Bővülést vár a gazdasági kabinet

A legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésekben egyetértés mutatkozott, a kormányváltás óta most először összeült gazdasági kabinet ülésén. A célok eléréséhez ugyanakkor fenn kell tartani a fiskális szigort, és óvatosság szükséges a bérpolitikában is.

Barát Mihály
2002. 05. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megtartotta a kormányváltást követő első ülését a gazdasági kabinet: a testület tagjai megállapodtak arról, hogy másfél-két hónapon belül a kormány és a jegybank közös makrogazdasági pályát meghatározó programot dolgoz ki, és a legfontosabb célokban is egyetértés mutatkozott.
László Csaba pénzügyminiszter az ülést követően közölte: bár a gazdasági növekedés csökkenő tendenciát mutat, a második fél évben jobb külső környezetre lehet számítani, így az év egészében elérhetőnek tűnik a GDP 3-4 százalékos bővülése. A kormány 2003-ra 4 százalék fölötti, később pedig 5-6 százalékos növekedéssel számol. Az éves infláció a célsáv felső határán, 5,5 százalék körül lehet, a költségvetés helyzete viszont most jóval rosszabb az előzetesen feltételezettnél. László Csaba szerint a következő időszakban komoly béremelések várhatók a közszférában, ám 2003-tól óvatosabb jövedelempolitikát folytat a kormány, hiszen a túlzott bérkiáramlás veszélyezteti az infláció leszorításának célját. A pénzügyi tárca vezetője szerint a megtakarítások növelését is ösztönözni kell, ami az adószabályozás módosításával lehetséges. Ezt a célt szolgálja a magán-nyugdíjpénztári befizetések hatról nyolc százalékra emelése is, amit 2003 januárjától vezetnek be.
Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a jegybank egyetért az európai uniós, majd a monetáris uniós csatlakozás céljával, és támogatja a növekedéssel párhuzamos inflációcsökkentés célkitűzését is. Járai kockázatként értékelte az államháztartás hiányának idei növekedését, ám szerinte tartható lesz az idei évre és a 2003-ra kijelölt inflációs pálya. Járai szerint figyelembe kell venni, hogy a költségvetési szektorban történő béremelések mennyire jelentenek húzóerőt a versenyszféránál: ugyanakkor ez utóbbi szegmensben a bérek kialakításánál a jövedelmezőség is szerepet játszik. Az elnök tájékoztatása szerint a 2003-as inflációs prognózisnál éves átlagban 7,2 százalékos nettó béremelkedéssel számoltak, 3,4 százalékos decemberi infláció mellett.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szerint a most hivatalba lépett kormány gazdaságpolitikája olyan, amely a hazai gazdaságot hosszabb távon egy lendületes növekedési pályára állítja, és a foglalkoztatásban az egyes szektorokat érintő torzulásokat kiigazítja. A miniszter szerint fordulat szükséges a foglalkoztatáspolitikában, hogy újra növekedhessen a foglalkoztatottak száma. Csillag szerint az exportban és a feldolgozóipar teljesítményében már élénkülés látszik, ami kedvező jelként értékelhető az éves gazdasági növekedés szempontjából.
***
Új összetételű testület. A gazdasági kabinet összetétele változik az előző kormányzati ciklushoz képest. A testület tagja Németh Imre agrárminiszter, Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter és Kovács Kálmán, az informatikai és hírközlési tárca vezetője. A gazdasági kabinet elnöke László Csaba pénzügyminiszter, illetve állandó meghívottként vesz részt az üléseken Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A testület alapesetben hetente, a kormányülés előtti csütörtökön ülésezik, de a körülményektől függően változhat ez az időbeosztás. (B. M. T.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.