Megtartotta a kormányváltást követő első ülését a gazdasági kabinet: a testület tagjai megállapodtak arról, hogy másfél-két hónapon belül a kormány és a jegybank közös makrogazdasági pályát meghatározó programot dolgoz ki, és a legfontosabb célokban is egyetértés mutatkozott.
László Csaba pénzügyminiszter az ülést követően közölte: bár a gazdasági növekedés csökkenő tendenciát mutat, a második fél évben jobb külső környezetre lehet számítani, így az év egészében elérhetőnek tűnik a GDP 3-4 százalékos bővülése. A kormány 2003-ra 4 százalék fölötti, később pedig 5-6 százalékos növekedéssel számol. Az éves infláció a célsáv felső határán, 5,5 százalék körül lehet, a költségvetés helyzete viszont most jóval rosszabb az előzetesen feltételezettnél. László Csaba szerint a következő időszakban komoly béremelések várhatók a közszférában, ám 2003-tól óvatosabb jövedelempolitikát folytat a kormány, hiszen a túlzott bérkiáramlás veszélyezteti az infláció leszorításának célját. A pénzügyi tárca vezetője szerint a megtakarítások növelését is ösztönözni kell, ami az adószabályozás módosításával lehetséges. Ezt a célt szolgálja a magán-nyugdíjpénztári befizetések hatról nyolc százalékra emelése is, amit 2003 januárjától vezetnek be.
Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a jegybank egyetért az európai uniós, majd a monetáris uniós csatlakozás céljával, és támogatja a növekedéssel párhuzamos inflációcsökkentés célkitűzését is. Járai kockázatként értékelte az államháztartás hiányának idei növekedését, ám szerinte tartható lesz az idei évre és a 2003-ra kijelölt inflációs pálya. Járai szerint figyelembe kell venni, hogy a költségvetési szektorban történő béremelések mennyire jelentenek húzóerőt a versenyszféránál: ugyanakkor ez utóbbi szegmensben a bérek kialakításánál a jövedelmezőség is szerepet játszik. Az elnök tájékoztatása szerint a 2003-as inflációs prognózisnál éves átlagban 7,2 százalékos nettó béremelkedéssel számoltak, 3,4 százalékos decemberi infláció mellett.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szerint a most hivatalba lépett kormány gazdaságpolitikája olyan, amely a hazai gazdaságot hosszabb távon egy lendületes növekedési pályára állítja, és a foglalkoztatásban az egyes szektorokat érintő torzulásokat kiigazítja. A miniszter szerint fordulat szükséges a foglalkoztatáspolitikában, hogy újra növekedhessen a foglalkoztatottak száma. Csillag szerint az exportban és a feldolgozóipar teljesítményében már élénkülés látszik, ami kedvező jelként értékelhető az éves gazdasági növekedés szempontjából.
***
Új összetételű testület. A gazdasági kabinet összetétele változik az előző kormányzati ciklushoz képest. A testület tagja Németh Imre agrárminiszter, Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter és Kovács Kálmán, az informatikai és hírközlési tárca vezetője. A gazdasági kabinet elnöke László Csaba pénzügyminiszter, illetve állandó meghívottként vesz részt az üléseken Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A testület alapesetben hetente, a kormányülés előtti csütörtökön ülésezik, de a körülményektől függően változhat ez az időbeosztás. (B. M. T.)
Kiderült mi kell a washingtoni tárgyalások sikeréhez
