaly a 18 ezer elítélt közül 633-an fordultak segítségért még a börtönben vagy szabadságvesztésük letöltése után. Az elnök szerint a szabadulók sokszor egy-kétezer forinttal a zsebükben, iratok nélkül kerülnek ki az intézetből, és sokuknak nincs hová menniük. Általában – előéletük miatt – csak alkalmi munkát kapnak. Segíthetne, ha a büntetett előéletűeket foglalkoztatók valamiféle kompenzációban részesülnének.
A pártfogók az évi 12 milliós keretből egyszeri, ötezer forintos gyorssegélyt adnak a szabadulónak, kapcsolataik révén pedig állami, karitatív és civil szervezetekhez irányítják őket, ahol ruhaneműhöz, élelmiszercsomaghoz juthatnak. Budapesten működik egy kulturált, de kicsi átmeneti szállás is. A Máltai Szeretetszolgálat munkatársai például beszerzik a pártfogolt társadalombiztosítási kártyáját, a háziorvos pedig addig is ingyenesen kezeli és látja el gyógyszerrel.
Nagy Zoltán, a fővárosban működő pártfogói iroda vezetőjének tájékoztatása szerint Budapesten tizenkét pártfogó dolgozik, mindegyikükre 130-140 frissen szabadult jut évente. Az irodavezető elmondta: a börtön után minden tizedik szabaduló az utcára kerül, mert ha van is családja, az nem akar tudni róla. A pártfogók ugyanakkor kapcsolatot tartanak a Fővárosi Szociális Központtal is, ahol némi fizetség fejében az 1200 állandó ágyon szálláshoz juthatnak a szabadultak. Sokan viszont nehezen viselik az újabb bezártságot, ezért inkább roncsautókban, védettebb zugokban húzzák meg magukat, és csak tisztálkodni járnak valamelyik szociális intézménybe.
Az OIT és az IM közös tervezetével csak egyetérteni lehet – közölte Bárándy Péter, az MSZP igazságügyminiszter-jelöltje. A pártfogói rendszer szerinte is korszerűsítésre szorul. A tervezetben foglaltakkal párhuzamosan támogatni kell az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását is, mivel ezek csak együttesen képesek visszavezetni a társadalomba a szabadságvesztésüket letöltött személyeket – tette hozzá a miniszterjelölt.
origo.hu
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának
