Embercsempészek uralják a boszniai határokat: egyre szervezettebb és veszélyesebb a migráció

Veszélyes fordulat figyelhető meg a balkáni migrációs útvonalon: a csempészek vették át az irányítást. Míg a határátlépések száma csökkent, a profi bűnözői csoportok soha nem látott szervezettséggel és kegyetlenséggel szállítják az embereket az EU felé.

Migránsok a balkáni útvonalon (Fotó: AFP)

Bár a nyugat-balkáni migrációs útvonalon az utóbbi években némileg csökkent az irreguláris határátlépések száma, a migránsok egyre inkább profi, szervezett embercsempész-hálózatokra támaszkodnak. Ez a tendencia egyre veszélyesebbé és emberibb szempontból is problémásabbá teszi a folyamatot – derül ki a bosznia-hercegovinai helyzetet elemző friss összefoglalóból.

Embercsempészek uralják a határokat (Fotó: AFP)

A 2015-ös rekordév után a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma fokozatosan csökkent, de még mindig jóval magasabb, mint a 2017 előtti szint. A régió országai 2018 és 2024 között összesen több mint 807 ezer érkezést regisztráltak. 2023-ban még több mint 160 ezer átlépést jegyeztek fel, ám 2024-ben már 66 százalékos visszaesés történt, 2025 első tíz hónapjában pedig további 41 százalékos csökkenés – így mindössze 28 584 regisztrált esetig jutottak el október végéig. 

Ennek ellenére a Frontex adatai szerint 2024-ben rekordot döntött a csempészhálózatok száma: az EU-tagállamok több mint 15 ezer embercsempészt jelentettek.

A legszembetűnőbb változás, hogy míg korábban sok migráns egyedül vagy kisebb csoportokban próbálkozott, ma már szinte kizárólag szervezett csempészek segítségével jutnak tovább. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bosznia-hercegovinai interjúi ezt egyértelműen mutatják: 2023-ban az interjúzott migránsok mindössze 11 százaléka vett igénybe csempészt vagy közvetítőt, 2024-ben ez az arány 37 százalékra nőtt, 2025 első felében pedig már minden második migráns (50 százalék) kizárólag ilyen módon próbált továbbjutni. 

Minél közelebb kerül valaki az Európai Unió határához, annál nagyobb valószínűséggel támaszkodik profi hálózatokra.

A 2025-ös év legfőbb származási országai között Egyiptom, Afganisztán, Marokkó, Törökország és Szíria vezet. Ugyanakkor a régióban különösen aggasztó jelenség a kínai állampolgárok számának gyors növekedése. Míg 2024-ben 421 kínai migránst regisztráltak irreguláris helyzetben a nyugat-balkáni országok, 2025-ben ez a szám 36 százalékkal 527 főre emelkedett. 

Bosznia-Hercegovina ebben a tekintetben a régió „vezetője”: itt bukkan fel a legtöbb kínai irreguláris migráns.

A boszniai hatóságok szerint sok kínai állampolgár legálisan érkezik munkavállalási engedéllyel kínai vagy nemzetközi cégekhez, de jelentős számban derül ki ellenőrzések során, hogy nincs rendben a tartózkodásuk vagy munkavállalásuk. A csempészhálózatokban gyakran éppen kínai állampolgárok töltik be a kulcsszerepet: ezek a csoportok rendkívül szervezettek, nagy távolságokra terveznek, kombinálják a legális belépést (vízummentes rendszer, üzleti vízum) hamis dokumentumokkal és illegális határátlépéssel. A fizetések jellemzően digitális tranzakcióval történnek.

Jelenleg mintegy 900 ember tartózkodik a befogadó központokban. 

A boszniai ügyészség 2025-ben 39 vádiratot emelt embercsempészet miatt, ezek túlnyomó többségében (több mint 95 százalékban) elítélő határozatot hoztak. A hatóságok intenzív együttműködést folytatnak a szomszédos országokkal, az Europollal és az Eurojusttal; különösen sok közös akció zajlik Horvátországgal és Szerbiával.

Összességében a nyugat-balkáni – és különösen a bosznia-hercegovinai – migrációs helyzet ma már nem a nagy tömegek spontán mozgásáról, hanem a profi, üzletszerűen működő embercsempész-hálózatok dominanciájáról szól, amelyek egyre kifinomultabb módszerekkel és egyre nagyobb kockázattal szállítják tovább az embereket az Európai Unió felé.

Nyugat-Európa fuldoklik a migrációban

Mint arról korábban lapunk is írt, az illegális bevándorlás és a milliószámra beözönlött migránsok lassan, de biztosan döntik romba Nyugat-Európát. A közbiztonság romlása és az integrációs problémák folyamatosan politikai és társadalmi viták tárgyát képezik. 

Magyarország a határkerítés megépítésével és a szigorú migrációs álláspontjának hála eddig megmenekült, de a migrációs paktummal hazánkat is az illegális bevándorlás terhe alatt roskadozó országok közé löknék.

Brüsszel már most is napi egymillió eurós bírságot szab ki az országra a migrációs intézkedések elutasítása miatt, most pedig új terveik vannak, amiket a magyar kormány nem fog végrehajtani. Szijjártó Péter kemény üzenetet küldött a migrációval kapcsolatban. 

Úgy fogalmazott:

A magyarok minden erejére szükség lesz, mert Brüsszel el akarja indítani a migránsbetelepítést Magyarországra, amit egyedül a nemzeti kormány tud megakadályozni.

Borítókép: Migránsok a balkáni útvonalon (Fotó: AFP)