Fegyverhasználatban képzett személyek, talán egykori háborús zsoldosok követték el a móri gyilkosságot a nyomokból ítélve – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tim Flackherty, az FBI Magyarországon szakértőként dolgozó csoportjának vezetője. Mint mondta, tudatosan, nem a körülmények hatása alatt öltek, hiszen a 47 gyolyó szinte mindegyike célba talált. Az, hogy az áldozatokat külön-külön is fejbe lőtték, „csupán” biztonsági óvintézkedés lehetett.
A magyar szakemberek a szomszédos országok nyomozó szerveitől pénteken kérték, jelezzék, ha náluk a mórihoz hasonló jellegű bűncselekmény történt. Tudomásunk szerint szinte mindegyik szomszédos országban előfordultak hasonló típusú, fegyverrel elkövetett bűncselekmények és bankrablások, az ügyekről tájékoztatják a magyar nyomozókat is. Információink szerint pillanatnyilag a rendőrség legalább hét-nyolc kecsegtetőnek tűnő vonalon nyomoz, de egyelőre még egyikről sem meri azt állítani: ez az igazi. Legelőször a korábban hasonló jellegű bűncselekmények elkövetőit ellenőrizték, de ezen vizsgálatok jó részét már lezárták, mert kiderült: az illető börtönben vagy az ország túlsó felén volt a móri gyilkosság idején.
A szakember elmondta: a helyszínen cigarettacsikkeket is találtak, lehet közöttük olyan is, amelyet a gyilkosok szívtak. Így a későbbiekben a DNS-teszttel a tettesek egyértelműen azonosíthatók lesznek. A tetthelyen talált nyomokat, tanúvallomásokat nemcsak Magyarországon elemzik, hanem rövidesen elküldik az FBI virginiai laboratóriumába is. Onnan a jelek szerint rövidesen hazánkba érkezik egy amerikai profilrajzoló szakember is, hogy segítse a magyar nyomozók munkáját.
A Magyar Hírlap tegnapi lapszámának cikke szerint a rendőrség – a vádalku jogintézményének keretében – a móri rablógyilkosok kézre kerítése céljából kész jogerős büntetésüket töltő bűnözők egyéni kegyelmi kérvényét támogatni, ha az illető értékelhető információt nyújt a nyomozás vezetőinek.
Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: a rendőrségi törvény erre nem ad lehetőséget, de jogászi vélemények szerint nem kizárt, hogy a rendőrség támogassa a jogerősen elítélt kegyelmi kérvényét. A kérdés azonban egyelőre elméleti, mert nincs jelentkező.
Borai Ákos rendőr ezredes, a Belügyminisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője ezzel szemben kifejtette: az angolszász jogrendszerrel ellentétben a magyar jog nem ismeri a teljes felmentéshez vezető vádalkut. A rendőrség ügyészi hozzájárulással dönthet úgy, hogy az informátor ügyében megtagadja a nyomozást, vagy megszünteti a megkezdett nyomozást, ha az ügy lényegesen kisebb súlyú, mint az, amelyiknek a felderítéséhez az informátor értékelhető segítséget ad. Ám ha az illető ügye ügyészségi szakaszba jut, akkor a várható büntetőjogi következmények alól már nem lehet teljes felmentést ajánlani, csak a várhatónál mérsékeltebb büntetést. A teljes immunitás elvét a magyar jog nem alkalmazza.
Soós László, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi kodifikációs főosztályának vezetője megerősítette: a vádalku a vádirat benyújtásáig tarthat. A rendőrség csak a rendőrségi törvény által szabályozott körben tehet felajánlásokat, a jogerősen elítéltek ügyében már nem járhat közben. Kegyelmi kérvényt csak az elítélt terjeszthet elő, a rendőrség nem. A kérvényt az ügyében eljáró bírósághoz kell eljuttatnia, onnan az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályára továbbbítják, itt készítik elő a miniszteri előterjesztést a köztársasági elnök számára. Ám a köztársasági elnök esetleges kegyelmi döntése is csak az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével hajtható végre.
origo.hu
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket
