A fővárosi jogi kar kétszázhuszonöt éve

A történelemkönyvekben fontos évszámként szerepel 1777, a Mária Terézia által kibocsátott oktatási törvény, a Ratio Educationis. A törvény szabályozta ugyanis a hazai tanügy egész szervezetét, az elemi iskolától egészen az egyetemig. Még az év novemberében nagy esemény követte, a Pázmány Péter által alapított Királyi Tudományegyetemet – a már majd száz éve működő jogi karával együtt – nagy pompával a budai Várba költöztették. Ennek 225 éves évfordulóját ünnepelte a napokban az ELTE jogtudományi kara az Egyetem téri központi épületében.

Egyetemeink közül a legrégebbi múltra a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem tekinthet vissza. A Pázmány Péter esztergomi bíboros érsek által Nagyszombatban alapított patinás intézmény alapítólevele 1635 májusában kelt, amelynek megnyitójára még az év novemberében sor került. Az első baccalaureusokat két év múlva, míg az első magistereket 1638-ban avatták. Az alapító okirat szerint ugyan Studiorum Universitas minősítést kapott, ám eleinte csupán két – azaz teológiai és filozófiai – karral rendelkezett. Az utóbbin belül működött a factus artium, amely egy mai középiskolának felelt meg, és szerepe az egyetemi tanulmányokra való felkészítés volt. Elsőként 1667-ben a jogi, majd két év múlva az orvosi karral egészült ki. Az egyetem eleinte adományokból tartotta fent magát, míg 1773-ban a nagyszombati jezsuita kollégium minden vagyona az intézményre szállt. A Ratio Educationis törvényre emelkedésével új tanterv készült, melynek keretében új tárgyak tanítását is megkezdhették. Emellett a római jog tanárának kötelezővé tette a büntetőjog önálló oktatását, a hazai jog tanárának pedig kiemelten kellett foglalkoznia az európai államok statisztikájával és a magyar közjog elveivel. Rövidesen megszületett a döntés a tudományegyetem Budára költöztetéséről. A királyi palotába került intézmény tiszteletére ünnepséget szerveztek 1777 novemberében, amely „oly fénnyel és pompával volt megrendezve, minőt ezen városok Hollós Mátyás és Beatrix menynyegzője óta nem szemléltek” – jegyezték le a kortársak.
1784-ben – jogait megerősítve – költözött át az egyetem Pestre, és címe Királyi Tudományegyetemre változott. Itt 1779-től már megreformált hároméves jogi képzés indult útjára.
Az Eötvös József és Trefort Ágoston kultuszminisztersége idejére a magyar tudományos élet fellegvárává vált egyetem központja a dualizmus idején költözött át a mai Egyetem téri impozáns otthonába. A pálosok egykori klastromának átalakítását már az 1880-as években eltervezték, ám az építkezést csupán 1900-ra fejezték be. Elsőként a Szerb utcai szárny, majd az Egyetem tér felőli főhomlokzat készült el eklektikus és neobarokk stílusban. A frissen felavatott épületet – a vendégkönyvek szerint – még Ferenc József is meglátogatta.
A jogi képzés Budára településének 225 éves évfordulója tiszteletére tudományos emlékülést tartottak múlt hét csütörtökön–pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Az ülésen rangos előadók elevenítették fel a nagy hírű egyetem múltját, beszéltek jelenéről és jövőjéről, de az előadások egyfajta összefoglalót adtak a kari oktatásban megjelent tudományágakról is.
A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben köszöntötte az ünnepséget. Mint írta, a 225. évforduló egy város és egy intézmény életében annak végleges meggyökerezését jelenti. Olyan évforduló, amely jelzi, hogy büszkék lehetünk a tudományos- és a közélet bölcsőjének tekintett jogi képzésünkre. Az 1635-ben, Nagyszombatban meginduló egyetemi képzés Budára telepítése – 225 éve – Mohács előtti fővárosunk hajdani rangját, jogászképzésünk pedig méltó helyét kapta vissza – mutatott rá az államfő.
Klinghammer István, az ELTE rektora szerint az intézmény szellemi potenciálját jelzi, hogy a minősített oktatók száma náluk duplája az országos átlagnak. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója előadásában az intézmény Nagyszombatról Budára költözését elevenítette fel.
Az emlékülést – amelynek fővédnökei között találhattuk Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék elnökét, valamint Németh Jánost, az Alkotmánybíróság elnökét – egy avatás is színesítette. Kinevezték ugyanis a kar tervezett társadalmi szenátusának első hét tagját. A várhatóan 21 főből álló testület az egyetemi tanács döntése és a felsőoktatási törvény szerint jeles társadalmi és gazdasági szakemberekből áll majd. A szenátus az elképzelések szerint figyelemmel kíséri majd a karon folyó oktatási és tudományos tevékenységet, és közreműködik annak fejlesztésében, valamint a kari arculat kialakításában. Emellett segíti majd a kari hagyományok ápolását és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését.