A Corvin a legek mozija maradt

A József körút és az Üllői út sarkán, a 32-esek régi laktanyájával szemben csúnya, beépítetlen telek rontotta a város képét a múlt század elején. Csak az I. világháborút követő években válhatott valóra a környék lakóinak régi álma, hogy mozi épüljön a telekre. 1924-ben nyílt meg Corvin Színház néven az akkor legnagyobb, 1200 férőhelyes mozi. A Corvin azon ritka budapesti mozik egyike, amely a történelmi idők változásai során is mindvégig megtartotta eredeti nevét. Napjainkban némi változtatással Corvin Budapest Filmpalota néven többtermes, multiplex moziként működik.

Nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1921 kora őszén osztották fel elvben a Józsefváros Ingatlan Rt. tulajdonában lévő Gscwindt-telket, s kezdődhetett meg a mozi építése. Bauer Emil teljesen egyedi megoldású, egységes architektúrájú bérház-mozi-együttest tervezett: az önálló moziépületet a patkó alakú utcában kulisszaként fogják körül a bérházak. Önálló moziépületet korábban csak a város peremén építettek, ahol elegendő szabad terület állt rendelkezésre. A város belső részeiben a korai bérházmozi-megoldások közül az egy traktus mélységben elhelyezett csőmozi terjedt el, később pedig az udvarban elhelyezett mozi és az utcafronton álló bérház klasszikusnak számító párosa alakult ki. Ilyenformán a Corvin önálló, körbejárható tömegével már kívülről is különlegesnek és monumentálisnak számított. Az igényesen kivitelezett épület külső oromzatára Róna József reliefjei kerültek. Középen egy Corvin Mátyást ábrázoló portré, kétoldalt egy-egy jelenet az uralkodó életéből. A bal oldalon a király tudósok és művészek körében látható, a másikon Bécs lakói hódolnak előtte.
1924. november 22-én nyílt meg az akkori Budapest leghatalmasabb nézőterű, legimpozánsabb mozgóképszínháza, ezerkétszáz férőhellyel és – ne feledjük, ez még a némafilmek kora – harminckét tagú zenekarral. A II. világháborút a mozi épülete viszonylag jó állapotban vészelte át, s már 1945-ben, amint lehetőség nyílt rá, megkezdte működését. Mint volt német vagyontárgy, rövid időre a Szovexportfilm tulajdonába került, ezért többnyire szovjet filmeket vetítettek a Corvinban. Az ötvenes évek elején a Szovjetunió visszaadta magyar tulajdonba, és ettől kezdve a fővárosiak kedvelt szórakozóhelye lett. 1956-ban a Corvin közi harcokban a környező házakkal együtt súlyosan megsérült a mozi épülete is. Már 1955-ben tervezték a felújítását, így 1957-ben a megsérült épület rendbe-hozásával egyidejűleg korszerűsítették az egész mozit.
A rendszerváltozást követően a Budapest Film Rt. tulajdonába került mozi a kilencvenes évek közepére felújításra szorult. Az 1996-os átépítés megkímélte az eredeti homlokzatot, de például a nagyterem egykori állapotát csak részben őrizték meg az építők. Eltűntek a páholyok és megszűnt az erkély is. Ma is a legek mozija: itt van a legtöbb terem, összesen hat. A Corvin a legnagyobb alapterületű pesti mozi: 4573 négyzetméter. A Korda Teremben található a legnagyobb, száznegyven négyzetméteres mozivászon. Amíg nem épültek szerte a városban sorra multiplex mozik, addig itt volt a legnagyobb távolság a széksorok között.